A világhálón elérhető számok összevont tartalomjegyzéke
L. Aczél Petra: A megggyőző szöveg retorikája
Aczél Petra: Kossuth retorikai konferencia és szónokverseny. 1999. november 12–13.
Adamikné Jászó Anna: A 3. Kossuth-szónokverseny és retorikai konferencia
Ágoston Mihály: Anyanyelvtudatunk a mostani századfordulón
Ágoston Mihály: Gondolatok egy nem létező stratégiáról
Ágoston Mihály: Ki is a mi egyik szomszédunk? („Minek nevezzelek?”?)
Ágoston Mihály: Nyelvművelő kéziszótár
Antalné Szabó Ágnes: A szavak súlya. Értékmegőrzés és értékteremtés az anyanyelvi versenyeken
Antalné Szabó Ágnes: A tanári beszéd kérdésalakzatai I.
Antalné Szabó Ágnes: A tanári beszéd kérdésalakzatai II.
Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelvi nevelés új stratégiái
Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelv-pedagógia jelene és jövője
Antalné Szabó Ágnes: Jubileumi helyesírási verseny az ELTE-n
Antalné Szabó Ágnes: Ötéves a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport
Antalné Szabó Ágnes: „taní-tani!”. Országos anyanyelv-tanítási verseny az ELTE-n
Balázs Géza: A média nyelvi normája
Balázs Géza: A szóbeliség-írásbeliség paradigma. Benczik Vilmos két könyvéről
Balázs Géza: A világháló nyelve. Észrevételek, továbbgondolások Bódi Zoltán könyvével kapcsolatban
Balázs Géza: Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe I.
Balázs Géza: Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe II.
Balázs Géza: Az új média új műfaja, az sms-hír – nyelvészeti megközelítésben
Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2000. évi munkájáról
Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2001. évi munkájáról
Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2002. évi munkájáról
Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2003. évi munkájáról
Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2004. évi munkájáról
Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2005. évi munkájáról
Balázs Géza: Gondolkodási formák, gondolatalakzatok, szövegaltípusok
Balázs Géza: Grétsy László hetvenéves
Balázs Géza: Gumipitypang, gumivasút
Balázs Géza: Hatalom és helyesírás
Balázs Géza: „Minden házfalat cseréljetek sms-falra”. Sms-fal mint elektronikus graffiti
Balázs Géza: Párhuzamos fordítások nyelvi megközelítése
Balázs Géza: Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata
Balogh Judit: A jelző és az értelmező
Balogh Judit: A kereszteződő szófajúságról
Balogh Judit: Antalné Szabó Ágnes: Helyesírásunk öröksége
Balogh Judit: Az értelmezői mellékmondat
Balogh Judit: Az értelmezős szerkezet helye a szintagmák között I.
Balogh Judit: Az értelmezős szerkezet helye a szintagmák között II.
Balogh Judit: Fercsik Erzsébet–Raátz Judit: Kommunikáció és nyelvhasználat
Balogh Judit: Helyesírásunk az ezredfordulón. Beszámoló a Simonyi-versenyre érkezett pályázatokról
Bańczerowski Janusz: A család fogalma a világ magyar nyelvi képében (egy kérdőíves anyag tükrében)
Bańczerowski Janusz: A fej nyelvi képe a magyar nyelvben
Bańczerowski Janusz: A félelem tartományába tartozó negatív érzelmek konceptualizációjáról
Bańczerowski Janusz: A föld nyelvi képe a magyar nyelvben
Bańczerowski Janusz: A halál mint kultúrfogalom a magyar és a lengyel nyelvben
Bańczerowski Janusz: A jelentés metainformációs mutatói a szövegben
Bańczerowski Janusz: A kognitív nyelvészet alapelvei
Bańczerowski Janusz: A kötőszók mint metaszövegbeli operátorok
Bańczerowski Janusz: A lengyel nyelv törvényi védelméről
Bańczerowski Janusz: A „mond” komponenst tartalmazó metaszövegbeli operátorokról
Bańczerowski Janusz: A nem verbális kommunikáció mint a kognitív nyelvészeti kutatások tárgya
Bańczerowski Janusz: A nyelv fogalma a nyelvhasználat tükrében
Bańczerowski Janusz: A nyelvi jelentés és az emberi tudás
Bańczerowski Janusz: A nyelvi kategorizálás nem tipikus esetei
Bańczerowski Janusz: A nyelvtudomány paradigmái
Bańczerowski Janusz: A pozitív érzelmek konceptualizálásának néhány kérdése
Bańczerowski Janusz: A profilírozás mint nyelvészeti fogalom
Bańczerowski Janusz: A szaknyelvek és a szaknyelvi szövegek egyes sajátosságairól
Bańczerowski Janusz: A szaknyelvek szerepe a civilizációs fejlődésben
Bańczerowski Janusz: A szavak kapcsolódási mechanizmusa a világ nyelvi képének tükrében
Bańczerowski Janusz: A szövegkezdő metainformációs mondatok struktúrájáról és funkcióiról
Bańczerowski Janusz: A természetes nyelv fogalma a nyelvtudományi paradigmák tükrében
Bańczerowski Janusz: A világ nyelvi, tudományos és kultúrképe mint a második valóság komponensei
Bańczerowski Janusz: Az ábrázolás fogalma a kognitív nyelvészetben
Bańczerowski Janusz: Az anya fogalmának nyelvi képe a magyar nyelvben
Bańczerowski Janusz: Az apa/atya fogalmának képe a magyar nyelvben
Bańczerowski Janusz: Metanyelvi struktúrák szerepe a jelentés módosításában
Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés a nyelv kognitív felfogásához
Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés a „természetes nyelv” fogalmának értelmezéséhez
Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés az információ fogalmáról és terjedelméről
Bańczerowski Janusz: Nyelvi kommunikációs problémák a mai világban
Bańczerowski Janusz–Bárdosi Vilmos: A „haza” fogalma a világ magyar nyelvi képében
Bánréti Zoltán: Ellipszis az összetett szavak szerkezetében
Bárdosi Vilmos l. Bańczerowski Janusz
Batár Levente: A beszólás mint beszédaktus
Batár Levente: Huszár Ágnes: A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében
Batár Levente: Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok – Írások nyelvről, nyelvészetről 1990–2002
Beke György: Lőrincze Lajos Erdélyben
Bencédy József: A nyelvi, nyelvhasználati változások belső hatóerőiről
Bencédy József: Elekfi László–Wacha Imre: Az értelmes beszéd hangzása
Bencédy József: „Így is jó, úgy is jó”
Bencédy József: Keszler Borbála: Írásjel-használati gyakorlókönyv
Bencédy József: Mi újság a stilisztikában?
Bene Annamária: A felső magánhangzók hosszúsága
Benkő Loránd: Lőrincze Lajossal
Benkő Samu: „Angyal múlék fölöttünk”
Bérces Edit l. Fóris Ágota
Bérces Emese l. Fóris Ágota
Bertók Lóránd: Néhány emlékem Lőrincze Lajosról
Bíró Ferenc: Vörös Ferenc: Családnévkutatások Szlovákiában
Bíró János: A betűszók írásmódja egy empirikus vizsgálat tükrében
Boda István Károly–Porkoláb Judit: Koltay Tibor: A referálás elmélete és gyakorlata
Bódi Zoltán: Adamik Tamás–A. Jászó Anna–Aczél Petra: Retorika
Bódi Zoltán: Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban
Bódi Zoltán: Balázs Géza nyelvstratégiai trilógiája
Bodó Csanád: Nyelvi változások a nyelvcsere és nyelvvesztés folyamatában
G. Bogár Edit: Az etimológus Simonyi és Mariánovics Milán
Bokor József: Szabó József: A népi szemléletmód tükröződése nyelvjárásaink szókészletében
Bokor József: Szabó József: Koppány menti tájszótár
Bóna Judit: A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai
Bóna Judit: Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya
Bóna Judit: Gósy Mária–Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok
Bóna Judit: Tanárjelöltek beszédprodukciója felolvasáskor
Bóna Judit l. még Gósy Mária
Boronkai Dóra: A dialógus mint különböző szövegek közötti párbeszéd
Bősze Péter: Tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi-biológiai irodalomban
Büky László: Deme László nyolcvanéves
Büky László: H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a kezdetektől a XX. század elejéig
Büky László: Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához
Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai
Deme László: Anyanyelvi mozgalmaink és morális hozamuk (3.)
Deme László: Anyanyelvünk szolgálatában (Jakab István 70 éves)
Deme László: A nyilvános megszólalás kultúrája
Deme László: Ismét az Új magyar tájszótárról. Ezúttal a 4. és az 5. kötet kapcsán
Deme László: „Mozgalmunk édes bátyja”
Dezsőné Zemplényi Vera: Tudományos ülés két baranyai faluban
Dobozi Eszter: Kodály Zoltán nyelvészeti munkái
P. Dombi Erzsébet: Anyanyelvi nevelés és helyesírás. Implom József helyesírási verseny 1999.
Domonkosi Ágnes: A nyelvi viselkedés mintái a televízióban
Domonkosi Ágnes: Gábor Tolcsvai Nagy: A Cognitive Theory of Style
Domonkosi Ágnes: Szathmári István (szerk.): Az alakzatok világa 6–10.
Domonkos Krisztina–Zsédely Anita: Apáczai-napok a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán
Dóra Zoltán: Az „emberközpontú” nyelvművelő
Dóra Zoltán: Kell mennem, kell menjek?
F. Dornbach Mária: Árulkodó személyragok
Dömötör Adrienne: Tegezés/nemtegezés, köszönés, megszólítás a családban
Dróth Júlia: Egy korszerű szakszótár elkészítésének alapjai
É. Kiss Katalin: Földi János, a nyelvész
Elekfi László: A magyar szókincs szófaji arányai a Magyar ragozási szótár tükrében
Elekfi László: Friss emlékezés egy tartalmas életpályára. Kiss Lajos 1922–2003
Elekfi László: Homonimák felismerhetősége toldalékos alakok alapján
Elekfi László: Költészet, helyesírás, gyorsírás
Elekfi László: Stílus- és verssajátságok egy „ronda” remekműben
Elekfi László: Személyragozott igekötők?
Eőry Vilma: Strukturális nyelvleírás és anyanyelvi oktatás Csehországban és Magyarországon
Érsok Nikoletta Ágnes: Írva csevegés – virtuális írásbeliség
Érsok Nikoletta Ágnes: Sömös, sumus, írj vissza
Érsok Nikoletta Ágnes: Szóbeliség és/vagy írásbeliség
Fábián Pál: Benkő Loránd: Nemzet és anyanyelve
Fábián Pál: Géza Bárczi: Geschichte der ungarischen Sprache
Fábián Pál: Mit ér a nyelv, ha magyar?
Fábián Zsuzsa: Híradás a Szótári Munkabizottság megalakulásáról
Fabulya Márta: Izé, hogyhívják, hogymondjam. Javítást kezdeményező lexikális kitöltőelemek
Fehér Erzsébet: A magyar nyelvészeti szövegkutatás irányai, tárgykörei
Fehér Erzsébet: A magyar stilisztika a 90-es években
Fehér Erzsébet: A stíluselmélet archeológiája
Fehértói Katalin: Késő középkori kanonoki névsorok
Fehértói Katalin: Keszler Borbála: Írásjeltan. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története
B. Fejes Katalin: A szabad vonatkoztatás empirikus vizsgálata
Fekete Csaba: Zsoltár szavunk történetéhez
Fenyvesi István: Egy 1849-es orosz dokumentum a magyar nyelvről
Fercsik Erzsébet: Az idegen márkanevek egy típusának magyar toldalékolása
Figler Csilla: Könyvbemutató az Ormánságban
Fodor István: A rendszer újabb jelentése
Fodor István: Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón.
Fodor István: Balázs Géza: Nyelvünkben a világ
Fodor István: †Fehértói Katalin: Árpád-kori személynévtár (1000–1031)
Fodor István: Máté Jakab emlékezete (1926–2001)
Fodor István: Szleng – bizalmas köznyelv. Gondolatok két új szótár kapcsán
Fodor István: Vászoly Erik: Ausztrália bennszülött nyelvei
Fodor István: Zaicz Gábor (főszerk.): Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete
Fóris Ágota: A szótári információk és a szaknyelvi normák viszonya
Fóris Ágota: Géczi János–Kenesei Andrea (szerk.): Simonyi Zsigmond. Vár ucca tizenhét
Fóris Ágota–Bérces Emese: A zenei szaknyelv és a zenei lexikográfia aktuális kérdései
Fóris Ágota–Bérces Edit: A wellness terminológiája
Földesi András: Nyelvművelés szótárfokon
Fülöp Lajos: Fábián Pál nyolcvanéves
Gaál Imre Péter: Az isa és az ősmagyar kori *VCV fölépítésű mutató névmási rendszer
Gaál Imre Péter: Az isa kihalása utáni ím(e)s ám szerkezet. Magyarázatkísérlet
Gaál Imre Péter: ysa – Szófejtési kísérlet
Gáspári László: A gondolatalakzatok kérdéséről (az ismétlés)
Gáspári László: Mondatösszevonás-típusok és funkcióik Nagy Gáspár költői nyelvében
Gáspári László: Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana
Gecső Tamás: Szükség van-e a filológiára? Egy nyelvész reflexiói
B. Gergely Piroska: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan
Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés összefüggései kisgyermekkorban
Gósy Mária: A beszédritmus elemzésének egy lehetséges megközelítése
Gósy Mária: A megakadásjelenségek eredete a spontán beszéd tervezési folyamatában
Gósy Mária: A [p, t, k] mássalhangzók zöngekezdési ideje
Gósy Mária: A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései
Gósy Mária: A testalkat és az életkor becslése a beszéd alapján
Gósy Mária: Az egyéni hangszínezet és a beszélő felismerésének kísérleti-fonetikai megközelítése
Gósy Mária: Az életkor hatása a mentális lexikon működésére
Gósy Mária: Hibaüzenet kezelése olvasáskor
Gósy Mária: „R” hangok: kiejtés, hangzás, funkció
Gósy Mária–Bóna Judit: A megakadásjelenségek javítása a beszédmegértésben
Gósy Mária–Gyarmathy Dorottya: A nyelvhasználati változás egy jelensége
Gósy Mária–Horváth Viktória: Beszédfeldolgozási folyamatok összefüggései gyermekkorban
Gósy Mária–Kovács Magdolna: A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében
Gósy Mária–Kovács Magdolna: Nyelvi tudatosság, norma és rendszerkényszer a h esetében
Gósy Mária–Markó Alexandra: Szegmentumsorok hibás kivitelezése a beszédprodukcióban
Gósy Mária l. még Heltai Pál
Gráczi Tekla Etelka–Horváth Viktória: A fonetika a felsőoktatásban
Gráf Rezső: Rendszer és mozgás. Száz éve született Tompa József
Grétsy László: A szaknyelvek megújításáért
Grétsy László: Hangsúlyeltolódások a nyelvművelésben
Grétsy László: Lőrincze Lajos és a humor
Gugán Katalin: Az alany és az állítmány egyeztetése a középmagyar korban
Guttmann Miklós: Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia
Gyarmathy Dorottya l. még Gósy Mária
†Hadrovics László: Magyar–délszláv szellemi kapcsolatok a középkorban
Haader Lea: A mellékmondatok osztályozásának problémái
Haader Lea: A Nyulak szigeti skriptórium mint műhely
Haader Lea: Az alárendelő összetett mondatok általános kérdései
Haader Lea: Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban)
Haader Lea: Tamás Forgács: Ungarische Grammatik
Haader Lea: Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel
Hajdú Mihály: Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár
Hámori Ágnes: Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson
Hangay Zoltán: Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar olvasástanítás története
Hangay Zoltán: Balogh Ferencné: Lőrincze Lajos. Emlékezés és bibliográfia
Harka Ákos: Tiszafüred környéki halnevek
Hegedűs Attila: A Szilágysági nyelvatlasz bemutatása
Hegedűs Attila: Punnyadt, avagy adalék a nyelvi változás mechanizmusához
Hegedűs József: Gyula Décsy: The Linguistic Identity of Europe
Hell György: A hagyományos és az „új magyar nyelvtan”
Heltainé Nagy Erzsébet: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2006. évi munkájáról
Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák I.
Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák II.
Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák III.
Heltai Pál–Gósy Mária: A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra
Holczer József: Ami a Magyar helyesírási szótárból kimaradt
Holczer József: Csakugyan Speedez meg „beSpeedez” a narkós?
Honti László: A magyar nyelv őstörténetének kutatása és a vele kapcsolatos felelősség
Horváth Iván: Orosz nyelvi elemek Rachmanowa Die Fabrik des neuen Menschen című művében
Horváth László: A gyűjtőnév irányította egyeztetésről
Horváth László: A mennyiség irányította egyeztetésről
Horváth László: A volna : lenne kettősség kontrollvizsgálata
Horváth László: Egy középmagyar korpusz faktitív szerkezetei
Horváth László: Zoltán András: Szavak, szólások, szövegek. Nyelvészeti és filológiai tanulmányok
Horváth Viktória: Vannak-e „női” és „férfi” megakadásjelenségek a spontán beszédben?
Horváth Viktória l. még Gósy Mária és Gráczi Tekla Etelka
Imre Angéla: Különböző műfajú szövegek szupraszegmentális jellemzői
Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei 1. Optimalitáselmélet
Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei II. Tartományok és viszonyok a magyar mondatban
Iványi Zsuzsa: A „nyelvemen van” jelenség német és magyar nyelvű beszélgetésekben
Iványi Zsuzsanna: A nyelvészeti konverzációelemzés
Jakusné Harmos Éva: A kereskedelmi és a politikai propaganda nyelvi eszközei
Jászay László: Krékits József: Felszólító performatív beszédaktusok
A. Jászó Anna: Az integráció a magyartanításban
A. Jászó Anna: Kemény Gábor: Nyelvi mozaik
A. Jászó Anna l. még Adamikné Jászó Anna
Jobst Ágnes: A mi mint a hatalom és a szolidaritás névmása
Cs. Jónás Erzsébet: Kabán Annamária: Szövegek színeváltozása. Szórend és értékszerkezet
Cs. Jónás Erzsébet: Pethő József: Krúdy-tanulmányok
Kabán Annamária: Szathmári István: A stíluselemzés elmélete és gyakorlata
Kassai Ilona: Lengyel Zsolt: Az írás. Kezdet – folyamat – végpont
Kata Mihály: Lőrincze Lajos tanár úr emlékére
Kecskés Judit: Valóban megértik a mai diákok az elbeszélő múlt idejű igealakokat?
Kemény Gábor: A nyelvi kép mint „rendellenesség”
Kemény Gábor: A nyelvi kép mint „szabályszerűség”
Kemény Gábor: A nyelvi kép: „rendellenesség” és „szabályszerűség”
Kemény Gábor: A szecesszióról és két új erdélyi könyvről
Kemény Gábor: A „szecessziós” Krúdy. Egy Aranykéz utcai éj emléke
Kemény Gábor: Büky László: Füst Milán metaforahasználatának alapjai (szótárszerű feldolgozásban)
Kemény Gábor: Pethő József: A halmozás alakzata
Kemény Gábor: Tárgyiasító és allegorizáló metaforaalkotás Cholnoky László kisregényeiben
Kenesei István: A nyelvelmélettől a nyelvművelésig. A nyelvészet egységéről és változatosságáról
Kenesei István: Szavak, morfémák, toldalékok
Kertész András: A kognitív nyelvészet szkeptikus dilemmája
Kertész András: A metanyelvészet mint kutatási program
Keszler Borbála: A IX. Anyanyelvi Konferencia. Marosvásárhely, 2000. augusztus 11–14.
Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat és Európa
Keszler Borbála: A magyar orvosi nyelv és a tájszók
Keszler Borbála: A XVII. századi nyelvújítás és a magyar orvosi nyelv
Keszler Borbála: Beszámoló a Magyar Nyelvi Bizottság 1998. évi munkájáról
Keszler Borbála l. még ifj. Kaán Miklós
Kis Ádám: Az akadémiai helyesírási szabályzat és a számítógép
Kiss Jenő: A magyar nyelv és az Európai Unió
Kiss Jenő: A nyelvjárások és az anyanyelvi nevelés
Kiss Jenő: Az anyanyelvoktatás, a nyelvjárások és a nyelvjárási hátterű iskolások
Kiss Jenő: Az első tájszóközlésektől az egyesített digitális tájszótárig
Kiss Jenő: Döbrentei Gábor és a magyar nyelv ügye
Kiss Jenő: Lőrincze Lajos és a nyelvjáráskutatás
Kiss Jenő: Magyar nyelvjárási beszélők anyanyelvi tetszési indexéhez
Kiss Jenő: Népnyelv és népnyelvkutatás
Kiss Jenő: Tájszótárírás és tájszótárak
Kiss Margit: Mikor vonzat a birtokos jelző?
Kiss Róbert Richárd: Köszönések az üzenetrögzítőkön
Klaudy Kinga: A kommunikatív szakaszhatárok eltűnése a magyarra fordított európai uniós szövegekben
Klaudy Kinga: Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv „korszerűsítéséért”?
Kocsány Piroska: Kemény Gábor: Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába
Kocsány Piroska: Párhuzamos műfordítás: a stilisztika kivételes lehetősége
Koltói Ádám: A retorika reneszánsza
Kovács Magdolna l. Gósy Mária
B. Kovács Mária: A funkcióigék kérdéséhez
B. Kovács Mária: A funkcióigés szerkezetek a jogi szaknyelvben
Kováts Dániel: Megépül a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma
Kövendi Dénes: A rá és személyragos alakjai mint határozószók és mint igekötők
Kugler Nóra: A talán lexéma episztemikus funkcióinak vizsgálata beszéltnyelvi korpuszon
Kugler Nóra: Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához
Kuna Ágnes: Az orvosi receptről. Beszélt nyelvi elemek a 16–17. századi receptekben
Kuna Ágnes: „Magyarország szikláin”. A magyar sziklamászóutak nevei
Laczkó Krisztina: Alaktan – Bevezetés
Laczkó Krisztina: A mutató névmások funkcionális vizsgálata
Laczkó Krisztina: A névmási rendszer funkcionális keretben I.
Laczkó Krisztina: A névmási rendszer funkcionális keretben II.
Laczkó Krisztina: Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy alárendelés?
Laczkó Krisztina: Névmás és helyettesítés
Laczkó Krisztina: Névmás és referencia
Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: A különírás és az egybeírás. Vitaanyag
Laczkó Mária: Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig
Laczkó Mária: Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján
Lanstyák István: A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában
Lengyel Klára: A segédigék kérdéséhez. Válasz Uzonyi Kiss Judit és Tuba Márta cikkére
Lengyel Klára: Tagolatlan nyelvi elemek
Lengyel Zsolt: A recenzálásról. Válasz Kassai Ilona recenziójára
Lengyel Zsolt: Az írott nyelv mint az elsajátítás tárgya
Lengyel Zsolt: Gósy Mária: Pszicholingvisztika
Lévai Béla: Bigecs, Bigécs, Begecs
Lőrincz Julianna: Georg Trakl: A magányos ősze
N. Lőrincz Julianna: Gecső Tamás (szerk.): Lexikális jelentés, aktuális jelentés
N. Lőrincz Julianna: Gecső Tamás (szerk.): Poliszémia, homonímia
N. Lőrincz Julianna: Gecső Tamás–Spannraft Marcellina (szerk.): A szinonimitásról
N. Lőrincz Julianna: Cs. Jónás Erzsébet: A színpadi nyelv pragmatikája
Lőrinczi Réka: Előmunkálatok és adalékok az igeleírás történetének vizsgálatához
Lukács László: Népi harangszó-magyarázatok. Néprajzi adatok a belehallás jelenségéhez
Maitz Péter: A nyelvtörténetírás elvi kívánalmairól a német nyelv magyarországi története kapcsán
Markó Alexandra: A fonetika oktatása Európában
Markó Alexandra: Beszédkutatás 2002 tudományos ülésszak
Markó Alexandra: „Szavak nélkül”. Nonverbális vokális közlések fonetikai elemzése
Markó Alexandra l. még Gósy Mária
Maróti Orsolya: Szili Katalin: Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata
Mártonfi Attila: A Magyar Nyelvőr a világhálón
Mártonfi Attila: Kétéves a Magyar Nyelvőr internetes kiadása
Mártonfi Attila l. még Laczkó Krisztina, Markó Alexandra
D. Mátai Mária: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika
D. Mátai Mária: A névmások története a középmagyar kor végéig
Mátai Mária: A névutók és a névutómelléknevek története
D. Mátai Mária: A szófajtörténet történeti problematikája
Mátai Mária: Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. A kezdetektől a XVI. század végéig
Mátai Mária: Szófajok a grammatikában
Máté Bálint: Vita: min? avagy a nyelvművelés visszavág?
Minya Károly: A magyarítás motivációi és nehézségei
Minya Károly: Magyar helyesírási szótár
Minya Károly: Pedagógusjelöltek Kazinczy-versenye Budapesten
Mizser Lajos: „Csúnya” nevek (?) Avagy szükség van-e névszépítésre?
Mojzes Imre: Az e-műszaki nyelv
Molnár András: Pejoratív értelem a -Vdik, -(V)kVdik, -skVdik képzők körül
A. Molnár Ferenc: A Halotti beszéd és könyörgés értelmezése
A. Molnár Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom értelmezése
A. Molnár Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom néhány szavának magyarázatáról
A. Molnár Ferenc: Balassi-magyarázatok
A. Molnár Ferenc: Dongába dönt, maradt, volt
A. Molnár Ferenc: Jeles nyelvészek egy hatvani középiskola tanáraiként
A. Molnár Ferenc: József Attila-kommentárok
A. Molnár Ferenc: Kiveti a drágát a hasából
A. Molnár Ferenc: Pótlólagos megjegyzések a Halotti beszéd és könyörgés értelmezéséhez
A. Molnár Ferenc: Újabb adalékok legkorábbi szövegemlékeink tanulmányozásához
T. Molnár István: In memoriam Papp Ferenc
T. Molnár István: Jászay László–Lőrincz Julianna: Variancia az orosz ige paradigmájában
Molnár Zoltán Miklós: Nyíri Antal: Szófejtések és nyelvtörténeti tanulmányok
Molnár Zoltán Miklós: Szabó József: Nyelvjárási és szociolingvisztikai tanulmányok
Morvay Károly: Bárdosi Vilmos (főszerk.): Magyar szólástár
Morvay Károly: T. Litovkina Anna: A bőség kellemetes zavara. Gondolatok a Magyar közmondástárról
Nagy Károly: A Lőrincze Lajos vezette Anyanyelvi Konferencia a rendszerváltozás éveiben
Nádas Tímea: A főnévi igeneves figura etimologicák grammatikai vizsgálata
Nádas Tímea: A határozói igeneves figura etymologicák grammatikai vizsgálata
Nádas Tímea: Hányféleképpen mondhatni?
Nádas Tímea: Tekintettel egy határozóra – élőnyelvi szempontból
Nádasi Edit: Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek
Nagy L. János: A magyar helyesírás ünnepe Gyulán
Cs. Nagy Lajos: Anyanyelvi örökségünk tíz kötetben
Navracsics Judit: A korai és a késői kétnyelvű mentális lexikon rendezettségének összehasonlítása
Navracsics Judit: Gósy Mária: Pszicholingvisztika
Nemesi Attila László: A természetesen hogy… típusú szintaktikai szerkezetről
Nemesné Kis Szilvia: Király Lajos: Nyelvjárási és névtani vizsgálatok Somogyban
Nemesné Kis Szilvia: „Lovakrul”
K. Németh András: Bántava. Egy Tolna megyei dűlőnév középkori eredetéről
Németh T. Enikő: Krékits József: Felszólító performatív beszédaktusok. A „beavatkozás” igéi
Nyirkos István: A mai finn nyelvművelésről
Nyomárkay István: A bécsi grammatikák és a közép-európai nyelvtanok III.
Nyomárkay István: Adalékok a horvát szaknyelv magyar és német mintáihoz
Nyomárkay István: A hangváltozások klasszikus és modern interpretációi
Nyomárkay István: A hazugság fogalmának képe a magyar nyelvben
Nyomárkay István: A nyelvhasználat udvariassági stratégiái II.
Nyomárkay István: Szalay Imre magyar nyelvtanának szerb fordítása
Nyomárkay István: Szalay Imre magyar nyelvtanának vend fordítása
Pacsai Imre: Bańczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései
Pacsai Imre: Magyar–szlovák kulturális és nyelvi kapcsolat jegyei a szlovák népmesékben
Pál Ferenc: Vígan dudál-e a portugál?
Pápay Kinga: A genetikai összetevő a beszélő személy beszédsajátosságaiban
G. Papp Katalin: Az anya megszólításai Madách Mária Majthényi Annával folytatott levelezésében
Papp Kornélia: Magyar Cicero kerestetik!
Pásztor Emil: A Bükk-kel írásmód problémája
Pásztor Emil: A számok helyesírásának néhány kérdése
Pásztor Emil: Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz I.
Pásztor Emil: Finn nevek toldalékolása a magyar helyesírásban
Pásztor Emil: Mihez képest 11. kiadású a helyesírási szabályzatunk?
Pátrovics Péter: Lévai Béla (szerk.): Alapinformáció és metainformáció
Pátrovics Péter: Nyelvhasználat a bíróságon
Péntek János: A nyelvi környezet és a helyesírás
Pete István: A határozott tárgyas ragozásról
Pete István: A jelentés és leírásának a keresése. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet
Pete István: A morféma újradefiniálásának szükségessége
Pete István: A szó szerkezeti és derivációs elemzése
Pete István: Férfinyelv-e a magyar?
Pete István: Hangtan vagy hangalaktan?
Pete István: Hány esetük van a magyar főneveknek?
Pete István: Ismét a morféma újradefiniálásának szükségességéről
Pete István: Korunk nyelvtudományának történeti háttere és jellemzői
Pete István: Pátrovics Péter: Az aspektus története és tipológiája
Pete István: Strukturalista és strukturális nyelvleírás
Pete István: Zérók és nem zérók, kis pro-k és nagy PRO-k a magyarban
Péter Mihály: Kemény Gábor (szerk.): A metafora grammatikája és stilisztikája
Péteri Attila: Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben
Péteri Attila: Mondattípus és mondatmodalitás a német és a magyar nyelvben
Pethő József: A halmozás alakzatának néhány elméleti kérdése
Pethő József: Állandóság és változás. Krúdy utolsó alkotói korszakának stílusáról
Pethő József: Szemantikai ismétlések a Szindbád útja a halálnál című Krúdy-novellában
Pólya Katalin: A felkiáltó mondatok a középmagyar korban
Pomázi Gyöngyi: Beszámoló az első magyar szótárnapról
Posgay Ildikó: Dialektológiai szimpozion. Szombathely, 2001. augusztus 23–25.
Pusztai Ferenc: Benkő Loránd nyolcvanéves
Pusztai Ferenc: Lexikográfiai kérdések és válaszok az átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárban
Pusztai Ferenc: Lőrincze Lajos előtt és után
Rácz János: A bak és kecske állatnév növényneveinkben
Rácz János: A boglárka nemzetség
Rácz János: Agármony és bakszakáll
Rácz János: Állatnevek a botanikában
Rácz János: A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok növényneveihez
Rácz János: A soknevű sulyom, zsurló és csormolya
Rácz János: A sün a botanikában
Rácz János: Csengővirág és bolondítófű
Rácz János: Egy soknevű szőlőfajta
Rácz János: „Egy virág nem tavasz”
Rácz János: Érdekes növénynevek I.
Rácz János: Here és orr a botanikában
Rácz János: Húr szavunk a növénynevekben
Rácz János: Keserű növények – keserű nevek
Rácz János: Kutya van a kertben…
Rácz János: „Lapi lapi, cserelapi”
Rácz János: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában I.
Rácz János: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában II.
Rácz János: Madárneves összetételek a növénynevek terminológiájában III.
Rácz János: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában IV.
Rácz János: Népi növényneveink
Rácz János: Növényneveink a zebra állatnévvel
Rácz János: Növénynevekben béka?
Rácz János: Összetett növényneveink ló- előtaggal I.
Rácz János: Összetett növényneveink ló- előtaggal II.
V. Raisz Rózsa: Ruzsiczky Éva: Szinonimaszótár diákoknak
V. Raisz Rózsa: Zimányi Árpád: Nyelvhasználat, nyelvváltozás
V. Raisz Rózsa: Zimányi Árpád (szerk.): A II. egri kiejtési konferencia
Révay Valéria: Régi magyar szövegek nyelv- és művelődéstörténeti kommentárokkal
Rozgonyiné Molnár Emma: Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan
Rusvai Julianna: Simonyi Zsigmond és Pápay József
Sebestyén Árpád: Kálnási Árpád: Debreceni cívis szótár
Simon László: A magyar állatfajnevek helyesírása
Slíz Mariann: A beszélő nevek mint a posztmodern eszközei
Szabó József: A török kor emléke Somogy megye földrajzi neveiben
Szabó József: Beszámoló a 9. bajor-osztrák nyelvjárási konferenciáról
Szabó József: Dallos Nándor–Perti János: Hosszúhetényi szótár. Hosszúhetényi Honismereti Füzetek 3.
Szabó József: Nyelvjáráskutatók konferenciája Augsburgban
Szabó József: Zárszó egy magyar nyelvészeti konferenciához
Szabó Zoltán: Az alakzatok világa 11–15. Sorozatszerkesztő: Szathmári István
Szabó Zoltán: Békési Imre: Osztatlan filológia
Szabó Zoltán: Boda István Károly–Porkoláb Judit: A hipertext alkalmazása szövegek értelmezésében
Szabó Zoltán: Boda István Károly–Porkoláb Judit: Számítógépes stilisztikai és szövegtani tanulmányok
Szabó Zoltán: Czetter Ibolya: A stílus és a formák. Tanulmányok a nyelvművész Márai Sándorról
Szabó Zoltán: Egy lehető szövegstilisztikáról
Szabó Zoltán: Elena Dragoş: Introducere în pragmatică. Casa cărţii de ştiinţă
Szabó Zoltán: Gondolatok az összehasonlító stilisztikáról
Szabó Zoltán: Mózes Huba három verstani munkája
Szabó Zoltán: Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat.
Szabó Zoltán: Szikszainé Nagy Irma: A retorikai kérdés rövid tudománytörténete
Szabó Zsolt: A zenei szaknyelv néhány kérdése
Szathmári István: A funkcionális stilisztika történetéhez
Szathmári István: Államiságunk, kultúránk, nyelvünk ezer éve
Szathmári István: Aprónak látszó tévedések a rádióban, a televízióban és a sajtóban
Szathmári István: Az alakzatkutatásról – egy pályázat ürügyén
Szathmári István: Az alakzat vitatott alapkérdései az alakzatlexikonban
Szathmári István: Faludi, a stílusújító
Szathmári István: Kiss Lajos: Magyar írók a térképről
Szathmári István: Kossuth nyelve és stílusa kilenc 1845–1846-os hivatalos levele alapján
Szathmári István: Mária D. Mátai: Kleine ungarische Sprachgeschichte
Szathmári István: Milyen elemekből áll a Hegykő falunév?
Szathmári István: Minden ’mindenki’ jelentésben
Szathmári István: Móricz Zsigmond 1929-i beszéde Tiszacsécsén
Szathmári István: Olvas vagy felolvas
Szathmári István: Papp Lászlóra emlékezve
Szathmári István: Simonyi és helyesírásunk
Szathmári István: Szenczi Molnár Albert zsoltároskönyve 400 éves
Szende Aladár: Kiss Gábor (szerk.): Magyar szókincstár
Szikszainé Nagy Irma: Fehér Erzsébet: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben
Szikszainé Nagy Irma: Gondolatok a szövegértő olvasásról A. Jászó Anna cikke kapcsán
Szikszainé Nagy Irma: Szathmári István: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései
Szili Katalin: A be igekötő jelentésváltozásai I.
Szili Katalin: A be igekötő jelentésváltozásai II.
Szili Katalin: A kérés pragmatikája a magyar nyelvben
Szili Katalin: A nyelvművelésről más összefüggésben
Szili Katalin: A tárgyasság a magyar nyelvben. A tárgyasság morfoszintaktikai összefüggései
Szili Katalin: Az udvariasság pragmatikája
Szili Katalin: Édes hazánktól Magyarországig
Szili Katalin: Elnézést, bocsánat, bocs… A bocsánatkérés pragmatikája a magyar nyelvben
Szili Katalin: Hogyan is mondunk nemet magyarul?
Szili Katalin: Valahol a passzívum és a mediálisok között
Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna: Az intertextualitás tanításának lehetősége
Szloboda János: Szabály vagy szabálytalanság?
Szolcsányi Ákos: A heterogén többes szám
Takács Szilvia: Szövegépítkezés a ráolvasó imádságokban
Tamás Dóra: Ablonczyné Mihályka Lívia: Gazdaság és nyelv
Tátrai Szilárd: A kontextus fogalmáról
Tátrai Szilárd: Az elbeszélő „én” nyelvi jelöltsége
Tolcsvai Nagy Gábor: A cselekvés hitelessége
Tolcsvai Nagy Gábor: A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan számára
Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat
Tolcsvai Nagy Gábor: Két napihír összehasonlító stílusérték-vizsgálata befogadói változások alapján
Tóth Beatrix: A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata
Tóth Szilárd: Mokány Sándor 70 éves
Udvari István: Az északkeleti magyar nyelvjárástípus elemei kárpátaljai ruszin szótárakban
Urkom Alexander: Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány?
Tuba Márta l. Uzonyi Kiss Judit
Uzonyi Kiss Judit–Tuba Márta: Hány segédigénk van?
Uzonyi Kiss Judit–Tuba Márta: Újra a segédigékről
Vallent Brigitta: Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban
H. Varga Gyula: Kis Tamás (szerk.): A szlengkutatás útjai és lehetőségei
Varga László: A magyar mellékhangsúly fonológiai státusáról
H. Varga Márta: A ’hiány’-t jelentő denominális fosztóképzős melléknevek szemantikai ellentétpárjai
H. Varga Márta: A kreol nyelvek kialakulása és az anyanyelv-elsajátítás, nyelvkeletkezés kérdése
H. Varga Márta: Egyszerű vagy összetett képzők?
H. Varga Márta: Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések
H. Varga Márta: Jürgen Trabant–Sean Ward (eds.): New essays on the origin of language
Vecsey Zoltán: Hogyan referál az itt és a most?
Veszelszki Ágnes: Egy beszélt nyelvi jellemző: a témaismétlő szerkezet csevegésszövegekben
Veszelszki Ágnes: Írásjelek és szimbólumok az SMS-ekben
Vörös Ferenc: A közösségi névadási hagyomány továbbélése a tizenéves korosztályban
Wacha Imre: József Attila: Rejtelmek
Zilahi Lajos: Helyzetkép a biharugrai tájszavak állapotáról
Zimányi Árpád: A befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepének szemantikája és pragmatikája
Zimányi Árpád: A szaknyelvi helyesírás-tervezés újabb feladataiból
Zimányi Árpád: „A változás évtizede”. Nemzetközi konferencia a Delhi Egyetemen. 2002. március 13–14.
Zimányi Árpád: Balázs Géza: Lehetséges nyelvi szabványok
Zimányi Árpád: Pásztor Emil (1925–2004)
Zsédely Anna l. Domonkos Krisztina
Zsigri Gyula: Hangtani és alaktani kötöttségű folyamatok
Zsigri Gyula: Részleges vagy teljes hasonulás?
A magyar nyelvi kerettanterv tervezetéről
(Az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatói)