A világhálón elérhető számok összevont tartalomjegyzéke

L. Aczél Petra: A megggyőző szöveg retorikája

Aczél Petra: Kossuth retorikai konferencia és szónokverseny. 1999. november 12–13.

Adamikné Jászó Anna: A 3. Kossuth-szónokverseny és retorikai konferencia

Adamikné Jászó Anna: Az alakzatok és a szóképek magyar elnevezéseihez

Adamik Tamás l. Raisz Rózsa

Ágoston Mihály: Anyanyelvtudatunk a mostani századfordulón

Ágoston Mihály: Följegyzések és gondolatok a magyar írásmódról. Laczkó Krisztina-Mártonfi Attila: Helyesírás

Ágoston Mihály: Gondolatok egy nem létező stratégiáról

Ágoston Mihály: Ki is a mi egyik szomszédunk? („Minek nevezzelek?”?)

Ágoston Mihály: Nyelvművelő kéziszótár

Albert Sándor: Nyomárkay István: Rövid horvát és szerb nyelvtörténet

Antalné Szabó Ágnes: A helyesírás-tanulás motivációja. Beszámoló a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny 2001. évi Kárpát-medencei döntőjéről

Antalné Szabó Ágnes: A különírás és az egybeírás rendszeréről

Antalné Szabó Ágnes: A szavak súlya. Értékmegőrzés és értékteremtés az anyanyelvi versenyeken

Antalné Szabó Ágnes: A tanári beszéd kérdésalakzatai I.

Antalné Szabó Ágnes: A tanári beszéd kérdésalakzatai II.

Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelvi nevelés új stratégiái

Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelv-pedagógia jelene és jövője

Antalné Szabó Ágnes: Az íráskultúra ünnepén. Beszámoló a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny 2002. évi Kárpát-medencei döntőjéről

Antalné Szabó Ágnes: Helyesírásunkkal helyesírásunkért. Beszámoló a 2000. évi Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Kárpát-medencei döntőjéről

Antalné Szabó Ágnes: Jubileumi helyesírási verseny az ELTE-n

Antalné Szabó Ágnes: Ötéves a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport

Antalné Szabó Ágnes: „taní-tani!”. Országos anyanyelv-tanítási verseny az ELTE-n

Balázs Géza: A helynevek antropológiai nyelvészeti szempontból

Balázs Géza: A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok (Deme László bevezetőjével)

Balázs Géza: A média nyelvi normája

Balázs Géza: A nyolcvanéves Grétsy László köszöntése

Balázs Géza: A szóbeliség-írásbeliség paradigma. Benczik Vilmos két könyvéről

Balázs Géza: A világháló nyelve. Észrevételek, továbbgondolások Bódi Zoltán könyvével kapcsolatban

Balázs Géza: Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe I.

Balázs Géza: Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe II.

Balázs Géza: Az új média új műfaja, az sms-hír – nyelvészeti megközelítésben

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2000. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2001. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2002. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2003. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2004. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2005. évi munkájáról

Balázs Géza: Bódi Zoltán–Veszelszki Ágnes: Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban

Balázs Géza: Csoóri Sándor címversének (Idegszálaival a szél) alakzattana

Balázs Géza: Csúcsforgalom a damaszkuszi úton

Balázs Géza: Gondolkodási formák, gondolatalakzatok, szövegaltípusok

Balázs Géza: Grétsy László hetvenéves

Balázs Géza: Gumipitypang, gumivasút

Balázs Géza: Hatalom és helyesírás

Balázs Géza: Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon. Örkény István 100. születésnapjára

Balázs Géza: József Attila verseinek modern nyelvészeti megközelítése. Egy példa: Tudod, hogy nincs bocsánat

Balázs Géza: Lőrincze után…

Balázs Géza: „Minden házfalat cseréljetek sms-falra”. Sms-fal mint elektronikus graffiti

Balázs Géza: Párhuzamos fordítások nyelvi megközelítése

Balázs Géza: Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata

Balogh Judit: A beszélt nyelvi értelmező

Balogh Judit: A jelző és az értelmező

Balogh Judit: A kereszteződő szófajúságról

Balogh Judit: Antalné Szabó Ágnes: Helyesírásunk öröksége

Balogh Judit: Az értelmezői mellékmondat

Balogh Judit: Az értelmezős szerkezet helye a szintagmák között I.

Balogh Judit: Az értelmezős szerkezet helye a szintagmák között II.

Balogh Judit: Fercsik Erzsébet-Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

Balogh Judit: Fercsik Erzsébet–Raátz Judit: Kommunikáció és nyelvhasználat

Balogh Judit: Helyesírásunk az ezredfordulón. Beszámoló a Simonyi-versenyre érkezett pályázatokról

Balogh Lajos: Kálnási Árpád: Debreceni cívis szólások és közmondások

Bańczerowski Janusz: A cím mint a legkisebb metaszöveg

Bańczerowski Janusz: A család fogalma a világ magyar nyelvi képében (egy kérdőíves anyag tükrében)

Bańczerowski Janusz: A fej nyelvi képe a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: A félelem tartományába tartozó negatív érzelmek konceptualizációjáról

Bańczerowski Janusz: A föld nyelvi képe a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: A halál mint kultúrfogalom a magyar és a lengyel nyelvben

Bańczerowski Janusz: A halmaz egyes elemeinek kiemelését jelző például, többek között, először, és így tovább metaoperátorok

Bańczerowski Janusz: A jelentés metainformációs mutatói a szövegben

Bańczerowski Janusz: A kognitív nyelvészet alapelvei

Bańczerowski Janusz: A kommunikációs fragmentumok mint a nyelhasználat alapvető egységei

Bańczerowski Janusz: A kommunikációs tér fogalma és szerepe a nyelvhasználatban

Bańczerowski Janusz: A kötőszók mint metaszövegbeli operátorok

Bańczerowski Janusz: A lengyel nyelv törvényi védelméről

Bańczerowski Janusz: A metaszövegről és az intertextuális metaszövegbeli operátorokról

Bańczerowski Janusz: A „mond” komponenst tartalmazó metaszövegbeli operátorokról

Bańczerowski Janusz: A nem verbális kommunikáció mint a kognitív nyelvészeti kutatások tárgya

Bańczerowski Janusz: A nyelvészeti strukturalizmus és kognitívizmus tézisei és alapelvei

Bańczerowski Janusz: A nyelv fogalma a nyelvhasználat tükrében

Bańczerowski Janusz: A nyelvi jelentés és az emberi tudás

Bańczerowski Janusz: A nyelvi kategorizálás nem tipikus esetei

Bańczerowski Janusz: A nyelvtudomány paradigmái

Bańczerowski Janusz: A pozitív érzelmek konceptualizálásának néhány kérdése

Bańczerowski Janusz: A profilírozás mint nyelvészeti fogalom

Bańczerowski Janusz: A szaknyelvek és a szaknyelvi szövegek egyes sajátosságairól

Bańczerowski Janusz: A szaknyelvek szerepe a civilizációs fejlődésben

Bańczerowski Janusz: A szavak kapcsolódási mechanizmusa a világ nyelvi képének tükrében

Bańczerowski Janusz: A szövegbe bevezetendő információkat episztemikus szempontból jellemző metatextémák

Bańczerowski Janusz: A szövegen belüli átfogalmazást bevezető metaoperátorok (= metatextémák)

Bańczerowski Janusz: A szövegen belüli ekvivalencia relációját jelző nevezetesen, vagyis, tehát, azt jelenti metaoperátorok

Bańczerowski Janusz: A szövegen belüli fejtegetést nyomatékosító metatextémák

Bańczerowski Janusz: A szövegkezdő metainformációs mondatok struktúrájáról és funkcióiról

Bańczerowski Janusz: A természetes nyelv fogalma a nyelvtudományi paradigmák tükrében

Bańczerowski Janusz: A világ nyelvi, tudományos és kultúrképe mint a második valóság komponensei

Bańczerowski Janusz: Az ábrázolás fogalma a kognitív nyelvészetben

Bańczerowski Janusz: Az aha, igen, mi, valamint a replika végét jelző (expresszív) metaszövegbeli operátorokról

Bańczerowski Janusz: Az anya fogalmának nyelvi képe a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: Az apa/atya fogalmának képe a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: Az információ befogadásának módjairól, a vevőre gyakorolt hatásáról, valamint az információs berendezés memóriájának az állapotáról szóló metainformációs igék

Bańczerowski Janusz: Az információ értékéről és feldolgozásáról szóló metainformációs igék a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: Az információk fontosságát jelző metatextémák

Bańczerowski Janusz: Metanyelvi struktúrák szerepe a jelentés módosításában

Bańczerowski Janusz: Mi fenyegeti a jövő nemzedék nyelvi kultúráját?

Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés a „nyelvi helyesség” fogalmáról

Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés a nyelv kognitív felfogásához

Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés a „természetes nyelv” fogalmának értelmezéséhez

Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés az információ fogalmáról és terjedelméről

Bańczerowski Janusz: Nemzeti sztereotípiák a magyar és a lengyel közmondásokban és frazeológiai kapcsolatokban

Bańczerowski Janusz: Nyelvi kommunikációs problémák a mai világban

Bańczerowski Janusz: Szaknyelvek és szakmai gondolkodás – nyelvészeti, glottodidaktikai és transzlatorikai implikációk. Varsó, 2001. november 16–17.

Bańczerowski Janusz–Bárdosi Vilmos: A „haza” fogalma a világ magyar nyelvi képében

Bánréti Zoltán: Ellipszis az összetett szavak szerkezetében

Baranyiné Kóczy Judit: Szövegtípus és deixis: a térdeixis funkciója a magyar népdalban

Baranyiné Kóczy Judit: Orientációs metafórák a magyar népdalok természeti kezdőképeiben

Bárányné Komári Erzsébet: Kótyuk István: Az ungi magyar nyelvjárás ukrán jövevényszavai

Bárdosi Vilmos: Globalizáció, Európa és nyelv. A francia példa

Bárdosi Vilmos: Kolumbusz tojása

Bárdosi Vilmos l. még Bańczerowski Janusz

Bárczi Géza: Simonyi Zsigmond

Bartha Csilla – Hámori Ágnes: Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban

Batár Levente: A beszólás mint beszédaktus

Batár Levente: Huszár Ágnes: A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében

Batár Levente: Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok – Írások nyelvről, nyelvészetről 1990–2002

Bata Sarolta l. Gósy Mária

Beke András: Szókezdetek automatikus osztályozása spontán beszédben

Beke András l. még Gósy Mária

Beke György: Lőrincze Lajos Erdélyben

Békei Gabriella: Időjelölés a közmondásokban

Bencédy József: A nyelvi, nyelvhasználati változások belső hatóerőiről

Bencédy József: Elekfi László–Wacha Imre: Az értelmes beszéd hangzása

Bencédy József: „Így is jó, úgy is jó”

Bencédy József: Keszler Borbála: Írásjel-használati gyakorlókönyv

Bencédy József: Mi újság a stilisztikában?

Bencédy József: Szathmári István: Stíluseszközök és alakzatok kislexikona

Bencédy József: Új nyelvhasználat felé?

Bencze Lóránt l. Raisz Rózsa

Bene Annamária: A felső magánhangzók hosszúsága

Benkő Loránd: Lőrincze Lajossal

Benkő Samu: „Angyal múlék fölöttünk”

Beregszászi Anikó – Csernicskó István: A kárpátaljai magyar személynevek átírásának és használatának kérdésköréről

Bérces Edit l. Fóris Ágota

Bérces Emese l. Fóris Ágota

Bertók Lóránd: Néhány emlékem Lőrincze Lajosról

Bíró Ferenc: Vörös Ferenc: Családnévkutatások Szlovákiában

Bíró János: A betűszók írásmódja egy empirikus vizsgálat tükrében

Biró János: Az igei alaptagú határozós szerkezetek -ás, -és képzős alakjainak írásmódja

Biró János: Végül ki teszi fel az i-re a pontot?

Boda István Károly–Porkoláb Judit: Koltay Tibor: A referálás elmélete és gyakorlata

Bodányi Ákos: Ami az x-et illeti szerkezetek tulajdonságairól

Bódi Zoltán: Adamik Tamás–A. Jászó Anna–Aczél Petra: Retorika

Bódi Zoltán: Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban

Bódi Zoltán: Balázs Géza nyelvstratégiai trilógiája

Bodó Csanád: Nyelvi változások a nyelvcsere és nyelvvesztés folyamatában

G. Bogár Edit: Az etimológus Simonyi és Mariánovics Milán

Bokor József: Szabó József: A népi szemléletmód tükröződése nyelvjárásaink szókészletében

Bokor József: Szabó József: Koppány menti tájszótár

Bóna Judit: A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai

Bóna Judit: Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében

Bóna Judit: Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya

Bóna Judit: Gósy Mária–Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok

Bóna Judit: Tanárjelöltek beszédprodukciója felolvasáskor

Bóna Judit l. még Gósy Mária

Borda Lajos: Egérispán

Boronkai Dóra: A deixis szerepe a nézőpont jelölésében

Boronkai Dóra: A dialógus mint különböző szövegek közötti párbeszéd

Boross Viktor: TEST – TÉR – JELENTÉS 1.

Boross Viktor: TEST – TÉR – JELENTÉS 2.

Bölcskei Andrea: A szabványügy és a magyar nyelv

Bölcskei Andrea: Szabó T. Attila: Erdély Történeti Helynévgyűjtése I–II.

Bősze Péter: Tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi-biológiai irodalomban

Büky László: Az ünnep főnév környezetkíséretéről a 14–20. századi irodalmi nyelv alapján

Büky László: Bosnyáknyakú tyúk

Büky László: Bosnyáknyakú tyúk és zsidónyelű kés

Büky László: Csinógli

Büky László: Deme László nyolcvanéves

Büky László: Hírértékviszonyok egy költői szövegműben

Büky László: H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a kezdetektől a XX. század elejéig

Büky László: Kontra Miklós – Bakró Nagy Mariann (szerk.): Nyelvészetről egyes szám első személyben

Büky László: (Lírai) enni- és innivalók Füst Milán verseiben

Büky László: Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához

Cseresnyési László: Megjegyzés Szili Katalin Epilógusához

Csernicskó István l. Beregszászi Anikó

Csízy Katalin: Szemerkényi Ágnes: Szólások és közmondások

Csontos Nóra: A kihagyás és megszakítás jelölésének alakulástörténete. A kihagyásjel, a gondolatjel és a három pont használata a 17. század közepétől a 19. század elejéig a magyar nyelvű nyomtatványokban

Csontos Nóra: Az idézetek jelölésének módja magyar nyelvű nyomtatványokban (a XVII. század közepétől az iézőjel megjelenéséig)

Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai

Deme László: Anyanyelvi mozgalmaink és morális hozamuk (3.)

Deme László: Anyanyelvünk szolgálatában (Jakab István 70 éves)

Deme László: A nyilvános megszólalás kultúrája

Deme László: Ismét az Új magyar tájszótárról. Ezúttal a 4. és az 5. kötet kapcsán

Deme László: „Mozgalmunk édes bátyja”

Dér Csilla Ilona: Nemesi Attila László: Az alakzatok kérdése a pragmatikában

Dér Csilla Ilona l. még Markó Alexandra

Dezső László: Nyelvi és metrikai típusok a régi magyar népdal verselésének és dallamának jellemzésében

Dezsőné Zemplényi Vera: Tudományos ülés két baranyai faluban

Dobozi Eszter: Kodály Zoltán nyelvészeti munkái

Dobsonyi Sándor: A tulajdonnevek helyesírásának néhány kérdése a szabályzattervet tükrében

P. Dombi Erzsébet: Anyanyelvi nevelés és helyesírás. Implom József helyesírási verseny 1999.

Domonkosi Ágnes: A nyelvi viselkedés mintái a televízióban

Domonkosi Ágnes: Gábor Tolcsvai Nagy: A Cognitive Theory of Style

Domonkosi Ágnes: Szathmári István (szerk.): Az alakzatok világa 6–10.

Domonkos Krisztina–Zsédely Anita: Apáczai-napok a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán

Dóra Zoltán: Az „emberközpontú” nyelvművelő

Dóra Zoltán: Kell mennem, kell menjek?

F. Dornbach Mária: Árulkodó személyragok

Dömötör Adrienne: Az úgy mond-tól az úgymond-ig. Egy diskurzusjelölő elem története az ómagyar kortól napjainkig

Dömötör Adrienne: Tegezés/nemtegezés, köszönés, megszólítás a családban

Dróth Júlia: Egy korszerű szakszótár elkészítésének alapjai

Dróth Júlia: Legyen egységes az Európai Unió magyar nyelvű terminológiája! Az EU adminisztratív és közigazgatási nyelvezetének magyar fordítása

Dudás Előd: Duro Blažeka – Nyomárkay István – Rácz Erika: Mura menti horvát tájszótár / Rječnik promurskih Hrvata

Dudás Mária: Šklifov, Blagoj: Za oazširenieto na dialenktnata osiva na bălgarskija ezik i negovoto obnovlevnie ’A bolgár irodalmi nyelv nyelvjárási alapjának kiszélesítése és megújítása’. Sofija, 2002.

É. Kiss Katalin: Földi János, a nyelvész

Eklics Kata – Huszár Ágnes: Válaszkikerülési stratégiák politikusinterjúkban és az ellenük való védekezés

Elekfi László: A magyar szókincs szófaji arányai a Magyar ragozási szótár tükrében

Elekfi László: Bodolay Géza

Elekfi László: Friss emlékezés egy tartalmas életpályára. Kiss Lajos 1922–2003

Elekfi László: Garfika, grafikus

Elekfi László: Helyesírásunk egy cikksorozat tükrében. Szabályok és gyakorlati tanácsok Graf Rezső korábbi írásaiban

Elekfi László: Homonimák felismerhetősége toldalékos alakok alapján

Elekfi László: Költészet, helyesírás, gyorsírás

Elekfi László: Stílus- és verssajátságok egy „ronda” remekműben

Elekfi László: Személyragozott igekötők?

Elekfi László: Szókincsünk nyelvtani alakrendszerének munkálatai a Magyar ragozási szótár megjelenése óta

Eőry Vilma: Strukturális nyelvleírás és anyanyelvi oktatás Csehországban és Magyarországon

Érsok Nikoletta Ágnes: Írva csevegés – virtuális írásbeliség

Érsok Nikoletta Ágnes: Sömös, sumus, írj vissza

Érsok Nikoletta Ágnes: Szóbeliség és/vagy írásbeliség

Evellei Kata: A téves szótalálások kiváltó okai

Fábián Pál: Benkő Loránd: Nemzet és anyanyelve

Fábián Pál: Géza Bárczi: Geschichte der ungarischen Sprache

Fábián Pál: Kánikula

Fábián Pál: Mit ér a nyelv, ha magyar?

Fábián Zsuzsa: Híradás a Szótári Munkabizottság megalakulásáról

Fabulya Márta: Izé, hogyhívják, hogymondjam. Javítást kezdeményező lexikális kitöltőelemek

Farkas Tamás: Hozzászólások az új akadémiai helyesírási szabályzat tervezetének a tulajdonnevek írásával kapcsolatos szabálypontjaihoz

Farkas Tamás: Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai

Farkas Tamás: Vörös Ferenc: Családnevek térképlapjainak nyelvföldrajzi vallomása

Fehér Erzsébet: A magyar nyelvészeti szövegkutatás irányai, tárgykörei

Fehér Erzsébet: A magyar stilisztika a 90-es években

Fehér Erzsébet: A stíluselmélet archeológiája

Fehér Krisztina: Anyanyelv és közösség

Fehértói Katalin: Késő középkori kanonoki névsorok

Fehértói Katalin: Keszler Borbála: Írásjeltan. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története

B. Fejes Katalin: A szabad vonatkoztatás empirikus vizsgálata

B. Fejes Katalin: Egy mondat helye a vers koreferenciális szerveződésében. József Attila: „A mindenséggel mérd magad!”

Fejős Edina: A -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik); -lkod(ik)/-lked(ik)/-lköd(ik); -skod(ik)/-sked(ik)/-sköd(ik) képzős igék

Fekete Csaba: Zsoltár szavunk történetéhez

Fenyvesi István: Egy 1849-es orosz dokumentum a magyar nyelvről

Fercsik Erzsébet: Az idegen márkanevek egy típusának magyar toldalékolása

Figler Csilla: Könyvbemutató az Ormánságban

Fischer Márta: Az európai uniós fordítás és terminusalkotás magyar vonatkozásai

Fodor István: A rendszer újabb jelentése

Fodor István: Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón.

Fodor István: Balázs Géza: Nyelvünkben a világ

Fodor István: †Fehértói Katalin: Árpád-kori személynévtár (1000–1031)

Fodor István: Hungaro-Slavica 2001. Studia in honorem Iani Bańczerowski professoris Universitatis Scientiarum de Rolando Eötvös nominatae

Fodor István: Máté Jakab: A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig. Elméletek, irányzatok és módszerek III.

Fodor István: Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány rövid története. A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai

Fodor István: Máté Jakab emlékezete (1926–2001)

Fodor István: Szleng – bizalmas köznyelv. Gondolatok két új szótár kapcsán

Fodor István: Vászoly Erik: Ausztrália bennszülött nyelvei

Fodor István: Zaicz Gábor (főszerk.): Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete

Fóris Ágota: A szótári információk és a szaknyelvi normák viszonya

Fóris Ágota: Géczi János–Kenesei Andrea (szerk.): Simonyi Zsigmond. Vár ucca tizenhét

Fóris Ágota–Bérces Emese: A zenei szaknyelv és a zenei lexikográfia aktuális kérdései

Fóris Ágota–Bérces Edit: A wellness terminológiája

Földesi András: Nyelvművelés szótárfokon

Földi Ervin: Hozzászólás Dobsonyi Sándor A tulajdonnevek helyesírásának néhány kérdése a szabályzattervezet tükrében című cikkéhez.

Fricsovszky Éva: Jolán Kelemen: De la langue au style. Élements de linguistique contrastive français–hongrois

Fülöp Lajos: Fábián Pál nyolcvanéves

Fülöp László: N. Fodor János: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. – A Felső-Tisza-vidék késő középkori személyneveinek szótára (1401–1526)

Gaál Imre Péter: Az isa és az ősmagyar kori *VCV fölépítésű mutató névmási rendszer

Gaál Imre Péter: Az isa kihalása utáni ím(e)s ám szerkezet. Magyarázatkísérlet

Gaál Imre Péter: Migé

Gaál Imre Péter: ysa – Szófejtési kísérlet

Gáspári László: A gondolatalakzatok kérdéséről (az ismétlés)

Gáspári László: Mondatösszevonás-típusok és funkcióik Nagy Gáspár költői nyelvében

Gáspári László: Retorikai-stilisztikai konstrukcionális egységek grammatikai szerveződése. Nagy Gáspár-kommentárok

Gáspári László: Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana

Gecső Tamás: Szükség van-e a filológiára? Egy nyelvész reflexiói

B. Gergely Piroska: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan

Gheno, Danilo: A Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom. Gondolatok és javaslatok

Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés összefüggései kisgyermekkorban

Gósy Mária: A beszédritmus elemzésének egy lehetséges megközelítése

Gósy Mária: A megakadásjelenségek eredete a spontán beszéd tervezési folyamatában

Gósy Mária: A [p, t, k] mássalhangzók zöngekezdési ideje

Gósy Mária: A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései

Gósy Mária: A testalkat és az életkor becslése a beszéd alapján

Gósy Mária: Az egyéni hangszínezet és a beszélő felismerésének kísérleti-fonetikai megközelítése

Gósy Mária: Az életkor hatása a mentális lexikon működésére

Gósy Mária: Hibaüzenet kezelése olvasáskor

Gósy Mária: „R” hangok: kiejtés, hangzás, funkció

Gósy Mária–Beke András: Magánhangzó-időtartamok a spontán beszédben

Gósy Mária–Bóna Judit: A megakadásjelenségek javítása a beszédmegértésben

Gósy Mária–Bóna Judit: Beszédfolyamatok monitorozása

Gósy Mária–Gyarmathy Dorottya: A nyelvhasználati változás egy jelensége

Gósy Mária–Horváth Viktória: Beszédfeldolgozási folyamatok összefüggései gyermekkorban

Gósy Mária–Horváth Viktória: Eltérő beszédpercepciós működések az iskoláskor kezdetén

Gósy Mária–Horváth Viktória–Bata Sarolta: Szabálytalan „előzés” a beszédprodukcióban

Gósy Mária–Kovács Magdolna: A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében

Gósy Mária–Kovács Magdolna: Nyelvi tudatosság, norma és rendszerkényszer a h esetében

Gósy Mária–Markó Alexandra: Szegmentumsorok hibás kivitelezése a beszédprodukcióban

Gósy Mária l. még Heltai Pál

Gráczi Tekla Etelka–Horváth Viktória: A fonetika a felsőoktatásban

Gráf Rezső: Rendszer és mozgás. Száz éve született Tompa József

Grétsy László: A szaknyelvek megújításáért

Grétsy László: Hangsúlyeltolódások a nyelvművelésben

Grétsy László: Lőrincze Lajos és a humor

Gugán Katalin: Az alany és az állítmány egyeztetése a középmagyar korban

Guttmann Miklós: Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia

Gyarmathy Dorottya: Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban

Gyarmathy Dorottya l. még Gósy Mária

†Hadrovics László: Magyar–délszláv szellemi kapcsolatok a középkorban

Haader Lea: A mellékmondatok osztályozásának problémái

Haader Lea: A. Molnár Ferenc: Két régi magyar ima az oltári szentségről. A Laskai sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben

Haader Lea: A Nyulak szigeti skriptórium mint műhely

Haader Lea: Az alárendelő összetett mondatok általános kérdései

Haader Lea: Írásbeli megakadásjelenségek történeti pszicholingvisztikai szemszögből

Haader Lea: Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban)

Haader Lea: Tamás Forgács: Ungarische Grammatik

Haader Lea: Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel

Hahn Judit: Honlap, weblap, webhely: terminusok útvesztőjében

Hajdú Mihály: Benkő Loránd: Az ómagyar nyelv tanúságtétele. Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről

Hajdú Mihály: Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár

Halm Tamás: A nyelvi változás formális modellezése

Hámori Ágnes: Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson

Hámori Ágnes l. még Bartha Csilla

Hangay Zoltán: Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar olvasástanítás története

Hangay Zoltán: Balogh Ferencné: Lőrincze Lajos. Emlékezés és bibliográfia

Hardi Judit: A félreértés pragmatikai vizsgálata

Hargitai Evelin: „Én ilyen luzofónius magyar beszélek.” A magyarországi portugál ajkú diaszpóra nyelvhasználatáról

Harka Ákos: Tiszafüred környéki halnevek

Havas Ferenc: Hozzászólás a különírás és egybeírás kérdéséhez

Hegedűs Attila: A Szilágysági nyelvatlasz bemutatása

Hegedűs Attila: Punnyadt, avagy adalék a nyelvi változás mechanizmusához

Hegedűs József: Gyula Décsy: The Linguistic Identity of Europe

Sz. Hegedűs Rita: Újabb érvelés az ideje szóalak infinitivusi bővítmények birtokos jelzői szerepe mellett

Hell György: A hagyományos és az „új magyar nyelvtan”

Heltainé Nagy Erzsébet: A népi konceptualizáció mint jelentésképző érték és stílusalkotó tényező Sinka István költészetében

Heltainé Nagy Erzsébet: A normativitás mint értékszempont a nyelvművelésben és a nyelvi tanácsadásban

Heltainé Nagy Erzsébet: A tulajdonnév jelentése és stilisztikája kognitív megközelítésben –a sinkai személynevekben

Heltainé Nagy Erzsébet: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2006. évi munkájáról

Heltainé Nagy Erzsébet: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2008. évi munkájáról

Heltainé Nagy Erzsébet: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2009. évi munkájáról

Heltainé Nagy Erzsébet: Laudáció Szathmári Istvánról a Faludi Ferenc Alkotói Díj átadása alkalmából

Heltainé Nagy Erzsébet: Nyelvi és stílusviták a Nyugatban

Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák I.

Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák II.

Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák III.

Heltai Pál–Gósy Mária: A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra

Holczer József: Ami a Magyar helyesírási szótárból kimaradt

Holczer József: Csakugyan Speedez meg „beSpeedez” a narkós?

Honti László: A magyar nyelv őstörténetének kutatása és a vele kapcsolatos felelősség

Horváth Iván: Orosz nyelvi elemek Rachmanowa Die Fabrik des neuen Menschen című művében

Horváth László: A gyűjtőnév irányította egyeztetésről

Horváth László: A mennyiség irányította egyeztetésről

Horváth László: A volna : lenne kettősség kontrollvizsgálata

Horváth László: Az első magyar sakk-könyv etimológiai statisztikája

Horváth László: Egy középmagyar korpusz faktitív szerkezetei

Horváth László: Sakknyelv, Kéziszótár, Nagyszótár

Horváth László: Történeti korpuszvizsgálat a hangrendi illeszkedés köréből

Horváth László: Zoltán András: Szavak, szólások, szövegek. Nyelvészeti és filológiai tanulmányok

Horváth Viktória: Vannak-e „női” és „férfi” megakadásjelenségek a spontán beszédben?

Horváth Viktória l. még Gósy Mária és Gráczi Tekla Etelka

Hőhn Mária–Priszter Szaniszló: A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII–XVIII. század) és növényneveik

Huszár Ágnes l. Eklics Kata

Imre Angéla: Különböző műfajú szövegek szupraszegmentális jellemzői

Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei 1. Optimalitáselmélet

Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei II. Tartományok és viszonyok a magyar mondatban

Iványi Zsuzsa: A „nyelvemen van” jelenség német és magyar nyelvű beszélgetésekben

Iványi Zsuzsanna: A nyelvészeti konverzációelemzés

Jakab István: A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei

Jakusné Harmos Éva: A kereskedelmi és a politikai propaganda nyelvi eszközei

Jakusné Harnos Éva: A nyomtatott sajtó hírei a diskurzuselemzés szemszögéből. A diskurzuselemzés alkalmazása a nyomtatott sajtó kutatásában

Jászay László: Krékits József: Felszólító performatív beszédaktusok

A. Jászó Anna: Az integráció a magyartanításban

A. Jászó Anna: Kemény Gábor: Nyelvi mozaik

A. Jászó Anna l. még Adamikné Jászó Anna

Jobst Ágnes: A HARC metafora szerepe az '50-es évek politikia köznyelvében

Jobst Ágnes: A mi mint a hatalom és a szolidaritás névmása

Cs. Jónás Erzsébet: Kabán Annamária: Szövegek színeváltozása. Szórend és értékszerkezet

Cs. Jónás Erzsébet: Péter Mihály: Orosz verstan (Bevezető kurzus).

Cs. Jónás Erzsébet: Pethő József: Krúdy-tanulmányok

Cs. Jónás Erzsébet: Stíluskutató Csoport 1970–2008 (CD)

Cs. Jónás Erzsébet: Szatmári István: Hogyan elemezzünk verset?

Jónás Frigyes: „Virágok virága”. Végső búcsú D. Bartha Katalintól

Ifj. Kaán Miklós–Keszler Borbála: Péter Mihály Az erdélyi fogorvoslás történetéből című munkája, a fogorvosi szaknyelv és a népi foggyógyítás

Kabán Annamária: Szathmári István: A stíluselemzés elmélete és gyakorlata

Károly Krisztina: A referenciális kohézió a fordítási univerzálék tükrében: a referenciaeltolódások a magyar–angol sajtófordításban

Károly Krisztina: Sajtószöveg és fordítás. A topikszerkezet és a hírtartalom viszonya újságcikkek fordításában

Kassai Ilona: Lengyel Zsolt: Az írás. Kezdet – folyamat – végpont

Kata Mihály: Lőrincze Lajos tanár úr emlékére

Kecskés Judit: Valóban megértik a mai diákok az elbeszélő múlt idejű igealakokat?

Kemény Gábor: A nyelvi kép mint „rendellenesség”

Kemény Gábor: A nyelvi kép mint „szabályszerűség”

Kemény Gábor: A nyelvi kép: „rendellenesség” és „szabályszerűség”

Kemény Gábor: A Nyugat jelentősége a modern magyar szépirodalmi stílus kiteljesedésében

Kemény Gábor: A szecesszióról és két új erdélyi könyvről

Kemény Gábor: A „szecessziós” Krúdy. Egy Aranykéz utcai éj emléke

Kemény Gábor: A szöveganyag nyelvisége – plusz valami más… (Weöres Sándor: Via vitae)

Kemény Gábor: Az analitikus kifejezésmód érvényesülése újabb nyelvhasználatunkban

Kemény Gábor: Büky László: Füst Milán metaforahasználatának alapjai (szótárszerű feldolgozásban)

Kemény Gábor: Kabán Annamária (szerk.): Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia

Kemény Gábor: Máthé Dénes: A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar közéletben

Kemény Gábor: Minya Károly: Rendszerváltás – normaváltás. A magyar nyelvművelés története, elvei és vitái 1989-től napjainkig

Kemény Gábor: Pethő József: A halmozás alakzata

Kemény Gábor: Pethő József: Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben

Kemény Gábor: Prózastílus-jellemzés kvantitatív módszerrel

Kemény Gábor: Szkülla és Kharübdisz között: a stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred küszöbén

Kemény Gábor: Tárgyiasító és allegorizáló metaforaalkotás Cholnoky László kisregényeiben

Kenesei István: A nyelvelmélettől a nyelvművelésig. A nyelvészet egységéről és változatosságáról

Kenesei István: Szavak, morfémák, toldalékok

Kertes Patrícia: A diskurzusjelölők funkciója érvelő érettségi szövegekben

Kertész András: A kognitív nyelvészet szkeptikus dilemmája

Kertész András: A metanyelvészet mint kutatási program

Keszler Borbála: A IX. Anyanyelvi Konferencia. Marosvásárhely, 2000. augusztus 11–14.

Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat és Európa

Keszler Borbála: A magyar orvosi nyelv és a tájszók

Keszler Borbála: A szóképzés

Keszler Borbála: A XVII. századi nyelvújítás és a magyar orvosi nyelv

Keszler Borbála: Beszámoló a Magyar Nyelvi Bizottság 1998. évi munkájáról

Keszler Borbála: Deme László (1921–2011)

Keszler Borbála: Fábián Pál (1922–2008)

Keszler Borbála: Névmás – névmási jelentés

Keszler Borbála l. még ifj. Kaán Miklós

Kicsi Sándor András: Bétel

Kincses Kovács Éva: Szathmári, I. (red.): Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Tomus XXIII.

Kis Ádám: Az akadémiai helyesírási szabályzat és a számítógép

Kis Tamás: Egy hiányzó adatról

Kiss Gabriella: „Ezöknec meg irasára, hogy ki lenne vég emleközet senkit nem halhatéc”. Vég- előtagú összetett főneveink történetéhez – Tinódi ürügyén

Kiss Jenő: A magyar nyelv és az Európai Unió

Kiss Jenő: A nyelvjárások és az anyanyelvi nevelés

Kiss Jenő: A nyelvjárások és a dialektológiaoktatás Kárpát-medencei magyar szakos hallgatók szemével

Kiss Jenő: Az anyanyelvoktatás, a nyelvjárások és a nyelvjárási hátterű iskolások

Kiss Jenő: Az első tájszóközlésektől az egyesített digitális tájszótárig

Kiss Jenő: Döbrentei Gábor és a magyar nyelv ügye

Kiss Jenő: Előzetes az Új magyar nyelvjárási atlasz szociolingvisztikai tanulságaiból

Kiss Jenő: Lőrincze Lajos és a nyelvjáráskutatás

Kiss Jenő: Magyar nyelvjárási beszélők anyanyelvi tetszési indexéhez

Kiss Jenő: Népnyelv és népnyelvkutatás

Kiss Jenő: Tájszótárírás és tájszótárak

Kiss Margit: Mikor vonzat a birtokos jelző?

Kiss Margit: Tüskés Gábor – Lengyel Réka (szerk.): Magyarországi gondolkodók, 18. század. Bölcsészettudományok I.

Kiss Margit – Tüskés Gábor: A Mikes-szótár. Kutatási beszámoló

Kiss Róbert Richárd: Köszönések az üzenetrögzítőkön

Klaudy Kinga: A kommunikatív szakaszhatárok eltűnése a magyarra fordított európai uniós szövegekben

Klaudy Kinga: Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv „korszerűsítéséért”?

Kocsány Piroska: Kemény Gábor: Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába

Kocsány Piroska: Párhuzamos műfordítás: a stilisztika kivételes lehetősége

Kolláth Anna: Beregszászi Anikó és Csernicskó István: …itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról

Koltay Tibor – Prókai Margit: A nyelvtudomány és a könyvtártudomány interdiszciplináris kapcsolatairól

Koltói Ádám: A retorika reneszánsza

Kósa András: Számadás egy tankönyvsorozat megírása után

Kovács László: Hálózatkutatás és szociolingvisztika

Kovács Magdolna l. Gósy Mária

B. Kovács Mária: A funkcióigék kérdéséhez

B. Kovács Mária: A funkcióigés szerkezetek a jogi szaknyelvben

Kováts Dániel: Megépül a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma

Kökényesi Nikoletta: Kvantitatív módszerek alkalmazhatósága sajtónyelvi szövegek stilisztikai elemzésében

Kövendi Dénes: A rá és személyragos alakjai mint határozószók és mint igekötők

Kugler Nóra: A talán lexéma episztemikus funkcióinak vizsgálata beszéltnyelvi korpuszon

Kugler Nóra: Mondattan

Kugler Nóra: Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához

Kuna Ágnes: Az orvosi receptről. Beszélt nyelvi elemek a 16–17. századi receptekben

Kuna Ágnes: „Magyarország szikláin”. A magyar sziklamászóutak nevei

Laczkó Krisztina: Alaktan – Bevezetés

Laczkó Krisztina: A mutató névmások funkcionális vizsgálata

Laczkó Krisztina: A névmási rendszer funkcionális keretben I.

Laczkó Krisztina: A névmási rendszer funkcionális keretben II.

Laczkó Krisztina: Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy alárendelés?

Laczkó Krisztina: Névmás és helyettesítés

Laczkó Krisztina: Névmás és referencia

Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: A különírás és az egybeírás. Vitaanyag

Laczkó Mária: Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig

Laczkó Mária: A minősítés kifejezésére használt szerkezetek a tanulók spontán beszédében

Laczkó Mária: „Kivi vok, mien 5let muxik” – Az SMS-ek rövidítéseinek megértéséről

Laczkó Mária: Középiskolai tanulók beszédének temporális jellemzői

Laczkó Mária: Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján

Laczkó Mária: Óvodások és kisiskolások spontán mondatalkotási folyamatai

Lanstyák István: A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában

Lengyel Klára: A segédigék kérdéséhez. Válasz Uzonyi Kiss Judit és Tuba Márta cikkére

Lengyel Klára: Az állítmány

Lengyel Klára: Tagolatlan nyelvi elemek

Lengyel Zsolt: A recenzálásról. Válasz Kassai Ilona recenziójára

Lengyel Zsolt: Az írott nyelv mint az elsajátítás tárgya

Lengyel Zsolt: Gósy Mária: Pszicholingvisztika

Lévai Béla: Bigecs, Bigécs, Begecs

Lévai Béla: Hóstát

Levente Péter: Csókolom!

N. Lőrincz Julianna: Gecső Tamás (szerk.): Lexikális jelentés, aktuális jelentés

N. Lőrincz Julianna: Gecső Tamás (szerk.): Poliszémia, homonímia

N. Lőrincz Julianna: Gecső Tamás–Spannraft Marcellina (szerk.): A szinonimitásról

Lőrincz Julianna: Georg Trakl: A magányos ősze

N. Lőrincz Julianna: Cs. Jónás Erzsébet: A színpadi nyelv pragmatikája

Lőrincz Julianna: Misad Katalin: Nyelvi kontaktusok. Szlovákiai magyar vonatkozású alkalmazott nyelvészeti tanulmányok

Lőrincz Julianna: Pethő József: Jelentéstan

N. Lőrincz Julianna: Péter Mihály: „Pár tarka fejezet csupán…”. Puskin „Anyegin”-je a magyar fordítások tükrében

Lőrinczi Réka: Előmunkálatok és adalékok az igeleírás történetének vizsgálatához

Ludányi Zsófia: A mozgószabályokról

Lukács László: Népi harangszó-magyarázatok. Néprajzi adatok a belehallás jelenségéhez

Maitz Péter: A nyelvtörténetírás elvi kívánalmairól a német nyelv magyarországi története kapcsán

Major Hajnalka: Winfried Prost: Manipulation und Überzeugungskunst. Wie Sie andere gewinnen und sich vor Fremdsteuerung schützen

Málnási Ferenc: Benő Attila: Kontaktológia. A nyelvi kapcsolatok alapfogalmai

Málnási Ferenc: Pomogáts Béla: I. Magyar irodalom Erdélyben (1918-1944). II. Irodalmi dokumentumok

Markó Alexandra: A fonetika oktatása Európában

Markó Alexandra: Beszédkutatás 2002 tudományos ülésszak

Markó Alexandra: „Szavak nélkül”. Nonverbális vokális közlések fonetikai elemzése

Markó Alexandra–Dér Csilla Ilona: Diskurzusjelölő vagy mutató névmás? – A hangsúly szerepe a lexikális döntésben

Markó Alexandra–Mártonfi Attila: Egyetemi anyanyelvi napok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1999. február 9–10.

Markó Alexandra l. még Gósy Mária

Maróti Orsolya: Szili Katalin: Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata

Mártonfi Attila: A Magyar Nyelvőr a világhálón

Mártonfi Attila: Kétéves a Magyar Nyelvőr internetes kiadása

Mártonfi Attila l. még Laczkó Krisztina, Markó Alexandra

Márton Károly: Kézzel írott szövegek hibajelenségeinek vizsgálata diákok magyardolgozatai alapján

D. Mátai Mária: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika

D. Mátai Mária: A névmások története a középmagyar kor végéig

Mátai Mária: A névutók és a névutómelléknevek története

D. Mátai Mária: A szófajtörténet történeti problematikája

Mátai Mária: Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. A kezdetektől a XVI. század végéig

D. Mátai Mária: Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek

Mátai Mária: Szófajok a grammatikában

Máté Bálint: Vita: min? avagy a nyelvművelés visszavág?

Menaker Angelika: Morvay Károly: Rövid baszk nyelvtan – Euskal gramatika Ilaburra

Minya Károly: A magyarítás motivációi és nehézségei

Minya Károly: Magyar helyesírási szótár

Minya Károly: Pedagógusjelöltek Kazinczy-versenye Budapesten

Mizser Lajos: „Csúnya” nevek (?) Avagy szükség van-e névszépítésre?

Mojzes Imre: Az e-műszaki nyelv

Mokány Sándor: A Fattyúpaptól a pásztorkáig

Molnár András: Pejoratív értelem a -Vdik, -(V)kVdik, -skVdik képzők körül

A. Molnár Ferenc: A Halotti beszéd és könyörgés értelmezése

A. Molnár Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom értelmezése

A. Molnár Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom néhány szavának magyarázatáról

A. Molnár Ferenc: Balassi-magyarázatok

A. Molnár Ferenc: Dongába dönt, maradt, volt

A. Molnár Ferenc: Jeles nyelvészek egy hatvani középiskola tanáraiként

A. Molnár Ferenc: József Attila-kommentárok

A. Molnár Ferenc: Kiveti a drágát a hasából

A. Molnár Ferenc: Pótlólagos megjegyzések a Halotti beszéd és könyörgés értelmezéséhez

A. Molnár Ferenc: Újabb adalékok legkorábbi szövegemlékeink tanulmányozásához

T. Molnár István: In memoriam Papp Ferenc

T. Molnár István: Jászay László–Lőrincz Julianna: Variancia az orosz ige paradigmájában

Molnár Zoltán Miklós: Nyíri Antal: Szófejtések és nyelvtörténeti tanulmányok

Molnár Zoltán Miklós: Szabó József: Nyelvjárási és szociolingvisztikai tanulmányok

Morvay Károly: Bárdosi Vilmos (főszerk.): Magyar szólástár

Morvay Károly: T. Litovkina Anna: A bőség kellemetes zavara. Gondolatok a Magyar közmondástárról

Nagy Károly: A Lőrincze Lajos vezette Anyanyelvi Konferencia a rendszerváltozás éveiben

Nádas Tímea: A főnévi igeneves figura etimologicák grammatikai vizsgálata

Nádas Tímea: A határozói igeneves figura etymologicák grammatikai vizsgálata

Nádas Tímea: Hányféleképpen mondhatni?

Nádas Tímea: Tekintettel egy határozóra – élőnyelvi szempontból

Nádasdi Péter: Egy a nominális elemen személyjelölt jelzői tagmondat régen és ma – esettanulmány

Nádasi Edit: Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek

Nagy Julianna: Metaforaértés és/vagy mondatértés. A metafora lírai szerepe

Nagy L. János: A helyesírás tél végi ünnepe Gyulán

Nagy L. János: A magyar helyesírás ünnepe Gyulán

Nagy L. János (szerk.): Kodály-kerekasztal (Benne Petőfi S. János, Péntek János, Rozgonyiné Molnár Emma, Nagy L. János előadása)

Nagy L. János: Szikszainé Nagy Irma (szerk. és a bev. írta): A Nyugat stiláris sokszínűsége

Cs. Nagy Lajos: Anyanyelvi örökségünk tíz kötetben

Cs. Nagy Lajos: Néhány fogalom megnevezésének tagoltsága és szóföldrajzi realizációja a felvidéki Medvesalján

Navracsics Judit: A korai és a késői kétnyelvű mentális lexikon rendezettségének összehasonlítása

Navracsics Judit: Gósy Mária: Pszicholingvisztika

Nemesi Attila László: A természetesen hogy… típusú szintaktikai szerkezetről

Nemesi Attila László: Retorika és pragmatika: az implikatúra fogalmának klasszikus gyökerei

Nemesné Kis Szilvia: Király Lajos: Nyelvjárási és névtani vizsgálatok Somogyban

Nemesné Kis Szilvia: „Lovakrul”

K. Németh András: Bántava. Egy Tolna megyei dűlőnév középkori eredetéről

Németh Szilvia: Pomozi Péter (szerk.): Navigare humanum est. Pusztay János hatvanadik születésnapjára

Németh T. Enikő: Krékits József: Felszólító performatív beszédaktusok. A „beavatkozás” igéi

Nyirkos István: A mai finn nyelvművelésről

Nyomárkay István: A bécsi grammatikák és a közép-európai nyelvtanok III.

Nyomárkay István: Adalékok a horvát szaknyelv magyar és német mintáihoz

Nyomárkay István: A hangváltozások klasszikus és modern interpretációi

Nyomárkay István: A hazugság fogalmának képe a magyar nyelvben

Nyomárkay István: A közép-kelet-európai nyelvek szellemi rokonsága

Nyomárkay István: A nyelvhasználat udvariassági stratégiái II.

Nyomárkay István: A világ nyelvi képe az idegen szavak tükrében egy horvát drámában és magyar fordításában

Nyomárkay István: Albert Sándor: „A fövenyre épített ház”. A fordításelméletek tudomány- és nyelvfilozófiai alapjai

Nyomárkay István: Filológia – a nyelvi kapcsolatok kutatásának tudománya (Magyar hatás a 16. századi horvát jogi terminológiában)

Nyomárkay István: Filológiánk tegnap és ma

Nyomárkay István: Hrvatski jezik u dodiru s europskim jezicima ’A horvát nyelv érintkezése európai nyelvekkel’

Nyomárkay István: Nyelvújítások Közép-Európában a 19. században. Kísérlet az anyanyelvi terminológiák kialakítására a közép-európai nyelvekben

Nyomárkay István: Szalay Imre magyar nyelvtanának szerb fordítása

Nyomárkay István: Szalay Imre magyar nyelvtanának vend fordítása

Nyomárkay István: „Szeretsz-e engem?”

Nyomárkay István: Uwe Hinrichs: Handbuch der Eurolinguistik

Pacsai Imre: Bańczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései

Pacsai Imre: Magyar–szlovák kulturális és nyelvi kapcsolat jegyei a szlovák népmesékben

Pajzs Júlia: Országh László–Magay Tamás (szerk.): Angol–magyar nagyszótár. Országh László–Futász Dezső–Kövecses Zoltán (szerk.): Magyar–angol nagyszótár

Pál Ferenc: Vígan dudál-e a portugál?

Pálffy Gabriella: „Coccinelle”. Chamfrault Catherine, Gál Edit, Tamussin Catherine: Francia nyelv 8–11 éveseknek

Pap Andrea: Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában)

Pápay Kinga: A genetikai összetevő a beszélő személy beszédsajátosságaiban

G. Papp Katalin: Az anya megszólításai Madách Mária Majthényi Annával folytatott levelezésében

Papp Kornélia: Magyar Cicero kerestetik!

Pásztor Emil: A Bükk-kel írásmód problémája

Pásztor Emil: A számok helyesírásának néhány kérdése

Pásztor Emil: Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz I.

Pásztor Emil: Finn nevek toldalékolása a magyar helyesírásban

Pásztor Emil: Mihez képest 11. kiadású a helyesírási szabályzatunk?

Pátrovics Péter: Lehetséges-e a „nagy aspektuselmélet”?

Pátrovics Péter: Lévai Béla (szerk.): Alapinformáció és metainformáció

Pátrovics Péter: Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőség-jelölő funkciójuk (ki)alakulásáról

Pátrovics Péter: Nyelvhasználat a bíróságon

Péntek János: A nyelvi környezet és a helyesírás

Pete István: A fokozás mibenlétérol

Pete István: A határozott tárgyas ragozásról

Pete István: A jelentés és leírásának a keresése. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet

Pete István: A morféma újradefiniálásának szükségessége

Pete István: A szó szerkezeti és derivációs elemzése

Pete István: Férfinyelv-e a magyar?

Pete István: Hangtan vagy hangalaktan?

Pete István: Hány esetük van a magyar főneveknek?

Pete István: Ismét a morféma újradefiniálásának szükségességéről

Pete István: Kiefer Ferenc: Aspektus és akcióminőség, különös tekintettel a magyar nyelvre

Pete István: Korunk nyelvtudományának történeti háttere és jellemzői

Pete István: Nem- és fajfogalom – névmási jelentés

Pete István: Nyelvészeti atomizmus és holizmus

Pete István: Pátrovics Péter: Az aspektus története és tipológiája

Pete István: Strukturalista és strukturális nyelvleírás

Pete István: Zérók és nem zérók, kis pro-k és nagy PRO-k a magyarban

Péter Mihály: Kemény Gábor (szerk.): A metafora grammatikája és stilisztikája

Péteri Attila: Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben

Péteri Attila: Mondattípus és mondatmodalitás a német és a magyar nyelvben

Pethő József: A figura-alap viszony a nyelvben és a nyelvleírásban

Pethő József: A halmozás alakzatának néhány elméleti kérdése

Pethő József: A. Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A régi új retorika. A. Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A szónoki beszéd részei és a beszédfajták

Pethő József: Állandóság és változás. Krúdy utolsó alkotói korszakának stílusáról

Pethő József: Domonkosi Ágnes: Stíluselemzés, trópusok, alakzatok

Pethő József: Kemény Gábor: A nyelvtől a stílusig

Pethő József: Szemantikai ismétlések a Szindbád útja a halálnál című Krúdy-novellában

Pethő József: Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika

Pethő József: Szikszainé Nagy Irma: Stíluselemzés – stílusértékelés – stílusművelés

Pethő József: Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés

Pethő József: Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika

Pethő József: V. Raisz Rózsa két új kötetéről

Pethő József l. még Raisz Rózsa

Petykó Márton: A blog műfaji jellemzőinek korpuszalapú vizsgálata

Pintér Lilla: A mondatértékű bővítmények típusai a magyar nyelvben

Pintér Lilla: Obviáció a magyar nyelvben

Polcz Károly: Pragmatikai ekvivalencia a beszédaktusok fordításában

Pólya Katalin: A felkiáltó mondatok a középmagyar korban

Pomázi Gyöngyi: Beszámoló az első magyar szótárnapról

Posgay Ildikó: Dialektológiai szimpozion. Szombathely, 2001. augusztus 23–25.

Prókai Margit l. Koltay Tibor

Pusztai Ferenc: Benkő Loránd nyolcvanéves

Pusztai Ferenc: Lexikográfiai kérdések és válaszok az átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárban

Pusztai Ferenc: Lőrincze Lajos előtt és után

Raátz Judit: Retorikai lexikon

Rácz János: A bak és kecske állatnév növényneveinkben

Rácz János: A boglárka nemzetség

Rácz János: Agármony és bakszakáll

Rácz János: Állatnevek a botanikában

Rácz János: A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok növényneveihez

Rácz János: A soknevű sulyom, zsurló és csormolya

Rácz János: A sün a botanikában

Rácz János: A Szőlő és Bor

Rácz János: Csengővirág és bolondítófű

Rácz János: Egy soknevű szőlőfajta

Rácz János: „Egy virág nem tavasz”

Rácz János: Érdekes növénynevek I.

Rácz János: Érdekes növénynevek II.

Rácz János: Érdekes növénynevek III.

Rácz János: Érdekes növénynevek IV.

Rácz János: Érdekes növénynevek V.

Rácz János: Érdekes növénynevek VI.

Rácz János: Érdekes növénynevek VII.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez I.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez II.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez III.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez IV.

Rácz János: Here és orr a botanikában

Rácz János: Húr szavunk a növénynevekben

Rácz János: Keserű növények – keserű nevek

Rácz János: Kutya van a kertben…

Rácz János: „Lapi lapi, cserelapi”

Rácz János: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában I.

Rácz János: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában II.

Rácz János: Madárneves összetételek a növénynevek terminológiájában III.

Rácz János: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában IV.

Rácz János: Népi növényneveink

Rácz János: Népi növényneveinkhez

Rácz János: Növényneveink a zebra állatnévvel

Rácz János: Növénynevekben béka?

Rácz János: Összetett növényneveink ló- előtaggal I.

Rácz János: Összetett növényneveink ló- előtaggal II.

Rácz János: Vidrafű és társai

Rácz János: Zergefű és társai

V. Raisz Rózsa: Ruzsiczky Éva: Szinonimaszótár diákoknak

V. Raisz Rózsa: Zimányi Árpád: Nyelvhasználat, nyelvváltozás

V. Raisz Rózsa: Zimányi Árpád (szerk.): A II. egri kiejtési konferencia

Raisz Rózsa–Pethő József: Egy sajátos könyvbemutató Szathmári István elnökletével és Juhász Dezső köszöntőjével. Benne: Szathmári István (szerk.): Alakzatlexikon (Ismerteti: Adamik Tamás és Bencze Lóránt); Szathmári István: A magyar stilisztika útja

Révay Valéria: Régi magyar szövegek nyelv- és művelődéstörténeti kommentárokkal

Rozgonyiné Molnár Emma: Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan

Rusvai Julianna: Simonyi Zsigmond és Pápay József

Sebestyén Árpád: Kálnási Árpád: Debreceni cívis szótár

Sermann Eszter: Fóris Ágota: Kutatásról nyelvészeknek. Bevezető a tudományos kutatás módszertanába

Simon Gábor: A magyar rím fonológiai leírása funkcionális-kognitív megközelítésben

Simon Gábor: Referenciális állványzatépítés – a rím pragmatikai motiváltságáról

Simon László: A magyar állatfajnevek helyesírása

Slíz Mariann: A beszélő nevek mint a posztmodern eszközei

Slíz Mariann: Farkas Tamás – Kozma István (szerk.): A családnév-változtatások története időben, térben, társadalomban

Sólyom Réka: Neologizmusok kognitív szemantikai megközelítése

Somló Katalin: Bergman, Rolf–Nesius, Dieter (Hgs.): Die Entwicklung der Großschreibung im Deutschen von 1500 bis 1700

Svindt Veronika: Az afázia funkcionális pragmatikai megközelítése

Szabó Eszter: Kovács Magdolna: Code-Switching and Language Shift in Australian Finnish in Comparison with Australian Hungarian

Szabó József: A dialektológia és az iskolai oktatás kapcsolatának vizsgálata Németországban és Ausztriában

Szabó József: A nyelvjárás és az irodalmi nyelv helyzete és szerepe német Svájcban, különös tekintettel az iskolai oktatásra

Szabó József: A török kor emléke Somogy megye földrajzi neveiben

Szabó József: A történeti mondák néhány típusa a Tapolcai járás földrajzi neveiben

Szabó József: Balogh Lajos–Ördög Ferenc–Varga Mária (szerk.): Veszprém megye földrajzi nevei IV. A Veszprémi járás

Szabó József: Beszámoló a 9. bajor-osztrák nyelvjárási konferenciáról

Szabó József: Dallos Nándor–Perti János: Hosszúhetényi szótár. Hosszúhetényi Honismereti Füzetek 3.

Szabó József: Gondolatok Ördög Ferenc Válogatott tanulmányok című kötete kapcsán

Szabó József: Még egyszer a bosnyáknyakú származékszó magyarázatáról

Szabó József: Molnár Zoltán Miklós: Nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai vizsgálatok a magyar nyelvterület nyugati régióiban

Szabó József: Nyelvjáráskutatók konferenciája Augsburgban

Szabó József: Régi korok emléke Somogy megye földrajzi neveiben

Szabó József: Régi korok emléke Tolna megye földrajzi neveiben

Szabó József: Sebestyén Árpád: Szülőföld és nyelvi hagyomány. Válogatás Sebestyén Árpád írásaiból

Szabó József: Zárszó egy magyar nyelvészeti konferenciához

Szabó T. Attila: Rácz János: Növénynevek enciklopédiája

Szabó Zoltán: Az „irányzatiság” mint egy lehető stilisztikai vizsgálati elv. A stílustörténet mint alkalmazott diszciplína

Szabó Zoltán: Az alakzatok világa 11–15. Sorozatszerkesztő: Szathmári István

Szabó Zoltán: Békési Imre: Osztatlan filológia

Szabó Zoltán: Boda István Károly–Porkoláb Judit: A hipertext alkalmazása szövegek értelmezésében

Szabó Zoltán: Boda István Károly–Porkoláb Judit: Számítógépes stilisztikai és szövegtani tanulmányok

Szabó Zoltán: Czetter Ibolya: A stílus és a formák. Tanulmányok a nyelvművész Márai Sándorról

Szabó Zoltán: Egy lehető szövegstilisztikáról

Szabó Zoltán: Elena Dragoş: Introducere în pragmatică. Casa cărţii de ştiinţă

Szabó Zoltán: Gondolatok az összehasonlító stilisztikáról

Szabó Zoltán: Mózes Huba három verstani munkája

Szabó Zoltán: Petőfi S. János–Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Kérdések – válaszok. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba

Szabó Zoltán: Szathmári István: Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve

Szabó Zoltán: Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat.

Szabó Zoltán: Szikszainé Nagy Irma: A retorikai kérdés rövid tudománytörténete

Szabó Zoltán: Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben különös tekintettel a fonológiára

Szabó Zsolt: A zenei szaknyelv néhány kérdése

Szathmári István: A funkcionális stilisztika történetéhez

Szathmári István: Államiságunk, kultúránk, nyelvünk ezer éve

Szathmári István: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kapcsolata a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal és az irodalomtudománnyal

Szathmári István: Aprónak látszó tévedések a rádióban, a televízióban és a sajtóban

Szathmári István: Az alakzatkutatásról – egy pályázat ürügyén

Szathmári István: Az alakzat vitatott alapkérdései az alakzatlexikonban

Szathmári István: Elnöki megnyitó a Deme László-emlékülésen

Szathmári István: Faludi, a stílusújító

Szathmári István: Félmúlt és közeljövő. Lexikográfiai Füzetek 3. (Szerk.: Magay Tamás)

Szathmári István: Forgács Tamás: „Állati” szólások és közmondások. A felfuvalkodott békától a szomszéd tehénig

Szathmári István: Hogyan alapozta meg Révai Miklós az alakzatok magyar elnevezésrendszerét?

Szathmári István: Irodalmi nyelvünk Laczka János Zair-fordításában és Bessenyeiről szóló életrajzában

Szathmári István: Kazinczy stilisztikai nézeteiről - még egyszer

Szathmári István: Ki lehet a Telamon királyról szóló 16. századi verses széphistória szerzője?

Szathmári István: Kiss Lajos: Magyar írók a térképről

Szathmári István: Kossuth nyelve és stílusa kilenc 1845–1846-os hivatalos levele alapján

Szathmári István: „Légy tudatában értékeidnek!” A Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verseny értékelése, Győr, 2005. ápr. 24.

Szathmári István: Mária D. Mátai: Kleine ungarische Sprachgeschichte

Szathmári István: Mennyiben szolgálták Szenczi Molnár Albert szótárai a magyar irodalmi nyelv (sztenderd) létrejöttét?

Szathmári István: Milyen elemekből áll a Hegykő falunév?

Szathmári István: Minden ’mindenki’ jelentésben

Szathmári István: Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig

Szathmári István: Miről árulkodik a Pannóniai ének nyelve és helyesírása?

Szathmári István: Móricz Zsigmond 1929-i beszéde Tiszacsécsén

Szathmári István: Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok. A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely

Szathmári István: Nyelvünk közéleti szerepéről. Értékelő beszéd a Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd verseny győri döntőjén

Szathmári István: Olvas vagy felolvas

Szathmári István: Papp Lászlóra emlékezve

Szathmári István: Simonyi és helyesírásunk

Szathmári István: Szenczi Molnár Albert zsoltároskönyve 400 éves

Szathmári István: Végső búcsú Nyéki Lajostól

Szathmári István: Verseghy nyelvi-stilisztikai nézetei Értekezés a Szentírás magyar fordításáról… című utolsó munkájában

Székely Gábor: Reflexiók „A fokozás mibenlétéről”

Szende Aladár: Kiss Gábor (szerk.): Magyar szókincstár

Szende Tamás: Változási tendenciák a mai magyar beszédben

Szép Beáta: Adalékok a magyar jogi szaknyelv kialakulásának történetéhez

Szépe György: Szende Aladár

Szépe Judit: A nyelvi rendszer egyszerűsítésének tendenciája és változatai az afáziában. A hangtan szintje

Szikszainé Nagy Irma: Bozsik Gabriella (szerk.): Két évtized a helyesírásért

Szikszainé Nagy Irma: Fehér Erzsébet: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben

Szikszainé Nagy Irma: Gondolatok a szövegértő olvasásról A. Jászó Anna cikke kapcsán

Szikszainé Nagy Irma: Szabó Zoltán (szerk.): „Arany-alapra arannyal”. Tanulmányok a magyar irodalmi szecesszió stílusáról

Szikszainé Nagy Irma: Szathmári István: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései

Szili Katalin: A be igekötő jelentésváltozásai I.

Szili Katalin: A be igekötő jelentésváltozásai II.

Szili Katalin: A bókra adott válaszok pragmatikája. Adalékok a szerénység nyelvi megnyilvánulásához a magyar nyelvben

Szili Katalin: A felszólító módról pragmatikai aspektusból I.

Szili Katalin: A felszólító módról pragmatikai aspektusból II.

Szili Katalin: A kérés pragmatikája a magyar nyelvben

Szili Katalin: A nyelvművelésről más összefüggésben

Szili Katalin: A tárgyasság a magyar nyelvben. A tárgyasság morfoszintaktikai összefüggései

Szili Katalin: Az udvariasság pragmatikája

Szili Katalin: Édes hazánktól Magyarországig

Szili Katalin: Elnézést, bocsánat, bocs… A bocsánatkérés pragmatikája a magyar nyelvben

Szili Katalin: Hogyan is mondunk nemet magyarul?

Szili Katalin: Kosztolányi a nyelvről (Kosztolányi nyelvszemléletének kérdéséhez)

Szili Katalin: Kosztolányi nyelvművelődési tevékenységéről (Születésének 125. évfordulója kapcsán)

Szili Katalin: Valahol a passzívum és a mediálisok között

Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna: Az intertextualitás tanításának lehetősége

Szloboda János: Szabály vagy szabálytalanság?

Szolcsányi Ákos: A heterogén többes szám

Takács Edit: A progresszív jelentéstartalom konstruálásának sajátosságai a magyarban

Takács Szilvia: Szövegépítkezés a ráolvasó imádságokban

Tamás Dóra: Ablonczyné Mihályka Lívia: Gazdaság és nyelv

Tánczos Orsolya: Hogyan végezzünk szintaktikai terepmunkát az uráli nyelvekben? Kísérleti szeminárium a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

Tátrai Szilárd: A kontextus fogalmáról

Tátrai Szilárd: Áttekintés a deixisről

Tátrai Szilárd: Az elbeszélés lehetőségei. Narráció és fokalizáció. Ottlik Géza Iskola a határon és Továbbélők című regényében

Tátrai Szilárd: Az elbeszélő „én” nyelvi jelöltsége

Tátrai Szilárd: Egy nem mindennapi elbeszélés. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Hatodik fejezet. Problémavázlat a narratívák szövegtipológiai megközelítéséhez

Tolcsvai Nagy Gábor: A cselekvés hitelessége

Tolcsvai Nagy Gábor: A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan számára

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar segédige + igenév szerkezet szemantikája

Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat

Tolcsvai Nagy Gábor: Két napihír összehasonlító stílusérték-vizsgálata befogadói változások alapján

Tóth Beatrix: A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata

Tóthfalussy Zsófia: A Festetics-kódex „paragrafusjelei”

Tóth Szilárd: Mokány Sándor 70 éves

Tüskés Gábor l. Kiss Margit

Udvari István: Az északkeleti magyar nyelvjárástípus elemei kárpátaljai ruszin szótárakban

Urkom Alexander: Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány?

Tuba Márta l. Uzonyi Kiss Judit

Uzonyi Kiss Judit–Tuba Márta: Hány segédigénk van?

Uzonyi Kiss Judit–Tuba Márta: Újra a segédigékről

Vallent Brigitta: Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban

H. Varga Gyula: Kis Tamás (szerk.): A szlengkutatás útjai és lehetőségei

Varga Józsefné Horváth Mária: Farkas Tamás: Családnév-változtatás Magyarországon

Varga László: A magyar mellékhangsúly fonológiai státusáról

H. Varga Márta: A ’hiány’-t jelentő denominális fosztóképzős melléknevek szemantikai ellentétpárjai

H. Varga Márta: A kreol nyelvek kialakulása és az anyanyelv-elsajátítás, nyelvkeletkezés kérdése

H. Varga Márta: A magyar szókészlet hiányos paradigmájú főnevei: a plurale tantumok

H. Varga Márta: A -(V)s képző produktivitásáról

H. Varga Márta: Egyszerű vagy összetett képzők?

H. Varga Márta: Gyermek ~ gyerek

H. Varga Márta: Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések

H. Varga Márta: Jürgen Trabant–Sean Ward (eds.): New essays on the origin of language

H. Varga Márta: Redundáns jelenségek a magyar grammatikában

H. Varga Márta: Rokon funkciójú nyelvtani elemek kognitív szemantikai vizsgálata. A „hiány” kifejezésének lehetőségei a magyarban

H. Varga Márta: „Születésnapját a születése napján ünnepeltük”. Töprengések a szoros szerkezetű összetett szavak toldalékolásáról

Vecsey Zoltán: Hogyan referál az itt és a most?

Veszelszki Ágnes: Bańczerowski Janusz: A világ nyelvi képe

Veszelszki Ágnes: Egy beszélt nyelvi jellemző: a témaismétlő szerkezet csevegésszövegekben

Veszelszki Ágnes: Írásjelek és szimbólumok az SMS-ekben

Vladár Zsuzsa: Éder Zoltán: Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből

Vörös Ferenc: A közösségi névadási hagyomány továbbélése a tizenéves korosztályban

Vörös Ferenc: Személynévhasználat és impériumváltások a 20. századi Kárpátalján

Vörös Ferenc: Szinkrón magyar családnévatlaszunk térképlapjainak margójára

Wacha Imre: A prózai beszéd ritmusáról

Wacha Imre: Bencédy József: Retorika – Gyakorlati útmutató

Wacha Imre: József Attila: Rejtelmek

Wacha Imre: Vicc eredetű szólások, közhelyek

Zántó Edina: Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink.

Zilahi Lajos: Helyzetkép a biharugrai tájszavak állapotáról

Zimányi Árpád: A befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepének szemantikája és pragmatikája

Zimányi Árpád: Adamikné Jászó Anna: Az olvasás múltja és jelene. Az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben

Zimányi Árpád: A magyar helyesírás szabályzatának változásairól. A kis és nagy kezdőbetűk. A tulajdonnevek

Zimányi Árpád: A szaknyelvi helyesírás-tervezés újabb feladataiból

Zimányi Árpád: „A változás évtizede”. Nemzetközi konferencia a Delhi Egyetemen. 2002. március 13–14.

Zimányi Árpád: Balázs Géza: Lehetséges nyelvi szabványok

Zimányi Árpád: Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk.: Műhelytanulmányok a nyelvművelésről

Zimányi Árpád: Pásztor Emil (1925–2004)

Zimányi Árpád: Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés – szövegelemzés – szövegalkotás. Szövegtani gyakorlatok

Zsédely Anna l. Domonkos Krisztina

Zsigri Gyula: Hangtani és alaktani kötöttségű folyamatok

Zsigri Gyula: Részleges vagy teljes hasonulás?

Zsilinszky Éva: Benkő Loránd (1921–2011)

A magyar nyelvi kerettanterv tervezetéről
(Az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatói)

Helyreigazítás az ysa szófejtéséhez

Hibaigazítás

Pályázat

Pályázati felhívás