Skip to main content

Belföld

Kőszeg Ferenc: Hány a magyar?


Beszélő: Hogyan lehet megállapítani, hogy valaki, aki tartósan külföldön él, magyar állampolgár-e?

– Az alapvető szabály, hogy a kérelmezőnek kell bizonyítania magyar állampolgárságát. A bizonyítás akkor a legkönnyebb, ha az illető egyértelmű hatósági dokumentummal rendelkezik, régi személyi igazolványa, útlevele, anyakönyvi kivonata vagy más hasonló okirata van. Ennek alapján a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztálya az itthoni dokumentumokból megpróbálja megállapítani az állampolgárságot.


[Kőszeg Ferenc]: Kínai hazacsalogató

Újra Kerepestarcsán


Az ötvenes évek végének sajtója és irodalma szakmányban termelte a disszidensek nyomorú sorsát bemutató „hazacsalogató” riportokat, tárcákat és novellákat. Kiderült belőlük, micsoda csalódás érte azokat, akik hittek a nyugati propagandának: a külföldre vetődött magyarok megalázó körülmények között, éhbérért dolgoznak, a családok szétestek, a nők elzüllöttek stb.

[Kőszeg Ferenc]: „A kínaiaknak mindenütt vannak rokonaik”

Újra Kerepestarcsán


Csao Csecsong április 24. óta „lakik” a Rendőri Ezred kerepestarcsai „átmeneti szállásán”. Arra vár, hogy huszonnégy társához hasonlóan őt is Pekingbe szállítsák. Különlegessége, hogy hibátlanul és szinte akcentus nélkül beszél magyarul. Csak hát: ferde a szeme.

– 1987-ben jöttem Magyarországra – mondja magáról –, a Rábában dolgoztam, Győrben. 1990-ben hazamentem. ’91-ben, amikor nem kellett vízum, visszajöttem, azóta élek itt. Egy akupunktúrás rendelésen dolgoztam, és különböző kínai vállalkozóknak segítettem.


[Kőszeg Ferenc]: Másfél év szünet után

Újra Kerepestarcsán


Nagyot bosszankodtak 1992 januárjában a Rendőri Ezred meg az idegenrendészet tisztjei. Már kiválasztották azokat, akiknek Pekingbe kellett volna kísérniük – régi, deákos szóval: deportálniuk – a Magyarországon tartózkodó kínaiak második csoportját, amikor a sajtó, ki tudja, hogyan, kiszimatolta, hogy január 3-án már 57 kínait szállítottak különrepülőgépen, fegyveres kísérettel Pekingbe.

Kőszeg Ferenc: Újra Kerepestarcsán


Hétőn, június 15-én egy osztrák emberi jogi szervezet, a menekültkérdéssel foglalkozó Asylkoordination Österreich néhány munkatársa járt Kerepestarcsán. Arra voltak kíváncsiak, biztos harmadik országnak tekinthető-e Magyarország, nem fenyegeti-e az Ausztriából ide visszatoloncolt menekülteket az, hogy innen olyan országba szállítják őket, ahol életük és szabadságuk veszélybe kerül. A Beszélő munkatársai csak kalauzként tartottak az osztrákokkal, nem szándékoztunk újra írni Kerepestarcsáról. Beszélgetés közben azonban kiderült, idén újabb kínai csoportokat szállítottak Pekingbe.

Radványi Ákos: A frekvenciagazdálkodás és…


…az előzmények

A postáról szóló 1992. évi XLV. törvényt 1992. június 29-én, a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényt 1992. december 18-án hirdették ki. Egyik törvény sem lépett még hatályba.

1992. december 31-én megbukott a médiatörvény.

Ez év január 22-én egy miniszteri rendelet bevezette a „működési költségeinek fedezéséhez közpénzeket fel nem használó helyi stúdió” fogalmát.






R. S. [Révész Sándor]: Gégekoncentráció

Adatok az alkoholizmusról


Az alkoholisták huszonháromszor gyakrabban halnak meg májcirrhózis, azaz májzsugor és májelégtelenség következtében, mint az azonos korú átlagos népesség tagjai, ezért a cirrhózishalálozás adatai alapján jó közelítéssel – egy bizonyos Jelinek-féle szorzóval – meg lehet becsülni az alkoholisták számát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai szerint a cirrhózisban elhalálozottak aránya nálunk a legmagasabb. A 80-as évek közepén ebben a gyászos versengésben majdnem 30 százalékkal vezettünk az utánunk következő olaszok előtt.

Magyar Elemér: Fogadatlan provokátorok

Szkinhedmajális a Szépasszony-völgyben


A helyi napilap címoldalán a kisgazdapárt Heves megyei ifjúsági szervezetének alakuló üléséről tudósított. Ekkor már a nyomdában volt az önmagát nyíltan szkinhedszellemiségűnek valló „magyar jobboldali ifjúsági lap”, az Agria Hangja. Korábban a kisgazdaifjak kikérték maguknak, hogy őket a bakancsos, verekedős újfasisztákkal azonosítsák.

dr. Kuti Vilma: A hetedik csapás?

Nem csupán az orvosok belügye!


Az előterjesztő: a népjóléti miniszter – háta mögött a kétségtelen erőfölénnyel – újabb csapást szándékozik mérni azokra az orvosokra, akik nagy bizalommal támogatták ezt a kormányt, példájukkal befolyásolva betegeiket is.

Egyesületek és kamarák

Világszerte kereskedelmi és szakmai kamarák működnek, utóbbi körbe tartoznak az orvosi kamarák. A jelenleg Magyarországon működő valamennyi kamara lényegében egyesület.

A kamara köztestület, önkormányzati vezetéssel és az egyesülettől eltérő jogosítvánnyal.






Laki Mihály: Egy mindennapos inszinuáció


A parlament 1993. május 18-i ülésén napirend előtt Zacsek Gyula MDF-es képviselő a gazdakörök státusáról tartott felszólalásában durva személyes támadást intézett Forgács Pál – jelen nem lévő – magyar állampolgár ellen. A képviselő úr Forgácsot egy kalap alá vette Nagy Sándorral, az MSZOSZ vezérével, majd nemes egyszerűséggel „a Soros-alapítvány szakszervezeti felelősének” nevezte.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon