Győztes
Az érthetően boldog – ma már – képviselő szerint, a két héttel ezelőtti eredmény megfordulása (akkor Komáromi vezetett) főleg az okos, higgadt szónak köszönhető. A kampánycsapat nagyszerű munkát végzett, mindenütt ismertté tették a jelöltet, végig betartották a magukra kényszerített választási szabályt: nem foglalkozunk más jelöltekkel, pártokkal.
Mottó:
„Árulkodó Júdás,
nem kap piros tojást!”
Ünnepváltás
Minden új politikai rendszer első lépései közé tartozik, hogy a maga képére formálja, más tartalommal tölti meg, vagy esetleg megszünteti a jeles, emblematikus napokat, ünnepeket. Különösen igaz volt ez a létezett szocializmus deklaráltan futurista politikájára. Az új korhoz új időszámítás kell, következésképp új ünnepek is.
Nagy Tamás, a Köztársaság Párt és az Agrárszövetség közös jelöltje a leadott szavazatok 22,6%-ával a második helyet szerezte meg Komáromi István szocialista jelölt mögött a Bács-Kiskun megyei 4. számú választókörzetben március 21-én megtartott sikertelen pótválasztás első fordulójában.
Alkotmányunk a határőrséget a honvédséggel együtt a „fegyveres erők” részének tekinti [40/A. § (1)]. Eszerint a szervezet alapfeladata, miként a Magyar Honvédségé is, a Magyar Köztársaság katonai védelme. Ennek ellenére a határőrség a Belügyminisztérium felügyelete alatt áll.
Nehezen érthető, hogy a politikai rendszerváltás után miért nem kísérelték meg azonnal ennek az anakronizmusnak a felszámolását. Hiszen a határőrség teljes állományának „belügyes” státusa a módosított alkotmány elfogadásakor is túlhaladott volt.
Az ÉT december 21-i megállapodása szerint a tárca nem emelheti 1993-ban a lakossági villamos energia árát. A minisztérium megkísérelte egy könnyed mozdulattal áthúzni ezt a megállapodást (Beszélő, március 27.).
Fiaskó
A mostani ÉT-ülésen az IMF-re, a legfőbb mumusra hivatkozott, de ez a szakszervezeteket nem hatotta meg. A Nemzetközi Valutaalap nem szólhat bele ilyen szinten a kormány energiapolitikájába, mondták a szakszervezeti vezetők.
Beszélő: Úgy tűnik, hogy az új műsorstruktúra bevezetése után ismert rádiós személyiségek műsor nélkül maradnak.
P. Szabó József: Nem maradnak. Ezt szeretném határozottan leszögezni, hogy minden arra alkalmas munkatársnak műsora kell, hogy legyen, mindenki kap műsoridőt, ha van ötlete, és én mindig is ragaszkodtam ahhoz, hogy senkit ne bocsássanak el, kivéve természetesen, ha valaki alkalmatlan.
Beszélő: Én nem tudok róla, hogy például a Rádai Eszternek lenne műsorideje, és azt hiszem, ő sem tud róla.
P. Sz.
Az első halasi iskolaháború 70 évig tartott. 1852-ben kezdődött, amikor Szilády László nagytiszteletű úr rávette a fukar és a kultúrára kevéssé fogékony halasi gazdákat, hogy két pusztájuk jövedelmét ajánlják fel a négyosztályos református algimnázium fenntartására; és 1922-ben végződött, amikor az alapító fiát és utódját, Szilády Áront az egyházi hatóságok fegyelmi vizsgálata alól feloldotta a halál, a gimnáziumépítésre felvett kölcsönöket pedig elrendezte az infláció.
Ennek a háborúnak a hőse Szilády Áron. Nincs magyar iskola, amelynek ennyi köze lenne névadójához.
Április 7-én aláírták a magyar–szlovák szerződést, amelyben a két fél kötelezi magát, hogy a Duna elterelésével kapcsolatos vitában a hágai nemzetközi bíróságtól kér döntést, és aláveti magát az ítéletnek. Az „alávetési nyilatkozat” több hónapig tartó egyezkedés nyomán jött létre. A szerződést még ratifikálnia kell a két ország törvényhozásának: az egyezmény szövegét a parlamenti beterjesztéssel egyidejűleg hozzák nyilvánosságra. A peres felek három kérdéssel fordulnak a nemzetközi bírósághoz:
1.
Beszélő: A botrány kirobbanása óta semmiféle konkrét információ nem került nyilvánosságra. Ezért szeretném, ha kronológiai sorrendben foglalná össze a történteket.
– Az építőknél kirobbant vagyonbotrány után az Éfedosz elnöke, Somogyi Gyula és főtitkárhelyettese, Sípos Szabolcs lemondott, a pénzügyi vezetőt pedig felfüggesztették állásából, és ezzel párhuzamosan megindult a rendőrségi nyomozás, valamint a VIKSZ-vizsgálat.
1. Felségsértés Nagyvisnyón
Végül is nincs abban semmi különös, hogy nemcsak az országunk legfőbb irányítói (és történészei) között, hanem Nagyvisnyón is akadnak, akik úgy vélik: bizonyos magas állami tisztségeket betöltők élvezzenek védettséget, ne lehessen őket büntetlenül sértegetni. Így gondolkodhattak a helyi általános iskola vezetői is, amikor a közelmúltban fegyelmi eljárást indítottak az egyik kolléganőjük ellen. A nyugdíjas tanítónő Egerből járt ki a falusi gyerekeknek történelmet tanítani.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 11 hét
10 év 36 hét
10 év 40 hét
10 év 40 hét
10 év 41 hét
10 év 42 hét
10 év 42 hét
10 év 44 hét
10 év 45 hét
10 év 45 hét