[Zolnay János]

Vissza a főcikkhez →

Bozsity Jován görögkeleti pap két éve került Hercegszántóról Budakalászra. Elmondása szerint a faluban 98 ember fizet egyházi adót, így a szerbek száma kétszázra tehető. Százas nagyságrendben élnek szerbek a szomszédos Pomázon, Szentendrén és Csobánkán. A maroknyi közösség számára a kisebbségi önkormányzatok létrehozása életfontosságú lehet, a szerb családok ugyanis – köszönhetően jórészt a görögkeleti egyház anyanyelvű istentiszteleteinek –megőrizték nyelvüket és közösségtudatukat.

A dunai szerb terménykereskedők egzisztenciáját először a múlt századi vasútépítkezés rendítette meg. Trianon után sokan délszláv állampolgárságért optáltak, és áttelepültek. Az ötvenes évek Tito-ellenes kampányát kísérő üldöztetés és az egyházak – így a görögkeleti egyház – iskoláinak államosítása mindenüktől megfosztotta a magyarországi szerbséget. Utolsó mentsvár az egyház maradt. „Az egyház páncélja mögé húzódtunk, miként a megtámadott teknős behúzódik a házába” – meséli a fiatal pap. Ma a budapesti szerb iskolán kívül Lóréven, Hercegszántón, Szegeden, Deszken és Battonyán található szerb tannyelvű általános iskola, a nyelv megtartásában azonban a több mint 40 templomnak van kulcsszerepe.

A fővároshoz közeli közösségeknek nincs helyi iskolájuk, mindössze Pomázon működtet – az önkormányzat támogatásával – fakultatív nyelv- és irodalom-tanfolyamot a szerb szövetség helyi részlege. Igaz, Budapest közelsége elérhetővé teszi számukra a Rózsák terén lévő iskolát, az egykori szerbhorvát általános és középiskolát, amelynek szétválását Bozsity Jován szerint Zágráb sürgette.

Budakalászon a régi egyházi iskola visszaadásáról már határozott az önkormányzat, csak a benne lakónak kell megfelelő cserelakást építeni. Ha megválasztják a kisebbségi önkormányzatot, ami igen valószínű, akkor a visszakapott épületben szerb tánccsoport, zenekar működhet, kulturális programokat, kiállításokat rendezhetnek. Megkezdődhet a helyi egyházi levéltár anyagának rendezése, feldolgozása. Az óvodában nemzetiségi csoportot, az iskolában nemzetiségi osztályt vagy legalábbis fakultációt szeretnének indítani. Ez utóbbi nem igényelne komolyabb forrásokat, a tankönyveket Kis-Jugoszláviából kapják.

• Belföld