Skip to main content

[Zolnay János]

[Zolnay János]: Hol van az a bál…


„Ma már nem tudok egy sváb bált összehozni” – dohog a budakalászi német kisebbségi önkormányzat kezdeményezője, Koller István. Németül csak pár mondatot tud, így van ezzel a nyolcezer fős Budakalász mintegy ezer sváb polgárának többsége. A nyelvfelejtés időszaka az ötvenes évekre tehető, Koller szülei a négy fal között még németül csevegtek, de utcán ez már nem volt tanácsos. Apjának cukrászdája volt, amíg be nem zárták, nagyapjának cséplőgépe, amíg a hatóság ripityára nem törte. Koller azért nem panaszkodik.

[Zolnay János]: Hol van az a régi iskola…


Bozsity Jován görögkeleti pap két éve került Hercegszántóról Budakalászra. Elmondása szerint a faluban 98 ember fizet egyházi adót, így a szerbek száma kétszázra tehető. Százas nagyságrendben élnek szerbek a szomszédos Pomázon, Szentendrén és Csobánkán.

[Zolnay János]: Stratégiák


Ma még nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozta a halálos áldozatot is követelő omlást. Elképzelhető, hogy a tavaly szeptemberi békásmegyeri katasztrófához hasonlóan most is gondatlanság okozta balesetről van szó. A terézvárosi bérház részleges pusztulása azonban azt is példázza, hogy folytatódik az átgondolatlan gazdálkodás az ingatlanvagyonnal.

A fővárosi kerületi önkormányzatoknak abban kellett dönteniük, hogy eladják-e a lakásokat, helyiségeket, vagy inkább kíséreljék meg az ingatlanvagyon hasznosítását piaci bérbeadás vagy vállalkozás által.


[Zolnay János]: Szabó Zsolt, a VII. kerületi önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke


„A kormánykoalíció Budapestet lassú pusztulásra ítélte”

Beszélő: Mi a véleménye a lakástörvényről?

– Ez a jogszabály valójában nem más, mint egy privatizációs törvény. Az előzmények alapján számítani lehetett a vételi jogra, amely egy már korábban elrontott privatizációs folyamat végére tesz pontot.

Beszélő: Hogy érinti Erzsébetvárost a bérlők vételi jogának törvénybe foglalása?

– Már a tanácsi vezetés kijelölte a körúti és a Rákóczi utcai házakat eladásra.








[Zolnay János]: Czibik Tamás, a XV. kerület polgármestere


„Az önkormányzatok meg fogják támadni a törvényt az Alkotmánybíróságon”

Beszélő: Mi a véleménye a lakástörvényről?

– Az egyik fájó pont az, hogy ha egyszer tulajdonunkba adták a bérlakásokat, úgy érezzük, hogy most ezeket a tulajdonosi jogokat vissza akarják vonni, illetve korlátozni akarják ezzel a törvénnyel. A mi kerületünkben 1992-ben a bérlakásokból 172 millió Ft jött be lakbérként, míg a nem lakáscélú helyiségekből 70 millió Ft.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon