Skip to main content

Beszélő hetilap, 28. szám, Évfolyam 5, Szám 29

Kőszeg Ferenc: Egy kései folklórgyűjtő

Dobos Ilona, 1922–1993

(H. l.) [Hajdu István]: [Szerkesztőségi válasz]

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Ügynök és kurtavas

lt [Solt Ottilia] - tp [Tálas Péter]: Group of Seven / Vuk Draskovics szabad / Segélyakcióból polgárháború? / A krími kérdés / III/III-as mesterdalnokok / Rendőrök az erőszak ellen / Kofák, polgármesterek

Révész Sándor: Nesze, törvény!

A kisebbségi törvényről

R. S. [Révész Sándor]: A zavaró tényező

Zádori Zsolt: A párbaj elmaradt

Cigánytüntetés Egerben

[Zádori Zsolt]: [Beszélgetés a nemzeti ifjakkal]

Zolnay János: Lakás(f)osztás

Az önkormányzati lakásgazdálkodás alkonya?

[Zolnay János]: Czibik Tamás, a XV. kerület polgármestere

[Zolnay János]: Szabó Zsolt, a VII. kerületi önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke

(újvárosi–kőszeg): AZ SZDSZ jogvédő szolgálatának kartotékjaiból

Apostol Péter: József Attila Móron

Dirk Wölfer: Magyar–német vegyes csőd

K. I. [Kiss Ilona]: Kié az utolsó szó?

:

Bányai - Bíró - Saszet: Pénz beszél…?

Bashkim Shehu: Albán bánatok

Orosz István: A Beszélő Dunabogdányban – II. rész

Fron Nazi: Egy belülálló – kívülről

Két tárcalevél Tiranából

Bán Zoltán András: Virágnyelven

Szilágyi Andor: Hogyisiglen Eshetik Majda, Hogy a Teremtő Elfolyó Esztendejének Július Fertályán Költsey Ferencz Úr Esmét Tsak Nem Írá Meg a Magyaroknak Szánt Hymnusát, Ahogy Professiore Galváni Lajos Sem Találá Fel a Méltán Róla Elnevezett Galván-elemt

Tandori Dezső: Legjobb újabb éjszakám

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon