Skip to main content

[Szerkesztőségi válasz]

(H. l.) [Hajdu István]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Sajnálom, hogy rossz perceket szereztem Forgács Évának, aki mérges lett rám, mert sikertelennek láttam (látom ma is) a Kállai Ernő Kör tagjai és az újságírók május végi találkozóját, s aki haragszik, mert nem azt vártam és kaptam a Fészek kertjében, mint amire ő vágyott, s amihez – dühét figyelve – úgy rémlik, hozzá is jutott.

Tagtársam mérges rám, mert nem bírom kimutatni örömömet annak hallatán, hogy a két legnagyobb napilap kulturális rovatának vezetői megígérték: majd több helyet igyekeznek szorítani a képzőművészetekkel kapcsolatos kis színes híreknek és riportoknak, s hogy csalódott vagyok, mert ehelyett inkább arról szerettem volna hallani, miért oly szomorú a műkritika helyzete (F. É. szerint nem az, én viszont annak vélem), s mit tehetnének a napi- és hetilapok ez ügyben, már ha bármit is tenni akarnának.




Megjelent: Beszélő hetilap, 28. szám, Évfolyam 5, Szám 29


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon