Nos, kereshet másikat! A többségi frakció nagy többséggel megvonta bizalmát a polgármestertől. A kapitális frakció belső kompromisszuma szétbomlott, Síklaky István nyugdíjba megy.
A polgármester lemondása mindenekelőtt a Síklaky család többségi frakciójának, Síklaky Virágnak (7 éves), Hangának (5 éves), Dávidnak (3 éves) és anyukájuknak a pozícióit erősíti. Ha ők mondatták volna le a polgármestert, akkor a dologban nem is lenne semmi különös.
A gyakorlati pörkölt és az elméleti puding vitája
Szeretnék köszönetet mondani Révész Sándornak, mert cikke nyomán erősödött meg egy gondolat, mely eddig csak kételkedve élt bennem. Jelesül az, hogy az elmélet gyakorlat nélkül csak elégedetlenséget szül, az elégedetlenség pedig rosszindulatot minden vonalon.
Cikkére a köszönetet mondani a konyhai résszel kezdeném. Receptekről, fakanálról háziasszonyok beszélhetnének sokat, kiknek főztjébe gyakran szól bele a család, melynek tagjai a gyakorlati pörköltet többre tartják az elméleti pudingnál.
Nr. 1.
1991. március 6-án Antall József miniszterelnök azt mondta az első országos menedzserszemináriumon, hogy Magyarországon nincs általános, mindenre kiterjedő válság.
1988.
Az első világháború előtt a kurdok egy része nomadizáló zárványokban élt a haldokló oszmán birodalom keleti, délkeleti és Irán északi részein, más része földműveléssel, béreskedéssel kereste a kenyerét. Vallási tekintetben – lakóhelyüktől függően – megoszlottak és természetesen ma is megoszlanak az iszlám szunnita és síita ágazata között. Az egykoron nagyon is befolyásos kurd nomád katonai nemesség már rég elvesztette történelmi funkcióit, írástudó kurd polgárság, értelmiség gyakorlatilag nem létezett.
Mint tudjuk, vannak bizonyos szükségletek, amelyeket nem lehet a széllel szemben elintézni. Különösen akkor nem lehet, ha az a szél nem divatból és ideiglenesen fúj, hanem muszájból és tartósan. Ilyenkor tanácsos az ellenkező irányból hozzáállni a szükségleteinkhez, mert máskülönben foltos lesz a presztízsünk.
Hasznos, ha egy nagyvárosi dzsungelben a főpolgármester szociológus, mert akkor tudja, hogy milyen nagy úr a szociológiai muszáj, és sejti, hogy miként lehet a szükségleteket a szociológiai széliránnyal egyeztetni.
Az angyalok földjén, ahol egykoron az ország legnépszerűbb tanácstagja, a rádióból ismerős Szabó bácsi kergette az ellenforradalmárokat és a visszásságokat végig a macskaköves utakon, az önkormányzati választásokon a szabad demokraták 45 képviselői helyből 24-et szereztek meg. Egy ekkora frakció már elég nagy ahhoz, hogy akár szét is essen!
Egy belső kompromisszum eredményeként a frakció kívülről keresett magának polgármestert.
Ez egy katasztrofális mondat. Nem azért, mert visszautasítja a viszonosság elvét, hanem azért, mert vakon elmegy amellett a történelmi lehetőség mellett, amelyet a mi országunknak éppen a hazai kisebbségek – és a hazai többség – sajátos helyzete megad. Valóban rendkívül fontosak ezek a különbségek: hogy a hazai kisebbségek nem területgyarapodás révén kerültek ide, hanem területvesztés után maradtak itt; hogy soha nem tartoztak nemzeti többséghez.
Az elemzett műsormennyiség – zenei betétek nélkül – 599 óra. Ez a vizsgálatba bevont két csatorna, a Kossuth és a Petőfi teljes műsoridejének 29%-a, és benne van minden olyan műsor, amely a pártokra vonatkozóan érdemi és megfogható jelzéseket tartalmazhatott.
Jó kedélyű, „bizalmas házi közleményedet” odáig tudtam követni, hogy sodródtatok kifelé az ülésteremből Gazsival és a „hülyére vert galeri” nagyobbik felével, miközben szemből a felfújt tokák lelkesen hülyéznek benneteket együtt, úgy, ahogy vagytok. Neked erről eszedbe jutott, hogy akkor mégiscsak maradjon benne a Gazsi cikkében a „hülyére vert” meg a „galeri”. És itt nem világos az összefüggés. Dühös voltál vagy csak irigy? És mi van le sz…va? A „hitelesek kasztja” vagy az egészséges stílusérzék…
…érdeklődöm tisztelettel:
A Gellért-hegy szoknyáján átfut egy szerény, Serleg nevű zsákutca. Ennek a Serlegnek a mélyén ül egy ház, és annak mélyén egy titok. Nem fűszeres, bulvártitok, nem heroinszaküzlet, sem bérgyilkosok szerszámoskamrája, hanem csak egy hervadt, tanácsi titok: egy szétvert, vizes, 46 négyzetméteres, alagsori rejtély…
A rejtély valaha házmesterlakás volt, de már egy évtizede megürült, és azután úgy maradt. Elárvult, elrohadt, elgombásodott – ahogy ez történni szokott ebben a gazdag országban, ahol sok a lakás és kevés az eszkimó.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét
10 év 16 hét