Skip to main content

Környezet

Vit László: Megkövetem


Az államtitkár, akinek feladatkörébe tartozik a kérdés rendezése (ő egyébként a határvízi bizottság vezetője, és kezében összpontosul a vízügyi politika irányítása), a bizottságnak küldött levelében arra célzott, hogy a bizottság által képviselt merev álláspont, a korábbi parlamenti határozathoz való ragaszkodás megköti a kormány kezét, hogy egy valóban jó, mindenkit kielégítő megoldás születhessen az ügyben.

A bizottság fel volt háborodva. A bizottság kikérte magának és a Duna-mozgalomnak is.


Vit László: Ki tudja, holnap mire szavazunk…

Védett vidék véletlenül védtelenné válik


A nagy gonddal előkészített törvényjavaslatba annak idején a természetvédelmi területek sorsát érintő összes módosítást betették – elsősorban a környezetvédelmi lobbysták hatására –, hiszen az átmeneti törvényeket előbb kellett megszavazni, mint a még azóta is hiányzó természetvédelmi törvényt. Normális esetben ez rögzítené azokat a természetvédelmi területekre vonatkozó alapvető előírásokat, amelyekhez a szövetkezeti vagy bármilyen más törvénynek igazodnia illik.

De hát a rendszerváltás az már csak ilyen. Mindenesetre a szövetkezetek átalakulásáról szóló 1992. II.


Vit László: A papírtigris idegei

Paktum vagy kompromisszum?


Lipták Béla nem adta fel a küzdelmet! Jelenleg éppen Kennedy, Dodd és Bell szenátorokat ostromolja annak érdekében, hogy az Egyesült Államok vesse latba befolyását, és ha másképp nem lehetséges, akkor hitelek megvonásával próbálja rábírni a szlovák kormányt egy elfogadható kompromisszum megkötésére Bős ügyében. Abban a kérdésben persze, hogy létezik-e egyáltalán ilyen kompromisszum, erősen megoszlanak a vélemények a mozgalomhoz tartozó és a vízlépcsőt egyaránt elutasító szakértők között.

Bóc Imre: Vigyázat, azbeszt!

A legparányibb injekcióstű


Az azbeszt természetes anyag, ásvány. Ha nyugton hagyják, nem okoz bonyodalmakat. De nem azért ember az ember, hogy bármit is nyugton hagyjon. Látszólag ideális anyag, nem ég, nem perzselődik, savak, lúgok nem kezdik ki, elektromos és hőszigetelő képessége kiváló. És főleg tartós, a neve is a görög „elpusztíthatatlan” szóból származik. Elektromos kemencék, háztartási sütők, hűtőszekrények kedvelt szigetelőanyaga, használják tűzoltó- és kohászöltözéknek, kályhaelőtétnek, konyhaasztallapnak, fékbetétnek, hevedernek, tetőfedésre és vízcsőnek.

Vit László: Mégis, kinek az érdeke?

(hogy elhallgassa az igazságot a rák valódi okairól)


Az USA-ban…

1990-ben az USA-ban több mint egymillió rákbeteget tartottak nyilván. Míg 1950-ben még „csak” minden ötödik, ma már minden negyedik ember hal meg rákban. Ez idő alatt a rákos esetek száma átlagosan 43,5%-kal emelkedett. Az 1950-es adatokat alapul véve 1988-ban 263%-kal több tüdőrák, 100%-kal több prosztata- és 60%-kal több emlőrákos eset fordult elő. Mindössze a nyaki és a gyomordaganatok terén mutatkozott némi javulás. A fiatalabb életkorban jelentkező ráktípusok – bizonyos leukémiák, agy- és heredaganatok – is aggasztó mértékben szaporodnak. A II.


A legújabb fejlemények


Ha csak csepp is a tengerben, de nyilvánvalóan jó fordulatnak tekinthetők a napokban nyilvánosságra hozott fővárosi kezdeményezések. Bár a tíz évnél idősebb, véglegesen leadott kétüteműek helyett kisorsolt Renault-kat inkább autós reklámfogásnak, mint hatékony környezetvédelmi intézkedésnek tartják a környezetvédők.

Jobb visszhangja van annak a fővárosi döntésnek, hogy a 10 évesnél fiatalabb kétütemű személygépkocsik katalizátorral való felszerelését 50%-ban fizeti a főváros és a KTM közösen.


Vit László: Levegőt!

Fővárosi közlekedés és környezetvédelem


A fővárosnak vannak nagyvonalúan megfogalmazott vezérelvei a város „térszerkezetének” alakításáról, a városközpont „decentralizálásáról” vagy éppen a megmaradt természeti területek védetté nyilvánításáról, illetve városba bevezető utak kapcsolatainak kiépítéséről, azonban a valóságban a fejlődés a tervezett elképzelésekkel inkább ellentétes.

„Sajnos tragikusan felgyorsultak a folyamatok, amelyek a környezet romlásához vezettek” – állítja Lukács András, a főváros legaktívabb környezetvédő csoportjának, a Levegő Munkacsoportnak a vezetője.


Vit László: Be kell vallani: baj történt!

Beszélgetés Mészáros Ferenccel


Beszélő: Mészáros úr, sehogyan sem érthető, hogy a Duna elterelése után milyen céljuk volt a szakértői vizsgálatoknak. Igazodtak-e a közben folytatott tárgyalásokhoz, vagy előre közölték önökkel, szakértőkkel a végcélt?

– Igazából nem volt végcél. Hadd idézzem pontosan a londoni megállapodást: létre kell hozni egy munkacsoportot, amely a helyszínen megvizsgálja a C változat létesítményeit, felméri e létesítményeknek, illetve befejezésüknek a szükségességét az árvízveszély szempontjából, beleértve a már megépített objektumok károsodásának veszélyeit is.


V. L. [Vit László]: Ki győzött?


„Nem vagyok túl optimista a gátügyben, hiszen befejezett tények vannak, a folyót elterelték” – jelentette ki Antall József miniszterelnök az EK és a visegrádi csoport londoni csúcstalálkozóján októberben. „Ha a vízmennyiség változatlanságában, hajózási kérdésekben, a munkák leállításában meg tudnánk egyezni, és mindenki elfogadná a nemzetközi bíráskodást, akkor eredményre juthatnánk” – tette hozzá sokat sejtetően a magyar kormányfő.

Kiszely Károly: Adó és környezetvédelem

A munkanélküliség mint a hibás adópolitika következménye


Nem a jövedelem- és nyereségadókra kell koncentrálni – különösen nem a kis és közepes jövedelműeknél –, és nem szabad érzéketlen egységességgel alkalmazni a forgalmi adót.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon