Ha csak csepp is a tengerben, de nyilvánvalóan jó fordulatnak tekinthetők a napokban nyilvánosságra hozott fővárosi kezdeményezések. Bár a tíz évnél idősebb, véglegesen leadott kétüteműek helyett kisorsolt Renault-kat inkább autós reklámfogásnak, mint hatékony környezetvédelmi intézkedésnek tartják a környezetvédők.
Jobb visszhangja van annak a fővárosi döntésnek, hogy a 10 évesnél fiatalabb kétütemű személygépkocsik katalizátorral való felszerelését 50%-ban fizeti a főváros és a KTM közösen. Bár egyes becslések szerint ugyan a kispénzűeknek – és a zömük ilyen – még az 50%-os befektetésre sem futja, másrészt a katalizátor csak néhány órás üzemeltetés után hatékony, és éppen ezek az autósok használják járműveiket a legtakarékosabban. Általánosan helyeslik viszont a környezetvédők, hogy éves BKV-bérlettel jutalmazzák azokat, akik hosszabb időre hajlandók megválni kétütemű járművüktől. Egyelőre nem lehet tudni, hogy hányan fogják igénybe venni ezt a „szolgáltatást”.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét