Skip to main content

Belföld

nwa [Nagy W. András]: Kassa, Rahó

Beszélgetés Perjés Géza hadtörténésszel


Beszélő: A magyar részvétel politikai értékelését többé-kevésbé ismerjük. Volt-e a történészek szemléletében valamilyen figyelemreméltóbb változás a rendszerváltást megelőző időkben?

Perjés Géza: A háború utáni megítélés tökéletesen elmarasztaló volt. Ez érthető is, tulajdonképpen még akkor is bekövetkezett volna, ha nem kellett volna a Szovjetuniót dicsőíteni. Egy vesztes háború után ez szinte elkerülhetetlen.


Beszélgetés Z. Szalai Sándorral,


Beszélő: Mi az Ön válasza az elbocsátott szerkesztők állításaira?

Z. Szalai Sándor: Ezek vádaskodások, amiket visszautasítok. Mi jogon kérdőjelezik meg a vezetői kollektíva kompetenciáját vagy az enyémet?!

Beszelő: Az ügy túlnőtt a kiadó határain…

Z. Sz. S.: Az egész kiadói belügy. A létszámleépítés már hónapok, évek óta kívánatos és esedékes volt. Tudomásom szerint a Corvinánál, a Magvetőnél és a Móránál minden különösebb felhajtás nélkül lezajlott.






T. G. Á. [Tóth Gábor Ákos]: A SzépBirodalmi tündöklése és bukása


Természetesen lehet azt mondani, már megint, hogy a bajok gyökere az előző rendszerben ered. Lehet azt mondani, hogy az ellenőrizetlen állami dotációk, a sajtócézár szerepében tetszelgő kiadóigazgatók a piaci viszonyoktól mesterségesen inkubált óriáscsecsemőket kreáltak, melyek kikerülve a piacgazdaság szabad levegőjére, életképtelennek bizonyultak.

Csak hát ezzel a szabad levegővel – az élet más területén is kiderült – bajok vannak.


Ara-Kovács Attila: Párhuzamos kapcsolatok

Interjú Szokai Imrével, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával


Beszélő: Ön korábban is hivatásszerűen foglalkozott a kisebbségi ügyekkel. Mennyi beleszólása van ma ezek alakításába, s hogyan ítéli meg az egykori és mai külpolitika magatartását a környező államokkal kapcsolatban?

Szokai Imre: E tekintetben azt kell pontosan látni, hogy egy ilyen beosztású embernek, mint amilyen én voltam és vagyok, milyen beleszólása lehet a politika irányításába. Az persze mindenkeppen igaz, hogy a környező államok problematikájával már kezdő külügyes korom óta foglalkozom.


F. Havas Gábor: Színvallás


Az írást kisebbségi és kisebbségvédő szervezetek egész sora ítélte el, majd a parlament június 10-i ülésén napirend előtti felszólalásában Kállay Kristóf független képviselő is erélyesen tiltakozott dr. Bogdán Emil mondandója ellen: „A szöveg ironikus álca alatt uszít mindenfajta kisebbség és másság ellen.

Solt Ottilia: Mi van a hegyen, messze túl?


Ki sem vetkőzve

Összetekert damaszt-, flokon- és kasmírgöngyölegeket nézegetünk – egyik végükön kissé elütő színű, tarkább szegély. Ráncolt szoknyák ezek a kelmehengerek. Így, összetekerve kell őket tartani, hogy a ránc ki ne menjen belőlük, míg évtizedek alatt szét nem mállik az anyag is. A korc alatt sűrűn levarrt szoknyát szépen elredőzve az asztalra terítették valamikor, fehér ruhát borítottak rá, és rátették a kemencéből kiszedett forró kenyereket.


Iványi Gábor: Ellentét valójában nincs

Beszélő-beszélgetés Balás Istvánnal, az MDF-frakció titkárával


Beszélő: Kezdetben úgy tűnt, hogy az MDF folyója két forrásból táplálkozik, egy kereszténydemokrata és egy népnemzeti ágból. (Nevezhetjük ezt NN-forrásnak.) Azután úgy tűnik, mintha ez a folyó három ágra szakadna, egy liberális erecskére, egy kereszténydemokrata patakocskára és egy népnemzeti folyóra. A legutóbbi gödöllői tanácskozás azt a benyomást keltette, hogy ez az utóbbi a legerősebb ág.

Balás István: Amikor én 1988 őszén bekapcsolódtam az MDF munkájába, akkor már ugyanúgy létezett a liberális ág is, természetesen ennek nemzeti vagy keresztény változata.


–eö– [Eörsi János]: Kónya mentén


Múlt héten, a június 24-i szavazás előestéjén remegő kézzel írtuk le: esetleg odalehet a kárpótlási törvény, és válságba sodródhat a kormánykoalíció. Paraszthajszálon múlott, hogy nem így történt. Az ördög a részletekben van elrejtve, előbb a részletekről szavaznak, s ha egy tégla kipottyan, összeomolhat az egész épület.

–lt [Solt Ottilia]: Tessék választani!


Az egyik tábor

1. A frakcióvezető, a visszafogott Pásztor Gyula, aki kulturáltan képes együttműködni a miniszterelnökkel. Itt felhívja a figyelmet arra, hogy Bereczki visszahívása a frakció belügye.

2. Oláh Sándor, aki Torgyán doktorral nem szeret egy akolba kerülni, ismerteti a frakció szavazási arányát: 22-en egy ellenében Bereczki visszahívására voksoltak. (Újabb találós kérdés: ki alkotta az egytagú többséget?)

3. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője nem hagy kétséget afelől, hogy mit kíván a legnagyobb kormánypárt.






Mink András: Átváltozások – a megszelídült „To(po)rgyán”

Mink András


A múlt hét szombatján, már megszokottan viharos ülésén új pártelnököt választott a Kisgazdapárt Nagyválasztmánya. Torgyán József ez év január óta folyó kampánya célba ért: tavaly decemberi, átmenetinek bizonyult veresége után a csúcsra jutott – és azonmód megszelídült. Kedden, sajtóértekezleten ismertette jövőbeni elképzeléseit.

Ez a fordulat már régóta a levegőben lógott. Az idei áprilisi nagyválasztmányon a most menesztett vezetőség abban bízott, hogy a frissen elfogadott kárpótlási törvénnyel a hátuk mögött sikerül konszolidálniuk a pártot.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon