lt [Solt Ottilia]

Vissza a főcikkhez →

Elég például Észak-Magyarországra, a Bódva völgyébe és környékére. Erről a vidékről intézett harminc polgármester nyílt levelet az országgyűlési képviselőkhöz, melyet az Észak-Magyarország c. BAZ megyei napilap kommentár nélkül közölt 1991. július 13-án. A harminc polgármester többek között ezt írja: „BAZ megye talán a legfertőzöttebb a bűnözés szempontjából. Nagyarányú a cigány lakosság száma, akik közül minden településen néhány család vagy egy-két család rettegésben tartja az egész lakosságot. Ugyanazok a személyek szinte naponta követnek el különböző, törvénybe ütköző cselekményeket: rablást, fosztogatást, betörést, fegyveres támadást, közbotrányokozást stb. Hiába történik följelentés, esetleg elővezetés, néhány nap múlva visszakerülnek, és folytatják tovább. Az eddigi álhumánus intézkedésekkel a törvénytisztelő állampolgárokat büntették, hiszen gyermekeink félve mennek az iskolába… (stb.) A rendőrség a jogszabályi kötöttségek miatt nem mer, egy részük alkalmatlanság miatt nem tud intézkedni.” A továbbiakban a polgármesterek kifejtik, hogy az önkormányzatokhoz jobban kötődő rendőrséget kívánnak, majd így folytatják: „Kérjük Önöket, hogy a parlamenti felszólalásukban a rendőrségi törvény megalkotásakor, a szociális juttatások megszavazásakor az oly sokat emlegetett EMBERI JOGOK védelmének érdekében támogassák kérésünket… Követeljék: a bűnözőkkel szemben azonnali és szigorú rendőri intézkedést, a rendőrségi felügyelet visszaállítását, az előzetes letartóztatás szigorítását, a börtönfegyelem megszilárdítását, a köztörvényesek munkára kötelezését.”

A rendőri megfélemlítésnek a boldogult rendszerben oly jól bevált módszereit leplezetlenül a cigányság féken tartására szánják a harminc polgármesterek, hisz a bűnözéssel való fertőzöttség és a cigány lakosság magas aránya még egy „és”-sel sincs összekötve, mondhatni azonosságként szerepel a levélben. Sajnos nem merjük kétségbe vonni, hogy a polgármesterek a helyi közhangulatot fejezik ki. Ennek a közhangulatnak a demokratikus ingerküszöbét nem éri el pl. a 18–24 éves erős fiúkból és másodállású vagy nyugdíjas BM-esekből verbuválódott „Iustitia” személy- és vagyonvédelmi gmk működési stílusa, melyet a mellékelt fénykép dokumentál. A személy- és vagyonvédő fiúkat (fényképestül) bemutatta az Új Hírnök c. regionális lap. A tudósításban a gmk-sok elmesélték: „A mi cigányokhoz fűződő viszonyunkat tréfásan úgy mondják: az utolsónak ennék a húsából egy kilót nyersen.” (1991. február 11.) Nem tudunk róla, hogy a helyi nyilvánosságban bárki hangot adott volna aggályainak a „Iustitia” gmk-val, terroristának maszkírozott, tréfás „iustitiásokkal” kapcsolatban. (A Kurír c. országos napilap azért szégyenlősebb, mert a hivatkozott cikket kommentár nélkül átvette ugyan, ám az idézett mondatot kihagyta belőle. (1991. március 27. reggel)

Még az illegális, régi Beszélőben írtuk – mit tesz Isten –, éppen egy ózdi, vagyis BAZ megyei tudósításban, mely az ottani cigányok rendőri terrorizálásáról szólt: a kriminalizált gettó önmagát teljesítő prófécia, aki úgy nő föl, hogy üldözik, annak a számára nincs különbség törvényen belüli és kívüli között.

Szerencsére a mégoly előítéletes, és néhol nyomasztóan terrorisztikus légkör is sokkal enyhébb formája az agresszív rasszizmusnak mint az állami erőszakszervek, és/vagy a közönségek spontán programja. Még azt sem állítom, hogy a rasszizmustól – akár a nyilvánosan képviselt faji megkülönböztetéstől egyenes út vezet a tömeges, ellenőrizhetetlen erőszakig. De azért jó lenne, ha a mondatok alanyainak fogalmi tartalmát és terjedelmét gondosan vizsgálnák az írók és beszélők igen rosszkedvű időkben. S megfontolnák, mit is akarnak mondani: bűnözőt vagy cigányt, támadást vagy védekezést, bűnbakot vagy áldozatot…

• Külföld