Skip to main content

Beszélő hetilap, 37. szám, Évfolyam 3, Szám 37

a szerkesztő - Csalog Zsolt: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Könyves László [Kisbali László]: Magyar demokrata félelemtan

nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András] - pé: Tokió, Brüsszel, Párizs / Gorbacsov, Jelcin, Mutalibov / Jugoszlávia / Messere Niccolo legjobb magyar tanítványa / Berekfürdő dicsérete

Kőszeg Ferenc: A demokrácia megpróbáltatásai

Kiss Ilona: A Szovjetunió színeváltozása

Nagy W. András: Nyugodt ellenerő?

Fidesz-képviselő helyzetértékelése

Eörsi János: Ki a lapgazda a háznál?

Világgazdaság kontra Napi Világgazdaság

Upor: Szerecsenmosdatás

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Jaj a legyőzöttnek…

S. [Solt Ottilia]: A debreceni dr. Mengele?

–t [Solt Ottilia]: Parlamenten kívül

Upor Péter: A soroksári modell II.

Ébredező szakszervezetek

Karig Sára - Poor Edit: Júlia / Marci

: A sajtó és a pártok viszonya

Naptévé, szeptember 8.

Ara-Kovács Attila: Helsinki mint folyamat – Európa mint intézmény

–k [Kőszeg Ferenc]: „A többség uralma helyett a jog uralma…”

Paul Hockenos: „Ez olyan háború, melynek nem lesz győztese”

Interjú Milovan Gyilasszal

Vajna János: Léte értelmét keresi az el nem kötelezettek mozgalma

Szergej Baruh: A balkáni szendvics

Neményi László: A blokkflótások tündöklése és bukása

–k: Kisebbségi kérdőjelek

: Beszélgetés Sándor Eleonórával

: Tézisek a jugoszláv kisebbségek minimális jogairól

Haller István: Ki szereti a cigányokat Romániában?

lt [Solt Ottilia]: Egy kis rasszizmusért nem kell a szomszédba menni…

Tálas Péter: A „nem”-ek szejmje

Tamás Gáspár Miklós: Jobboldali zarándokok

„a Nyugat csak áltatja magát”

Révész Sándor: Kereszthasznosítás

Miklóssy Endre: Budapesti távlatok

Szőke Zsuzsa: ÁVÜ-csomagterv önkormányzatoknak

Lamberger Galina: Zártkörű zárszámadás

Langmár Ferenc: Ömlik a pénz – monetáris feszültségek mellett

Nagy Gábor: A banktörténelem legnagyobb svindlije

Szabó Miklós: Az írott szó morális jelentősége

Lackó Miklóssal beszélget Szabó Miklós

[Kisbali László]: Ha Mommsenünk volna

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon