Vissza a főcikkhez →

Július 13-án különös színhelyen adott találkozót Bajtay József, az MDF Munkás-érdekvédelmi Tanácsának ügyvivője a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár vezérigazgatójának: az MDF Bem rakparti székházába hívta meg. Ott volt még Ridly István Komárom-Esztergom megyei MDF-elnök (ő sem, de a lábatlani illetőségű Bajtay sem elhanyagolható tényezője a Duna menti községek közéletének), valamint három minisztérium és a Köjál egy-egy tisztviselője. A „kerekasztal-megbeszélésen” – e néven idézi fel Bajtay a találkozót – két ügyről (illetve még további, itt nem említendő vádpontokról) kellett Bakucz Miklós vezérigazgatónak számot adnia. Az egyik: a szintén jelen lévő Szilaj Tamás és Kiss László gépkezelők elbocsátása. A másik: a Viscosa környezetszennyezése, amiről Szilajék fényképfelvételeket tettek le a kerek asztalra.

A helyi sajtó által Viscogate-nek elkeresztelt ügy előzménye, hogy júniusban Szilajék, a megye 3. választókerületének munkás-érdekvédelmi felhatalmazottjaként (ám helyben működő munkástanács hiányában) petíciót nyújtottak be Bakucznak, a légszennyezés kritikus érték alá szorítását, a munkaruhacsere megkönnyítését, valamint a létszámhiány miatti többletmunka megfizetését követelve. A vezérigazgató válaszul intézkedési tervet dolgozott ki e kifogások orvoslására. A választ Szilajék elfogadták, de – július 9-én – újabb követeléssel álltak elő: adjanak gyáregységük (a PAN III.) munkásainak 15 forint órabéremelést (helyettesítve az itteni nagyberuházás premizálását). Ha nem lesz órabéremelés, akkor – ahogy Kiss mondta a vezérigazgató utasítására azon nyomban összeállított jegyzőkönyv szerint – „a 72 órás egyeztetőtárgyalás után a sztrájktörvény értelmében az üzem leáll, és nincs garancia a hosszabb távú leállás kivédésére”; Szilaj azonban hozzátette ehhez, hogy ő nem szervez sztrájkot. A vezérigazgató erre fegyelmi eljárást indított ellenük, és felmondott nekik.

A bérkövetelés teljesíthetetlen – magyarázta lapunknak Bakucz Miklós –, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne sztrájkot szervezni. De a folyamatos üzemű műszálgyártó gépsorok leállítása óriási kárt okoz, ha előkészítetlenül és szakavatatlanul megy végbe; márpedig Szilajék erre nem kaptak képesítést. Persze a fenyegetés nem ugyanaz, mint a tett. Bakucz azonban elejét kívánta venni a további követelőzéseknek. Egyébként sem általános elégedetlenségről, hanem csupán elszigetelt követelőzésről, tehát a fegyelem megsértéséről van szó. Ennek bizonyítására két irányban fejtett ki kutatómunkát a vezérigazgató: egyfelől megállapította, hogy az említett napot megelőzően nem uralkodott sztrájkhangulat a gyáregységben (ezt utóbb a Viscosa munkaügyi döntőbizottsága egy 60 fős mintán végzett vizsgálattal megerősítette, és helybenhagyta a fegyelmi határozatot), másfelől előkerestette személyzeti adataikat, amelyek tanúsítják: mindketten gyakran változtattak munkahelyet, sőt Kiss egészen közeli múltját egy büntetőbírósági ítélet is terheli. De hát maga a fegyelmi elbocsátás munkaügyi kérdés, amit elintéznek maguk között; ő, Bakucz, csak politikailag kéri a sajtó segítségét. Már az elbocsátás napján (július 12-én) délután kapta is Bajtay telefonhívását, a munkástanács-szervező „koncepciósnak” nevezte az eljárást, de aztán kölcsönös egyetértésben megállapodtak a másnapi találkozó fent említett színhelyében. Itt Bakucz kitartott a fegyelmi határozat mellett. Bajtayék sem voltak restek: a munkástanács-mozgalmak egyesüléseként 14-én létrejött MOSZ rögvest nyilatkozatot adott ki, amelyben jogszerűtlennek nevezte az elbocsátást. Azóta viszont történt egy kínos fejlemény: augusztus 8-án, a döntőbizottsági ülést követő éjszaka eltűnt a PAN III. üzemi naplója, a lopással alaposan gyanúsítható Kiss, az egyik védenc, a vállalat fel is jelentette a megyei ügyészségen. „Mi a törvényes eszközök hívei vagyunk” – határolja el magát Bajtay. Thoma László, a MOSZ tanácsadója továbbmegy Bajtaynál, és az MDF-székházban való meghallgatás módszerét is elítéli.

Ami az MDF-székházban terítékre került másik ügyet, a környezetszennyezést illeti, Bakucz az MDF-székházban ígéretet tett arra, hogy vizsgálatot kér a gyárban a megfelelő hatóságoktól. A vizsgálat megtörtént, de a helybéli lakosság változatlanul aggódik a nagy vegyüzem jelenléte miatt; az MDF és az SZDSZ községi szervezete egyaránt feladatának tekinti (e tekintetben egy platformon állnak), hogy környezetügyben szemmel tartsa a Viscosát.

• Belföld