(eö) [Eörsi János]

Vissza a főcikkhez →

Fel kell gyorsítani az államháztartási reformot! – mondotta költségvetési expozéjában Békesi László pénzügyminiszter november 21-én a parlamentben. A „nagy elosztási rendszerek” (társadalombiztosítás, szociális támogatások, elkülönített állami pénzalapok) átalakítása terén egyelőre csak „félfordulatot” ígért. Viszont a költségvetési szférán belül „egyes lépéseket” már a jövő év folyamán meg kellene tenni, s nem várni velük 1996-ig. Ki kell alakítani a tervezés, a beszámolás, valamint a közpénzek elköltésének szigorúbb, ellenőrzöttebb rendszerét (azaz létre kell hozni a kincstárt), továbbá át kell tekinteni és felül kell vizsgálni az állami szervek föladatait.

Békesi a vártnál is rosszabb helyzet ismertetésével indította gondolatmenetét. A szeptemberi–októberi adatokból ítélve a fizetési mérleg hiánya – szemben a korábban remélt 3,2 milliárddal – 3,6 milliárd dollár lesz az idén. A „rosszabb bázis” módosítja a jövő évi prognózist is: 2 helyett 2,5 milliárd dollárra taksálható a fizetési mérleg jövő évi hiánya. Következésképpen további 40–50 milliárd forinttal kellene csökkenteni a költségvetés jövő évi hiányát (hogy ez a „következésképpen” helytálló-e, az a Beszélő 43–45. számában olvasható Oblath Gábor–Pete Péter vita tanúsága szerint vitatott kérdés). Ez a hiánycsökkentés azonban – mondta Békesi – „ma még sem bevételi, sem kiadási oldalról nem megoldható”. Ha viszont előbb lehetne sort keríteni a kincstár reformjára, akkor – mint interjúnkból is kitetszik – a megjelölt összeg nem lenne irreális.

Ekképp a kincstári reform a költségvetés rejtett tartalékaként jöhet számításba. Ám ez a terv – miként a fizetési mérleg prognózisa vagy a 150 milliárdos privatizációs bevételi előirányzat – kissé feszítettnek tűnik. A reform során ugyanis a kincstár megszabadítja a minisztériumokat és a többi központi szervet pénzkezelői privilégiumaiktól; nem biztos viszont, hogy e nagy tekintélyű intézmények olyan könnyen beadják a derekukat.

• Gazdaság és társadalom