(eö) [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

De csak látszólag. Az „érintettek” száma ugyanis – vagyis azoké, akik az egész év folyamán bekapcsolódtak valamilyen programba – jóval meghaladja azokét, akiket az év tetszőleges időpontjában „kezelnek” aktív módon. Így tavaly egy napra átlag 76 ezer résztvevő jutott. A törvény, ha csak lehet, korlátozza a támogatásfolyósítás időtartamát („vállalkozóvá válás” esetében 6 hónapban, munkanélküli foglalkoztatásához nyújtott bértámogatás esetében 12 hónapban), s a pénzszűkében lévő megyei munkaügyi központok zöme – a pályázatok megszűrése mellett – további időkorlátozásokat is alkalmaz.

Így nem csoda, hogy – a munkaügyi központok jelentéséből kivehetően – kettős cél jellemzi az aktív foglalkoztatáspolitika törekvéseit. Egyfelől a szűkös keretekhez képest szeretnének minél több „érintettet” megérinteni (még ha rövid időre is), másfelől lehetőleg kerülik a nyilvánvaló pénzkidobásokban mérhető kockázatot. Országosan az érintettek száma tavaly csakugyan 45 százalékkal nőtt 1992-höz képest. A támogatási formák közül (1. táblázat) főként a munkaerő-piaci képzés, a bértámogatás és a közhasznú foglalkoztatás tört előre, többek között azért, mert ezekben az esetekben több az esély arra, hogy az igénylők tényleg arra fordítják a támogatást, amire kérik. A bértámogatás kapcsán meg is jegyzi egy megyei elemző: e téren „kevés a szerződésszegés”, a munkaadók nemigen teszik utcára az egyezség értelmében fölvett tartósan munkanélkülieket. Megtehetik, elvégre a törvény szerint az ilyen munkaadóknak három hónapos foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalniuk. Emellett egyfajta polarizálódás is megfigyelhető: egyaránt kiemelt cél a jobban szituált munkanélküliekre szabott átképzés és a margón lévőkre szabott közhasznú foglalkoztatás; az előbbinek több mint 1/4-e a fővárosban koncentrálódik (a résztvevők száma szerint), az utóbbi 51 ezres „érintett” serege pedig elsősorban Borsod, másodsorban Békés, harmadsorban Borsod és Bács-Kiskun megyékben gyülekezik.

1. táblázat: A foglalkoztatáspolitikai eszközök megoszlása, 1992–1993 (a résztvevők száma alapján, százalék)

Eszköz<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />	1992	1993
Képzés, átképzés	40,4	42,0
Vállalkozóvá válás támogatása	4,1	6,3
Bértámogatás	7,8	14,3
Közhasznú foglalkoztatás	18,0	23,9
Részmunkaidős fogl. tám.	19,1	5,0
Korengedményes nyugdíj	3,6	3,1
Munkahelyteremtő beruházás*	7,0	5,0
Egyéb	–	0,4
Összesen	100,0	100,0

* A támogatással létrehozott, betöltött munkahelyek száma szerint
Forrás: Országos Munkaügyi Központ: „Az aktív foglalkoztatási eszközök
működése 1993-ban”



A „vállalkozóvá váló” állástalanok támogatása hovatovább munkanélküli-segélyezéssé válik. „Legtöbb esetben – írja egy másik megyei elemző – csak kényszerűségből kezdenek önálló vállalkozást… Többségük csak a megállapodásban előirt időtartamig folytatja a vállalkozói tevékenységét, utána vagy megpróbál elhelyezkedni, vagy munkanélküliként visszakerül a nyilvántartásunkba.” Formailag persze ekkor is beteljesedik a foglalkoztatáspolitikai aktivitás. Kevésbé mondható ez el a munkahelyteremtő beruházás támogatásáról, amelynek során a munkahelyteremtőknek három év foglalkoztatásra kell kötelezettséget vállalniuk. Három év alatt tönkremehetnek, így elveszhet az FA-ból folyósított kölcsön. Emellett távolról sem mindig teremtenek olyan állást, amelyekre aztán hajlandók fölvenni munkanélkülieket: túl magas képzettségi követelményt támasztanak, alacsony fizetéssel. A fajlagos támogatási igény kirívóan magas a többi aktív eszközhöz képest (2. táblázat), de hát egy munkahely létrehozása is sokba (a szórványos adatokból ítélve az FA hozzájárulásának 3-4-szeresébe) kerül. A kockázatok miatt a Munkaügyi Minisztérium előterjesztett, és a kormány már el is fogadott egy törvénymódosítási tervezetet; eszerint munkahelyteremtés támogatása keretében csak a fölveendő munkaerő bérét lehet finanszírozni, s nem – mint eddig – a beruházási vagy a kamatköltségeket.

2. táblázat: A befejezett foglalkoztatáspolitikai akciók támogatásának fajlagos költségei, 1993

Támogatási forma	Átlagos támogatás (Ft/fő/hó)	Átlagos időtartam (hónap)	Átlagos költség Ft/fő)
Szakképesítést nyújtó tanfolyamok*	nincs adat		68000
Betanító tanfolyamok*	nincs adat		47000
Vállalkozóvá válás támogatása	9629	4.9	47200
Bértámogatás	9840	8,0	78700
Közhasznú foglalkoztatás	10963	7,0	76700
Részmunkaidős fogl. tám.	3293	2,8	9200
Munkahelyteremtő beruházás támogatása (Ft/munkahely)	nincs adat		177400

* Állásnélkülieknek
Forrás: mint előbb

A szakszervezetek és a hozzájuk közel álló MSZP-sek követelik: ne csak a költségvetés hiányát finanszírozzák a privatizációval, mint a kormány akarja, hanem fordítsák munkahelyteremtésre a vagyoneladásokból származó bevételek 15 százalékát. Mint láthatjuk, vesződséges dolog a foglalkoztatás állami serkentése. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell csinálni; viszont hiú ábránd volna azt hinni, hogy a foglalkoztatáspolitikai aktivitás képes „kárpótolni” a dolgozókat a kapitalizmusért.

• Gazdaság és társadalom