(eö) [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

Most, augusztusban első ízben – de nem utoljára – haladta meg a jövedelempótló támogatottak száma a munkanélküli-járadékosokét. A járadékról a foglalkoztatási törvény gondoskodik; ezt pedig arra a tipikusnak gondolt esetre szabták, miszerint a munka nélküli lét heveny peches állapot, melyből az érintett igyekszik mielőbb kikecmeregni, s ez jószerével sikerül is neki. Ha mégis eredménytelenül telne el a járadékfolyósítási idő (ez a munkában eltöltött időtől függ, de legföljebb egy év lehet), vagy ha az illető, álláshoz jutva, egy éven belül megint utcára kerül, akkor a szociális törvény terjeszti ki fölé védőszárnyait a polgármesteri hivatal képében, mely odaítéli az idült munkanélkülinek járó jövedelempótló támogatást. Az idei évben azonban az idült esetek bizonyultak tipikusnak (1. táblázat). Ráadásul a Munkaügyi Minisztériumban úgy számolnak: a jövedelempótló támogatottak mostani 200 ezres tábora a jövő év végére 300 ezerre bővül.

1. táblázat: A nyilvántartott és segélyezett munkanélküliek száma

<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />	Regisztrált munkanélküliek száma (ezer fő)	Munkanélküli-ráta (%)a	Munka nélküli-járadékosok (ezer fő)	Jövedelempótló támogatottak (ezer fő)
1992. december	663	12,3	477	41
1993. június	657	12,6	403	84
1993. december	632	12,1	327	141
1994. június	550	11,0	208	196
1994. augusztus	551	11,0	180	201

a) A munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népesség százalékában.

Forrás: Munkaügyi Minisztérium

A munkanélküli-járadékosok táborából mind kevesebben „lépnek ki” azért, mert sikerült munkát találniuk, és mind többen azért, mert túlkorossá váltak az állástalanságban (2. táblázat). A munkanélküliek teljes sokaságában határozott eltolódás figyelhető meg abban a tekintetben, hogy egyre többen vannak, akik egy évnél hosszabb ideje keresnek hiába állást (3. táblázat).

2. táblázat: Ki miért nem kap többé munkanélküli-járadékot? (százalék)

Az ok	1992	1993	1994. I-VII. hó
Elhelyezkedett	44,7	27,8	22,5
Jogosultsága lejárt	29,6	52,4	64,4
Aktív foglalkoztatási program résztvevője lett	6,8	6,3	3,3
Egyéb ok	19,0	13,4	9,7
Összesen	100,0	100,0	100,0

Forrás: Munkaügyi Minisztérium

3. táblázat: A munkanélküliek megoszlása a munkakeresés időtartama szerint (százalék)

Időszak	26 hétnél kevesebb	26-52 hét	52 hétnél több	Összesen
1992 I. negyedév	64,2	22,4	13,4	100
II. negyedév	55,1	27,6	17,3	100
III. negyedév	50,9	30,6	18,5	100
IV. negyedév	44,5	31,0	24,5	100
1993 I. negyedév	47,4	25,7	26,9	100
II. negyedév	39,7	27,9	32,4	100
III. negyedév	36,7	30,6	32,7	100
IV. negyedév	37,2	25,5	37,3	100
1994 I. negyedév	37,4	23,1	39,5	100
II. negyedév	33,9	24,3	41,8	100

Forrás: KSH-munkaerő-felmérések (25 ezer fős mintán)

Mindazonáltal a nyilvántartott munkanélküliek száma csökkenni látszik az utóbbi időben (ámbár a jövő évre a kormány a foglalkoztatás további 5-6 százalékos szűkülését „ígéri”). Egyelőre látszólag „csupán” a munkanélküliség összetétele rosszabbodik, ahogy merevedő kasztot alkotnak a masszívan állástalanok, a margóra szorulók. Csakhogy a munkanélküliséggel párhuzamosan a foglalkoztatottság is csökken. A munkaerőmérlegek 1992 elején közel 4,5 millió aktív korú (legalább 15 éves, de nyugdíjkorhatár alatti) foglalkoztatottat regisztráltak, számuk ’94 elejére 4 millió alá süllyedt; a munkavállalási koron kívüli foglalkoztatottak száma pedig ez idő alatt 334 ezerről 200 ezerre csappant. Közben 40 ezerrel lettek többen a rokkant- és korkedvezményes nyugdíjasok; a munkavállalási korú „egyéb eltartottak” száma pedig az 1992 eleji 239 ezerről 1993 elejére 337 ezerre, 1994 elejére pedig 513 ezerre nőtt. Az utóbbi, félmilliós „eltartott” tömegnek 1/3-a férfi. Ebből a KSH a feketemunka-vállalás terjedésére következtet. Okkal, bár mi inkább azt mondanánk: terjed a vadon, ahová már végképp nem hatol be a „szociális piacgazdaság” fénye…

• Gazdaság és társadalom