<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> Regisztrált munkanélküliek száma (ezer fő) Munkanélküli-ráta (%)a Munka nélküli-járadékosok (ezer fő) Jövedelempótló támogatottak (ezer fő) 1992. december 663 12,3 477 41 1993. június 657 12,6 403 84 1993. december 632 12,1 327 141 1994. június 550 11,0 208 196 1994. augusztus 551 11,0 180 201 a) A munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népesség százalékában.
Most, augusztusban első ízben – de nem utoljára – haladta meg a jövedelempótló támogatottak száma a munkanélküli-járadékosokét. A járadékról a foglalkoztatási törvény gondoskodik; ezt pedig arra a tipikusnak gondolt esetre szabták, miszerint a munka nélküli lét heveny peches állapot, melyből az érintett igyekszik mielőbb kikecmeregni, s ez jószerével sikerül is neki. Ha mégis eredménytelenül telne el a járadékfolyósítási idő (ez a munkában eltöltött időtől függ, de legföljebb egy év lehet), vagy ha az illető, álláshoz jutva, egy éven belül megint utcára kerül, akkor a szociális törvény terjeszti ki fölé védőszárnyait a polgármesteri hivatal képében, mely odaítéli az idült munkanélkülinek járó jövedelempótló támogatást. Az idei évben azonban az idült esetek bizonyultak tipikusnak (1. táblázat). Ráadásul a Munkaügyi Minisztériumban úgy számolnak: a jövedelempótló támogatottak mostani 200 ezres tábora a jövő év végére 300 ezerre bővül.
1. táblázat: A nyilvántartott és segélyezett munkanélküliek száma
A munkanélküli-járadékosok táborából mind kevesebben „lépnek ki” azért, mert sikerült munkát találniuk, és mind többen azért, mert túlkorossá váltak az állástalanságban (2. táblázat). A munkanélküliek teljes sokaságában határozott eltolódás figyelhető meg abban a tekintetben, hogy egyre többen vannak, akik egy évnél hosszabb ideje keresnek hiába állást (3. táblázat).
2. táblázat: Ki miért nem kap többé munkanélküli-járadékot? (százalék)
|
Az ok |
1992 |
1993 |
1994. I-VII. hó |
|
Elhelyezkedett |
44,7 |
27,8 |
22,5 |
|
Jogosultsága lejárt |
29,6 |
52,4 |
64,4 |
|
Aktív foglalkoztatási program résztvevője lett |
6,8 |
6,3 |
3,3 |
|
Egyéb ok |
19,0 |
13,4 |
9,7 |
|
Összesen |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
Forrás: Munkaügyi Minisztérium
3. táblázat: A munkanélküliek megoszlása a munkakeresés időtartama szerint (százalék)
|
Időszak |
26 hétnél kevesebb |
26-52 hét |
52 hétnél több |
Összesen |
|
1992 I. negyedév |
64,2 |
22,4 |
13,4 |
100 |
|
II. negyedév |
55,1 |
27,6 |
17,3 |
100 |
|
III. negyedév |
50,9 |
30,6 |
18,5 |
100 |
|
IV. negyedév |
44,5 |
31,0 |
24,5 |
100 |
|
1993 I. negyedév |
47,4 |
25,7 |
26,9 |
100 |
|
II. negyedév |
39,7 |
27,9 |
32,4 |
100 |
|
III. negyedév |
36,7 |
30,6 |
32,7 |
100 |
|
IV. negyedév |
37,2 |
25,5 |
37,3 |
100 |
|
1994 I. negyedév |
37,4 |
23,1 |
39,5 |
100 |
|
II. negyedév |
33,9 |
24,3 |
41,8 |
100 |
Forrás: KSH-munkaerő-felmérések (25 ezer fős mintán)
Mindazonáltal a nyilvántartott munkanélküliek száma csökkenni látszik az utóbbi időben (ámbár a jövő évre a kormány a foglalkoztatás további 5-6 százalékos szűkülését „ígéri”). Egyelőre látszólag „csupán” a munkanélküliség összetétele rosszabbodik, ahogy merevedő kasztot alkotnak a masszívan állástalanok, a margóra szorulók. Csakhogy a munkanélküliséggel párhuzamosan a foglalkoztatottság is csökken. A munkaerőmérlegek 1992 elején közel 4,5 millió aktív korú (legalább 15 éves, de nyugdíjkorhatár alatti) foglalkoztatottat regisztráltak, számuk ’94 elejére 4 millió alá süllyedt; a munkavállalási koron kívüli foglalkoztatottak száma pedig ez idő alatt 334 ezerről 200 ezerre csappant. Közben 40 ezerrel lettek többen a rokkant- és korkedvezményes nyugdíjasok; a munkavállalási korú „egyéb eltartottak” száma pedig az 1992 eleji 239 ezerről 1993 elejére 337 ezerre, 1994 elejére pedig 513 ezerre nőtt. Az utóbbi, félmilliós „eltartott” tömegnek 1/3-a férfi. Ebből a KSH a feketemunka-vállalás terjedésére következtet. Okkal, bár mi inkább azt mondanánk: terjed a vadon, ahová már végképp nem hatol be a „szociális piacgazdaság” fénye…