[Eörsi János]

Vissza a főcikkhez →

A kincstár létrehozásának lényege, hogy a költségvetési szervek megszűnnek pénztulajdonosok (bankszámlatulajdonosok) lenni; ehelyett egységesen kezelt, alszámlákból álló kincstári számláról folynak ki majd a pénzek az államháztartásból. A mostani, szétaprózott pénzkezelés egyik hátránya, hogy nagy mennyiségű elfekvő pénzt teremt, és ez növeli a büdzsé kamatterheit. Jelenleg az állam mint olyan jóval kevesebb pénzt tart a Magyar Nemzeti Bankban, mint költségvetési szervei és különféle alapjai.

Táblázat: A központi állami és a nem központi állami bankszámlák állása 1993. és 1994. október 31-én (milliárd forint)

a) Beszedési számlák; letéti, lebonyolítási, zárolt számlák; az ÁVÜ és
más vagyonkezelők számlái
Forrás: Pénzügyminisztérium



A forgóalap, amely a központi folyó kifizetésekre szolgál, s ekként az állam pillanatnyi fizetőképességét mutatja, igen rosszul állt októberben (hisz szeptemberben még csaknem 57 milliárdon állt). Ha a kincstári reform keretében az intézményi folyó számlákat a forgóalaphoz csatolják, az jelentősen megnöveli az állam likviditását. Egyelőre azonban az intézmények jórészt maguk rendelkeznek számláik felett, s fölös pénzeiken kincstárjegyeket vásárolnak, hogy aztán bekasszírozzák gazdájuktól, a Magyar Államtól az utánuk méltán járó kamatot. Októberben a költségvetési szervek összesen 17,8 milliárdot költöttek állampapír-vásárlásra, és 15,9 milliárd folyt be hozzájuk állampapír visszaváltás címén (vagyis annak folytán, hogy az állam kamatostul visszavásárolt tőlük állampapírokat). Ezen belül a Miniszterelnöki Hivatal 118,9 millióért vett és 210 millióért adott el állampapírt; az Országgyűlési Hivatal 313,5 millióért vett, 310-ért adott el; az Országos Rendőr-főkapitányság 1 milliárdért adott el. A rekorder a Környezetvédelmi Alap (5,8 milliárdos vétel, 5,2 milliárdos eladás), a BM Tartalékgazdálkodási Igazgatóság (4,9 milliárd – 2 milliárd) és a légiforgalmi igazgatóság (1,7 milliárd –1,8 milliárd). A nagy budapesti egyetemek, meg persze a különféle alapok (kisvállalkozói, műszaki fejlesztési, kereskedelemfejlesztési) is jelentős forgalmat bonyolítanak le, de nem maradnak ki az üzletből a főiskolák, az akadémiai intézmények, a Fővárosi Bíróság és a számvevőszék sem.

Az önkormányzatok pénzügyi pozíciója jelentősen romlott: október végi betétállományuk 71,6 milliárd forint, hitelállományuk 36,6 milliárd volt, az egy évvel korábbi 80, illetve 15,9 milliárddal szemben. Az önkormányzatok működésének finanszírozására szánt, ám október végén átmenetileg az OTP-ben szunnyadó pénz 20,2 milliárd volt, nagyjából akkora, mint az a 21,5 milliárd, amely az önkormányzati iskolák, kórházak, szociális intézmények számláin bukkant föl.

• Gazdaság és társadalom