Skip to main content

Beszélő hetilap, 41. szám, Évfolyam 3, Szám 41

Könczöl Csaba - Mink András: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

(Mink András cikkéhez – Beszélő, szeptember 28.)

révész: Beszél, majd az utókor doktohor Borossrúl…

(kl): Kelet-Európa miniszterelnöke / Antall doktort az SZDSZ élére! / Anyám tyúkja / Helyet a nőknek a közéletben!

Meszerics Tamás: Antall, a világjáró

Kőszeg Ferenc - Solt Ottilia: Olyan ez, mint az Expo…

Beszélő-beszélgetés Hack Péterrel

: Gerenda a te szemedben

Sugár András

: Létminimum 1991. október 1-jei árakon számolva

Fodor Andrea: Elszámolás, leszámolás, igazságtétel, vagy…?

Eörsi János: Izgatásgyanús!

Anarchista Újság

: Jöttem, láttam, győztek?

Építő Pál: Javaslat

Kálmán C. György: Akadémikus kérdések

Szálka Miklós: Lila jövő

Benyó Bertalan: Csak metrót és lágymányosi hidat ne!

[Kiss Ilona]: A többdimenziós ember

Iványi Gábor: Bolsoj Mak

Kiss Ilona: Kordonon innen, kordonon túl

[Kiss Ilona]: Ki kit gyűlöl?

[Kiss Ilona]: „A kulcs az orosz vezetők kezében van”

K. I. [Kiss Ilona]: Puccsra puccs?

Kiss Ilona: Visszarendeződés?

Rostás Zoltán: Sújtólégrobbanás

Ara-Kovács Attila: Pristinát fegyverek „vigyázzák”

Koszovói képeslap

Cs. Gyímesi Éva: Vallás és totalitarizmus

Langmár Ferenc: „Sivatag az oázisban”

Papp Emília: A kompromisszum ára

Tóth István János: Az előprivatizáció csendes agóniája

–eö– [Eörsi János]: A privatizáció hangos élesztése

Kiszely Károly: Zöld levelek

: Vannak kiutak?

Mihály Sándorné Kontra Katalin: Milyen legyen az új elnökünk?

(kőszeg): Vannak kiutak?

Laki Mihály: Van még kártya a pakliban

Örkény Antal: Volt egyszer egy ellenzék

Rakovszky Zsuzsa: József Attila most egy kicsit bajban van?

: Elnézést kérünk

Fekete László - Geréby György: Varnak-e magánegyetemek Európában – és kellenek-e nálunk?

Malina János: Milyen volt a jövő zenéje, avagy: mire jó egy koncertsorozat?

Radnóti Sándor: „A hajnal ütésre kész”

[Kisbali László]: Nemzeti öncélúság

(Dr. Török Ernő): Tisztelt Szerkesztőség!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon