Szilágyi Imre

Nyomtatóbarát változat

Az 1990. április 8-án tartandó szlovéniai választások a lakosságot négy nagy csoportra osztották. A közvélemény-kutatások szerint, bár február óta folyamatosan csökken, még mindig 20-25% körül van azok száma, akik még egyik párt mellett sem döntöttek. Magyar szemmel nézve feltűnően magas, 15-20% körüli a megújult Szlovén Kommunista Szövetségre szavazók aránya. Ezt a tényt jobban megértjük, ha figyelembe vesszük a következőket:

A KSZ eredeti legitimációját nem egy külső hatalom biztosította, mint Magyarországon, hanem az, hogy a németek elleni küzdelemben a kommunisták komoly szerepet vállaltak. Talán még ennél is fontosabb, hogy a 60-as, 70-es évek Szlovéniában a lakosság számára a teljes utazási szabadságot biztosították, ezekben az években a szlovén életszínvonal és főleg az árukínálat erősen megközelítette az osztrákot. Megemlítendő még, hogy a szlovén KSZ immár közel két éve folyamatosan változik, elképzeléseit egyre jobban közelíti a lakosság igényeihez, hangsúlyozza a párt szocialista jellegét s Belgrádtól való függetlenségét. Ez utóbbit a JKSZ idén tartott 14. kongresszusán végül is kivonulásával látványosan érzékelhetővé tette, s ennek eredménye a párt szempontjából pozitíven mutatkozott meg a közvélemény-kutatásban. A szlovén KP a nagypolitikán túl a hétköznapokban is ügyesen politizál ahhoz, hogy hatalmának egy részét átmentse a többpártrendszer viszonyai közé.

A lakosság mintegy 13-17%-a szavazna a Szlovén Szocialista Ifjúság Szövetségére, amely a múlt év vége felé Liberális Párttá alakult. Tény, hogy az ifjúsági szervezet már hosszabb ideje kritizálja a fennálló viszonyokat, s hogy soraiban valóban liberálisan gondolkodó fiatalok is jelen vannak. Ugyanakkor azonban nyilvánvaló, hogy ez a párt is a hatalomátmentés egyik eszköze.

Ilyen körülmények között érthető, hogy az ellenzék, mely különösen ez év elejéig kevés lehetőséget kapott a tömegkommunikációban való szereplésre, összefogott. Demokrácia címen közös ellenzéki lapot jelentet meg, és Szlovénia Demokratikus Ellenzéke (DEMOS) néven egymást támogatva lép föl. Bár a DEMOS-ban tömörült öt párt külön-külön nem szerezné meg sok ember bizalmát, együttesen a szavazók 30-40%-át mondhatja magáénak. Az ily módon erősnek bizonyuló ellenzéket a hatalom sokféle módon próbálja lejáratni, így például a nemrég megalakult obskúrus új „Szlovén Kommunista Párt” egyik képviselője a következőképpen nyilatkozott: „Tekintettel arra, hogy hozzánk, kommunistákhoz igen közel áll az Állambiztonság, a mi szervezetünkhöz legközelebb a Szlovén Demokrata Szövetség (a DEMOS egyik pártja) áll.” (Ez a szöveg rendkívül emlékeztet a szabad demokraták plakátjaira firkáit „bolsevikok”, „komcsik”, „ávós banda” stb. feliratokra.)

Bízzunk benne, hogy a választáson a ma még határozatlanok közül mind többen jelennek meg, s hozzásegítik a demokratikus ellenzéket, hogy véget vessen a hatalom átmentésének, s pontot tegyen az eddigi rendszer után.

• Külföld