Szilágyi Imre

Nyomtatóbarát változat

Az elmúlt tíz év folyamán egyre világosabban rajzolódik ki, hogy a szerb KP vezetői a hagyományos, centralista jellegű, antidemokratikus, bolsevik politikát erőteljes nacionalizmussal ötvözve, többé-kevésbé nyíltan törekednek Szerbia hegemóniájának érvényesítésére. Ennek érdekében a szerb vezetés nem az elégedetlenség lecsendesítését tartotta fő céljának, hanem épp ezeket kihasználva, sok esetben talán szítva, Koszovó 1981 előtt kivívott jogainak megnyirbálását tűzte ki célul. 1989 márciusában a szerbek az alkotmány módosításával elérték, hogy a koszovói autonómia, bár formálisan még fennáll, gyakorlatilag megszűnt, s a jelentősebb ügyek intézéséhez Belgrád hozzájárulása szükséges.

A rendkívüli állapot és az alkotmánymódosítás bevezetésének indoklására szolgált az a per is, amelyet Azem Vllasi népszerű albán pártfunkcionárius ellen indítottak. Az 1989 márciusában letartóztatott Vllasit szeparatizmussal és ellenforradalmi tevékenységgel vádolják. A „régi szép időkre” emlékeztető vádak és a per, amelyben a tanúkat kínzásokkal és fenyegetésekkel igyekeztek a megfelelő vallomástételre biztatni, a legkevésbé sem nyugtatták meg a kedélyeket. A demonstrációk mind a mai napig folytatódnak, a nemzetiségi ellentétek pedig még a koszovói pártkonferencia tavaly novemberben tartott ülésén is komoly összetűzésekhez vezettek.

A másként gondolkodó albánokat mind kevésbé lehet háttérbe szorítani. 1989 júniusában a szlovén fővárosban, Ljubljanában alakult meg az első független kulturális egyesület, amelynek Alternatívák című, az albán kulturális hagyományok ápolását célul kitűző folyóirata a Koszovóban betiltott szerzőket és írásokat jelenteti meg.

Nem csak a Szlovéniában élő albánok vélik úgy, hogy a Rahman Morina által vezetett koszovói Kommunista Párt nem az albánok, hanem a szerbek érdekeit szolgálja, de ezt vallja az 1989. december 23-án megalakított, 80 000 tagot számláló Koszovói Demokratikus Szövetség pluralista elveket hangoztató elnöke, Ibrahim Rugova is. Szerinte a kommunisták hitelüket és befolyásukat egyaránt elvesztve a szabad választásokon teljes vereséget szenvednének.

A Szerbiában és Koszovóban hosszú ideje elmérgesedett helyzetet csak a demokratizálás és a gazdasági szerkezetváltás – az albán nép nemzeti jogainak mind teljesebb elismerésével párhuzamosan véghezvitt – programja fogja megoldani.

• Külföld