solt

Nyomtatóbarát változat

A sajtó és az ellenzék (mi is sajtó és ellenzék vagyunk) folyton folyvást magát sajnálja, magát félti, hogy szabadságát eltiporják, hangját elnémítják, jogait semmibe veszik. Pedig a független sajtó épp a napokban aratott fényes győzelmet a Magyar Demokrata Fórum – a kormányzó párt – elnöke fölött. Egész pontosan: a Zala Megyei Bíróság mint másodfok (dr. Hajdú Ildikó bíró elnökletével) jogerős határozatban 10 ezer forint pénzbírságra ítélte Czupi Gyula könyvtárost, a nagykanizsai MDF elnökét, mert nagy nyilvánosság előtt becsületébe gázolt Vízvári József liszói illetőségű újságírónak. (Plusz perköltség.) A Kanizsa c. hetilap hasábjain folytatott vitában ugyanis az agyongyötört Czupi Gyula keserűségében kijelentette, hogy bár mindig szívesen áll a tisztelt sajtó rendelkezésére, de Vízvári Józsefet nem tekinti újságírónak, még kevésbé etikus újságírónak. (A per első- és másodfokú tárgyalása között Vízvári József háromrészes megsemmisítő cikksorozatot tett közzé a Zalatájban az MDF-ről. Az ugratásra mindig éber helyi SZDSZ-vezér viszont azzal riogatta a szelíd és széles körben kedvelt Czupi Gyulát, hogy gondolt-e már a büntetett előélettel járó joghátrányokra.)

A kormányzó párt tekintélyfölényétől el nem vakított független bíróságnak a sajtó csorbítatlan jogait védelmező döntésére, vagyis a demokrácia alapintézményeinek példás működésére csak az vet némi árnyat, hogy Vízvári József a következő küldeményt találta a postaládájában:

„Önt ellenségként kezeljük!

Ön megtámadta az ország felemelkedését célzó Demokratikus törekvéseinket, ezért mindig a sarkában leszünk.

Le fogunk csapni abban a pillanatban, amikor elérkezettnek látjuk az időt rá!

Magyar Demokratikus Igazság Szolgáltató Szervezet Akció Csoportja”


Szerencsére a szabad sajtó szóban forgó közkatonája vagy 120 kilós sportember, házőrző kutyája pedig 64 kilós kuvasz; s magabiztosan várják, kell-e még védeni a sajtó jogait. Én meggondolnám a dolgot a Magyar Demokratikus Akciócsoport helyében!

• Harmadik oldal