Skip to main content

Kultúra

Petőcz András: Beszámoló az Orbán Ottó Művek felkutatásáról

Orbán Ottó halálára


Most akkor a leginkább csak azt csinálom, tudod,
merthogy kérdezted, hogy mit is, szóval, most
a leginkább csak azt csinálom üres órákban, szabad
időben, egyebekben, most akkor csak azt teszem, amit
tehetek, már 24 órája tudom a hírt, hogy valahol eltűnt,
ezért aztán keresem, tűvé teszem a lakást, keresem az Orbán
Ottó Műveket, dobálok idegesen szanaszét mindent, szerte-
szét repülnek a dolgok, egy Orbán Ottót keresek, de nem
jön elő, mindenki más, persze, igen, Pilinszky bukkan fel
a sarokban, kicsit sápadt, poros, Babits is előjön, nem
ok










Tábor Ádám: A szabadság Napja és a populizmus árnyéka

Költői kérdés


„A Bak-térítő homloka világol,
faragva hitből és politikából:
észak felé közeledik a nyár.
Emeld fejed, emeld a fénybe érett,
búvó erőd, s világos gyöngeséged,
betűzd ki létem, a nap merre jár?”






Nemes Nagy Ágnes: Tavasz felé

Ezen a tavaszon, 2002 tavaszán kiderült Magyarországon a politikai égbolt. A felragyogó Nap fényében ugyanakkor egy hatalmas árnyék – a vezérkultuszos nacionalista populizmus riasztó árnyéka – rajzolódik ki.




Tar Sándor: Üzleti ajánlat


Férfiasan vette tudomásul a felmondást, nem hisztizett, nem balhézott, nem rúgott be, mint Szabados, nem röhörészett, mint Frédi meg Rudi, tartotta magát keményen, még azt a megjegyzést is megkockáztatta a főnöknél, hogy épp ideje volt már karcsúsítani a létszámon, ha a gyár érdekei így kívánják, végre kell hajtani.

Vargha Mihály: Tér-nyelvi muzsika

Négy cseh építész az N&n galériában
N&n galéria


A februárban egyéves fennállását ünneplő N&n Galéria, Budapest legfiatalabb építészeti kiállítóhelye megrendezte első külföldi bemutatóját. Három héten át négy fiatal cseh építész, Petr Burian, Petr Hájek, Tomáš Hradečný és Jan Šepka mutatkozik be tervekkel. Olyan ideál tervekkel, melyek reális helyszínekre, reális programmal születtek, de nem valószínű, hogy meg is építenék őket. Ők négyen közösen jegyzik a terveket, s megépült munkáikat, amiket esetleg külön-külön csináltak, nem keverik bele az anyagba. Tulajdonképpen kutatásról van szó, nagy elődök munkájának folytatásáról.

Weiler Árpád: „Nemcsak falak, oszlopok”

N&n galéria


Ha mottót keresnék e bemutató tárlat okán, azt mondanám, amit József Attila:

…dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.

Ha választ keresnék e kiállítás okán a bemutatás módjára, azt mondanám, amit Molnár Ferenc:

…igen, a részletek a legfontosabbak.

Ha hangulatot keresnék egy megelőlegezett összefoglalóhoz, azt mondanám, amit a századelő művészei:

…művészetet az életbe, művészetet a technikába.

Ez a kiállítás kicsit rendhagyó, mert az itt bemutatott tervező műhe














Szilágyi Sándor: Meghatározások


E lap hasábjain kizárólag a képzőművészet igényével föllépő autonóm fotográfia, magyarán a fotóművészet kérdéseivel kívánok foglalkozni. Azt tekintem fotóművészetnek, aminek médiuma a fotóműtárgy: a kiállításra és műtárgyeladásra szánt, a szerző által készített (vagy általa jóváhagyott) fénykép.

Dékei Kriszta: Karnevál

Szemelgetés a Fotóhónap 2002 rendezvényeiből


Nem, nem írhatok Kesző Benjamin köszörűsről, aki a Hárombéka tér 4. szám alatt lakott, sem Kesző Bertalanról, a nyugalmazott elöljáróról és amatőr koldusról, akik mind nem azonosak Kesző Benedekkel, az ószeressel és antikváriussal vagy Kesző Domonkossal, a fővárosi főszámvevőségi főszámtanácsossal; sem Kankalin Mátyás törvényszéki bíróról, továbbá Kanavász Antal ezredesről, és sajnos Hoppy Lőrinc – hudrabancs, geregye sőt iglic – tébolygásairól sem. Mindazon alakokról tehát, akik lárvaként viselik és változtatják meg identitásukat.

Zoltán Gábor: Erotikus író


Ha ezzel a szóval kezdem kritikámat: „erotikus”, nem sütök-e mindjárt a kezdet kezdetén szégyenbélyeget a taglalandó könyvre, mi több, magára a szerzőre? Akármi lenne is a válasz, le kell szögeznem: ami engem illet, én nem idegenkedem az ily módon billogozott művektől. Habár az erotikusnak nevezett szövegek formai és strukturális kritériumok szerint csakugyan gyakran bizonyulnak gyengének. Tán mert pusztán a téma iránti, nyilvánvalóan sokakban meglévő vonzalom kielégítésére jöttek létre.

Bikácsy Gergely: Idegen világok?


Nem csak a vénülő vagy a középkorú, de már a negyven év körüli néző is idegennek érzi magát, s épp a legérdekesebb új magyar filmek világában. Nagyon más okokból, de hasonló ez az idegenség, mint az az érzés, amely egy vagy két nemzedékkel régebben, harminc-negyven éve a Jancsó-filmek láttán fogta el az akkori nézőt. Azt sem az esztétikai „élmény” szokatlansága okozta, hanem hogy más világban érezte magát a néző, mint amelyet ismert.

Batár Attila: A „kockajátékos”

Az Ybl-díjas Nagy Bálint köszöntése


Nagy Bálintot több mint egy évtizeddel ezelőtt, New Yorkban ismertem meg. Amerikai tanulmányútra s New York-i barátai számára tervezett épület kivitelezésére készült. Az épület, vagy ahogy ők nevezték, a „barn” – az Egyesült Államokban meghonosodott vöröses színű fából készült istálló-magtár –, tulajdonképpen barkácsolóműhely volt. Bálint terve, a négyzet és az átlós motívum végtelen variációja, egyszerre volt játékos és ravasz matematikai kompozíció.

Meglepetés ért, amikor megtudtam, hogy kivitelezésen az ő esetében a tervező saját, kétkezi munkáját kell érteni.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon