Skip to main content

Kultúra

Turay Balázs


1973-ban született Budapesten. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett 1992-ben; 1994-ben elvégezte a II. sz. Rózsa Richárd Szakmunkásképző Intézet fotó szakát. Utána tíz hónapig a HVG-nél dolgozott gyakornokként, majd 1995–96-ban a Creátor 4 Film- és Fotóstúdió fotósaként. 1996-ban nyert felvételt a Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikációs szakára, ahol 2002-ben kapta meg fotós szakirányultságú diplomáját. 1999–2001 között a Mai Manó Fotógalériában önkéntes munkát vállalt.

Kiállító fotóművészként 1998-ban debütált, a Mai Manó Fotógalériában.


Márton László: Leperegnek a szolgálat évei


A gyanakvó szívről azt mondja a Prédikátor könyve, hogy színültig telve bolondsággal, ám ugyanez a szentírásbeli könyv azt is mondja, hogy körültekintés a fejedelmek legfőbb támasza. Kérdés azonban, hogy körültekintőnek és gyanakvónak lenni rokon értelmű dolgok-e. A gyanakvó pillantás éppenséggel nem körültekintő, nem gyönyörködik hiábavalóságokban, és nem észlel tágabb összefüggéseket, mert azok elaltatnák a gyanakvást. Ő csak egy dologra figyel, a gyanakvás mindenkori tárgyára, amelyet a látómező kellős közepére szögezve, puszta nézéssel egyetlen tulajdonságra csupaszít.

Kálmán C. György: A második


Rakovszky Zsuzsa regénye kétségkívül jelentős, nagy regény, emlékezetes olvasmány, nagyszerű nyelven megírt, mesterien szerkesztett, izgalmas mű.

Jó volna ezzel kezdeni – és valóban ezzel is kezdem –, némi kételyeim mégis vannak; nem olyan erősek, hogy fanyalgássá vagy kukacoskodássá váljanak, mert az első mondatban megfogalmazottakat komolyan hiszem, s meg is próbálok majd érvelni egyértelműen kedvező véleményem mellett.


Szilágyi Sándor: Turay Balázs pszeudopanorámái


Turay Balázs a mai fotográfia azon markáns irányzatához kötődik, mely a régi, XIX. századi kézműves technikák fölelevenítésében látja a fotóművészet jövőjét – teljes joggal. Könnyen belátható ugyanis, hogy a digitális technika elterjedése az emlékképgyártásban, az alkalmazott fotográfiában és a művészi alkalmazásokban (a multimédia, illetve a komputergrafika műfajaiban) megszabadítja a hagyományos, kémiai alapú fotográfiát számos feladattól, s így megadja neki az esélyt, hogy immár tisztán művészi médium lehessen.

Tandori Dezső: Relatív monokróm


A rémálom fogalmának szelíd változata

Fordítok mostanság egy „monokróm” könyvet, olyasmi ez, mint mikor a sakkfeladvány visszakövetkeztető megoldásának alapkritériuma, hogy csak a világos, csak a sötét mezőkön lehet haladni stb. a bábukkal… de hagyjuk a további mellébeszélést. („Továbbit”, mert ez az előzetes toldalék már dolgozatom utáni fejlemény.) Dolgozatom, mely itt olvasható, természetleg sokszorosan monokróm.


Ferencz Győző, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Spiró György, Várady Szabolcs, Varró Dániel: Látta-e már Budapestet éjjel?

Rendhagyó költői kérdés


Legigazibb örömöm,
Külföldi ha Pestre jön,
Kalauzolni őt minden felé,




Nézze meg a ligetet
És a Margitszigetet
S jöjjön el a Parlament elé,



A sok pesti panamát,
A Dob utca illatát,
Világos hogy nem emlegetem,



S ha néki konveniál,
A mikor az éj leszáll,
Kitünő helyekre vezetem!



Látta-e már Budapestet (…)?

Zerkovitz Béla:

Látta-e már Budapestet éjjel?

Ferencz Győző

DUGÓ
(Képes levelezőlap a piros hetesről)

Üdvözletem küldöm
















Dékei Kriszta: Élet az Eurofarmon

Két franciaországi kortárs gyűjtemény Budapesten

 
Bár a FranciArt (a 2001-ben Franciaországban megrendezett MagyArt mintájára elnevezett magyarországi francia kulturális évad) rendezvényei csak februárban kezdődnek, a szemfülesebbek már januárban bőséges ismereteket nyerhettek arra nézvést, miként is gondolkodnak a kortárs művészetről a franciaországi FRAC és MEP fedőnevű gyűjtemények gazdái és kurátorai.

Nagy Tamás (51) építész



Tanulmányok


1998 DLA

1978–80 MÉSZ Mesteriskola

1970–75 BME Építészmérnöki Kar

Egyetemi oktatói munka

1998 BME

1997-től MÉSZ Mesteriskola

1991–98 Magyar Iparművészeti Főiskola

1982–86 BME Építészmérnöki Kar

1979 School of Architecture, Carleton University, Ottawa, Ontario

Szakmai gyakorlat

2000-től LINT Kft.

1990–2000 AXIS Építésziroda Kft.

1989–90 MAKONA<
























Halász Tamás: „Ez egy igazi one-man-show volt”

Szabó Györggyel Halász Tamás beszélget


A hazai kulturális életben Téged mindenki „Táncos” Szabó Gyuriként ismer, és kevesen tudják rólad, hogy közgazdasági végzettséggel rendelkezel. A hazai modern tánc egyik első fontos rendezvényét, az első pantomimfesztivált még Közgáz-hallgatóként szervezted. Hogyan találkoztál először a mozdulatművészettel?

Az egyetemen akkoriban úgynevezett instruktorok működtek a gólyák mellett. Feladatuk szerint a teljesen tapasztalatlan elsősöket informálták, szinte családtagként segítették a helykeresésüket, beilleszkedésüket ebben az óriási oktatási intézményben.


Nagy Tamás: Hét ház


Három az asztalon, négy már a helyén.
Legalább is remélem.
Hogy a helyén.

Három még az asztalon.

Illetve az egyik már félig a fiókban.
Pedig már látná a Helyét.
A Liget szélén.
Azon a hársillatú véres placcon.

A másik ugrásra kész.
Szinte már Repülne.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon