2000 Ybl Miklós-díj
1998 Podmaniczky-díj
1991– MNDP Építőművészeti Kft.
1982–84 MÉSZ Mesteriskola
1972–77 BME Építészmérnöki kar
Fontosabb munkák: arculattervezés az Inter-Európa Bank, a Népbank, az ABN-Amro Bank, az OTP
Bank (in-store fiókhálózat) és a K&H Bank részére.
1998 Inter-Európa Bank épülete
1995 az első Magház tervezése
1984 Inter-Európa Bank székház és fiókhálózat
Tudják Önök, hogy mi az a „miradouro”? Portugál szó, kilátót jelent. Lisszabonban rengeteg kilátó van, nyilvánosak is, és még több a magánkilátó, a házak tetején. A város dombokra épült; a kilátókról a Tejo folyóra, de leginkább ezekre a sűrűn lakott dombokra látni, pontosabban arra az egyszerre organikus és geometrikus struktúrára, ház-szövevényre, ami a dombokat az évszázadok során benőtte, eltakarja. Képzeljék el, hogy több kilátóból is egyszerre látják a várost. Egyetlen nagy perspektivikus térszerkezet mutatkozik meg számtalan nézőpontból, de egyetlen látványként.
Megközelítőleg nyolcvan évvel ezelőtt, úgy 1919 táján, egy hangsúlyozottan polgári, meglehetősen rideg kisváros, Hannover kényelmes, nagyablakos polgári házának első emeletén egy akkor még többnyire polgári úriember, történetesen Kurt Schwitters – akiből csak időnként bújt ki a híres dadaista –, egy különös, névvel alig illethető oszlopot, faszerkezetre épülő gipszstruktúrát alakított ki magának, aminek mélyedéseibe fényképeket, személyes emlékeket, hasznos vagy kevésbé hasznos objektumokat helyezett el.
Egy felépült, élő épület a Rottenbiller utca és a Hutyra Ferenc utca sarkán, amellyel Dévényi Tamás végleg bebizonyította, hogy a kortárs építészet legjobbjainak egyike. És nem csak a magyar kortárs építészeté.
Írásom előző részében annak elvi tisztázása után, hogy mi a fotóművészet, s hogy hol van a helye a különböző fotográfiai képhasználatok között (emlékeztetőül: fotóművészet az, ami nem alkalmazott, de nem is amatőr fotográfia), röviden vázoltam azt a folyamatot, ahogyan a piktorializmussal (1886–1917) megszületett az önálló fotóművészeti kiállítás intézménye, illetve az olyan műalkotás, melyet fotográfiai (optikai és kémiai) eszközökkel hoznak létre.
„Döbben a töppedt,
Hajlik a vessző,
Lehet ülni, feláll!”
A rossz nyelvek szerint vasárnap délelőttönként megélénkül a Ludwig Múzeumban a forgalom: magányos, sörpocakos férfiak róják az emeleti termeket. Kiállításra jöttek ők, de ennek örve alatt valószínűleg mást is keresnek: meztelen nőket, soft-pornót, azaz legális élvezkedést. A voyeurizmus kitüntetett terepe Helmut Newton Szex és tájképek című kiállítása, ami nyilván jót tesz a múzeum látogatottságának, de számos művészetelméleti és esztétikai kérdést is felvet.
Nyugtalan, fészkelődős félálomból ébredt egy forró reggelen, vagy hajnalon? A nyári reggelek csalókák, már hajnalban világos van és hőség, az emberre rátapad minden, ami rajta van, ázik alatta az ágy is, a falak pedig egyfolytában ontják a meleget, ami éjszaka sem enyhül. Móré lehámozta magáról a nedves lepedőt, úgy vált le a bőréről, mint sebről a kötés, és amit rejtélyes módon az éjszaka folyamán valahogy mindig kinyűtt a teste alól, reggelre pedig rendszerint a hasán, vállán találta, mint egy takarót. Fázott volna? Ebben a melegben?
Ezen a nyáron Szilágyi Lenke camera obscurával dolgozott. (Fekete papírdoboz, bolti áru, gombostűhegynyi nyílással az objektív helyén.)
Ezen a nyáron Szilágyi Lenke egy csoport tajvanival és ausztrállal megmászta az Elbrusz hófödte csúcsát. A második napon komoly hóviharba kerültek (Lenke ekkor elővette Makina márkájú, elég régi gépét, benne 10 kockás 6 x 7-es Agfa-film, és képeket készített).
Ezen a nyáron Szilágyi Lenke Frankfurt am Mainban lekésett egy szoboravatást, de ha már ott járt, elment arra a helyre, a Majna partján, egy parkba, ahol R. W.
Elő
„Kényszerén túl – mi közöm bármihez?” Honnét ez az idézet?
Ahogy ezen a dolgon, forgatva gondolatban, összevissza csatangolok, bár egyenes vonalban jövök át az Erzsébet hídon – és ahogy házunk kapujához érek, látom, hivatalos szerelésben, kora reggel, bejutni próbálnak a közegek, kik jövetelüket délutánra ígérték, cáfolhatatlanul tudni kezdem: itt vita lesz!
Az a fontos, hogy az ember minden helyzetben normális és becsületes maradjon, tisztességesen dolgozzon, akkor is, ha nem látják, magyarázta Ábrahám Géza a fiának egy hosszabb eligazítás végén, amit azért tartott szükségesnek, mert a Zoli fiú egy vályogfal bontásánál nem a megfelelő módon fogott a munkához, kiütött a fal alján néhány sárkockát, majd ledöntötte az egészet, miáltal egy halom törmelék lett minden, vastag por szállt fel, melyben apró törekszálak repkedtek. Látod, mutatta Ábrahám, most aztán még ezt is szívhatjuk.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 4 hét
10 év 29 hét
10 év 33 hét
10 év 33 hét
10 év 34 hét
10 év 34 hét
10 év 35 hét
10 év 37 hét
10 év 37 hét
10 év 37 hét