Skip to main content

Külföld

Gyurovszky S. László: Nóta a gyárcsarnokban

Téli utazás – Pozsony


A január elsejétől önállósodó Szlovákia a külső szemlélő számára furcsa képet nyújthat. Az országot eufóriával vegyes letargia, felhőtlen optimizmussal kevert katasztrófahangulat üli meg. És a szorongás. Minden áttekinthetetlen, megfoghatatlan. Mindenki tanácstalan. Anton Hrnko, a Szlovák Nemzeti Párt egyik vezére szerint a szlovák nemzet mindig megijedt az elért célok előtt, s a politikusoknak kell ráébreszteni őt kötelességére. Ezt ma sokan, sokféleképpen teszik.

Svájc vagy Balkán?

Marián Tkac, a Szlovák Állami Bank jövendő vezérigazgatója töretlenül optimista.




Bíró Béla: Prosztokrácia

Téli utazás – Sepsiszentgyörgy


„A szavazók nemcsak a reformot és a szabad piacot, a privatizációt és a szabad kezdeményezést, hanem magát a demokráciát is elutasították” – írta közvetlenül a romániai általános és elnökválasztások első fordulóját követően Dan Pavel a 22 című hetilap hasábjain.

Kemény ítélet, melynek kíméletlen önrevízióra kellett volna ösztönöznie a román demokratikus erőket. Miért ilyen az a nép, melynek képviseletében a román értelmiség színe-javát egybegyűjtő ellenzék a politikai küzdőtérre lépett?


Balla D. Károly: Az én hátam nem híd

Téli utazás – Ungvár


Magyarországra települve is erdélyiként nyilatkozó írótársam fejtette ki nemrég egy interjúban már-már provokatív őszinteséggel, hogy az úgynevezett hídszerep bizony hatalmas hazugság. Senki ne várja az erdélyi magyarságtól, hogy az anyaország és Románia vitáiban közvetítőként működjön. Az ő hátán – nyilatkozza – senki ne akarjon átgyalogolni. A kisebbségre történő állandó mutogatás nem segíti Budapest dolgát, ha Bukaresthez keres utat.

Tálas Péter: „Kis alkotmány” – nagy győzelem

Lengyelország


A nem egyszer lengyel „Vaslady”-ként emlegetett 46 éves Hanna asszony ugyanis nemcsak sikeresen tartja össze hétpárti kabinetjét, de győztesen került ki a politikai csatákból is. Legalábbis eddig…

Győzelem a munkásság és az ideológia felett

A Suchocka-kabinetnek november végén sikerült végre megtörnie a nyáron kirobbant sztrájkmozgalom utolsó bástyáját: a mielcei WSK-gyárban is a kormány számára kedvező megállapodással ért véget a július 14-e óta folyó sztrájk.




Végel László: Villám és gyertyafény

Téli utazás – Újvidék


„Maradjunk, hogy megmaradjunk” – hangzott a bácskai és a bánáti püspökök karácsonyi üzenete, különösen azokat szólítva fokozottabb lelkiismeret-vizsgálatra, akik a távozást fontolgatják. Nem tudom, ki értette meg jobban a pásztorlevél üzenetét: azok-e, akik vasárnaponként besétálnak a templomba, vagy pedig azok, akik magukra hagyottan vívják mindennapi küzdelmüket. Ezek az idők mindenkit próbára tesznek. Karácsonykor tiszta lelkiismerettel gyújtok gyertyát – mondta a minap egy fiatal újvidéki magyar tudós.

A szerkesztőbizottság felhívása

Talált tárgy


1.

Egyre többször kapunk jelentéseket, hogy külföldi lapokban, rádió- és televízióállomásokon Szlovákia és a szlovák nép ellen félretájékoztató kampányok folynak, amelyek komoly károkat okoznak a Szlovák Köztársaság hírnevének és gazdasági érdekeinek. Eme cinikus hazugságok és propagandista félretájékoztatások szerzői gyakran a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság polgárai, a bolsevista propaganda totalitárius módszereinek elnemzetlenedett aktivistái.


Téli utazás


Fremd bin ich eingezogen,

Fremd zieh’ ich wieder aus.


Idegenként érkeztem,

Idegenként megyek el.
(Wilhelm Müller: Winterreise)


Nem andalító havas téli útra hívjuk az olvasót Schubert dalciklusának idézésével: a Téli utazás két kezdősora nem költészet, hanem a környezetünkben élők fagyos valósága. A szeretethiányé, melyben naponta élnek.

Nem hívhatjuk utazásra olvasóinkat már csak azért sem, mert nem is tudjuk az úticélt. Mit mondjunk, hová megyünk? Jugoszláviába? Rég nem létezik.





Yehuda Lahav: Európa asszonya

Beszélgetés Zuzana Szatmaryovával


A zsűri 14 jelölt közül választotta, akik közt ott volt a lengyel Ewa Letowska is, az első és egyetlen kelet-európai „ombudsman” („panaszbiztos”), akinek népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint Walesa elnökét is felülmúlja. „Biztosan ismeri a történetet a szögről – folytatja –, amely kiesett a ló patkójából, és ezzel kezdetét vette a pechszéria.

Dalos György: Haider és az ő „harca”


Az 1943-ban született osztrák történész azonban némi joggal tartott attól, hogy a túlságosan is áttetsző utalással sajtópert provokálhat. Így azután az Orac Verlagnál megjelent mű a „Haiders Kampf”, azaz „Haider harca” címet viseli. Az FPÖ vezére és parlamenti frakciófőnöke pedig, szemben eddigi érzékenykedéseivel, ezúttal nem folyamodott jogi eszközhöz bírálójával szemben.

Szergej Kozlov: Atomfeltámadás?


A Feltámadás-szigetén még az 50-es évek elején építették a bakteriológiai fegyverek elleni védelem címén az első kutatólaboratóriumokat, mit sem törődve azzal, hogy néhány kilométerre innen lakótelep, óvoda, iskola van. Az itt élőket mindössze az elmúlt év decemberére evakuálták, miután az egész laboratóriumot Oroszországba szállították. A vegyifegyver-kísérletek utóhatása azonban ezzel nem szűnt meg. Sőt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon