Skip to main content

gazdaság

L. F. [Langmár Ferenc]: REORG-ra várva

A jó ízlésnek a miniszteri székben is van határa


„Fütyülök a népszerűségre, ha azt kell számon kérni, hogy szabályosan bánnak-e az állami pénzekkel!” Kupa Mihály pénzügyminiszter mondta ezt a múlt héten a Figyelőnek, a televízió pénzügyi vizsgálata kapcsán. Fideszes bajvívók fordulatával élve: „hogy egyem a szívét!”

Soós Károly Attila nyilatkozta a HVG-nek Rabár Ferenc ürügyén, hogy „aki gyorsan megbukik, az nem jó miniszter”. Kupa sok vihart átvészelt eddig, amiben sokat segíthetett rajta cinizmusa.


Langmár Ferenc: Burjánzó adósságterhek

Hétről hétre


Az elmúlt évtizedekben a külföldi hiteleket általában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vette föl, a bank mérlegében jelenik meg. A mérleget forintban vezetik. Tehát amikor leértékelik a forintot, a korábban keletkezett adósság forintban számolva megnő, mert egy dollárt több forintért lehet megvásárolni. Az adósságnak azt a növekedését, ami ezért következett be, a költségvetés adósságaként tartják nyilván, s nem kell utána kamatot fizetni. Ez az adósság 1992 novemberében megközelítette a 900 milliárd forintot.

Valójában nem csupán a leértékelésekből tevődik össze ez az adósság.


Szőke Zsuzsa: „Nem minősítek!”

A vállalati biztos a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatról


A privatizációs manőver kapcsán az ÁVÜ igazgatótanácsa az alábbi határozatot hozta: „Az FT 1992. december 9-i hatállyal a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatot államigazgatási felügyelet alá vonja, és felhatalmazza az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját, hogy a vállalat igazgatójának felmentésével vállalati biztost nevezzen ki, melynek határideje: 1992. december 15. Fel kell hívni a vállalati biztost arra, hogy haladéktalanul indítson pert az 1991. december 15-én kelt, az Andreoli Kft.

– langmár –: A sajtó is titkosít. Talán nem véletlenül…

A Számvevőszék a belföldi adósság terheiről


Való igaz, hogy a Számvevőszék elnökének vannak nehezen elfogadható titkosítási hajlamai. (Erről lásd például „A katonai alsónadrágokat is titkosították” címmel megjelent interjút, Beszélő, 1992, 16. szám). Az ÁSZ megalakulása óta az egyik legfontosabb s vissza-visszatérő munkája a vízlépcső körüli elszámolások vizsgálata volt. Ezeket a jelentéseket tudomásom szerint sohasem titkosították. (Persze ez nem jelenti, hogy nem süllyesztettek el már eleve számos dokumentumot.)

A jelentések „Szigorúan titkos” minősítésű kormányzati anyagokat is elemeznek.


[Langmár Ferenc]: A kamat a középpontban


A pénzpolitikát mindig a szerint lehet megítélni, kezdte válaszát, hogy a pénzkereslethez viszonyítva hogyan alakult a pénzkínálat. Csak az utóbbit tudja befolyásolni a jegybank, a pénzkeresletet a társadalom, a gazdálkodók autonóm döntései határozzák meg. Ez viszont nagyon bizonytalan, a gazdasági folyamatok függvénye. De ma a gazdaság helyzetét nehéz megítélni, ráadásul statisztikai problémák is vannak.

Látszólag egyszerű az összefüggés: amennyiben a pénzkeresletet a pénzkínálatával nem elégíti ki a jegybank, akkor restriktív, szigorító politikát folytat.


Zádori Zsolt: Szűkebb Pátriánk


A Pátria Nyomda újra ügy lett. 1992. október 6. óta eltelt több mint három hónap alatt számos újságcikk, interjú, nyilatkozat jelent meg, lapunk is foglalkozott a témával (Beszélő, 1992. okt. 17.). Az első időszak hírdömpingjét követő csöndben úgy tűnhetett, hogy a helyzet változatlanul rendezetlen. A leváltott igazgató a helyén maradt, kinevezett utódja feladta a harcot. Az ÁVÜ azonban csendes és konok lépéseket tett az utóbbi hónapokban…

A puccs


1992.



Langmár Ferenc: Az alacsony kamatok veszélye

Hétről hétre


Egy másik intézkedéscsomagról a NAPI számolt be. Most először az MNB kamatokat hirdetett, a jegybank és a bankok közötti nyíltpiaci, határidős állampapír-ügyletekre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MNB bizonyos kamatsávon belül kivonul a kereskedelmi bankokkal folytatott üzletelésből. Az MNB által megállapított szélső kamatok az adott piaci viszonyok között nem kedvezőek a kereskedelmi bankok számára, tehát a jegybanknál csak viszonylag magas kamattal lehet hitelhez jutni, s alacsony kamatra betéteket elhelyezni.

Tálas Péter: A Slosár-ágyúk is besülnek

Az MVA-dosszié


1991. január – Törlik a cégbíróságon az MVA kuratórium első elnökét, Zwack Pétert, mivel külszolgálatba lép.

1991. május – Nagy Elek kormányfőtanácsosnak, a Magyar Kis- és Középvállalkozói Fórum vezetőjének javaslatára Slosár Gábort választják az MVA-kuratórium elnökének.


–lt [Solt Ottilia]: Mennyink van?

Becslések a magyar GDP-re


Beszélő: Milyen adatokra alapozza a becslését?

Surányi György: Az elmúlt időszakban sokan – joggal – fejezték ki kétségüket a magyar gazdaságstatisztikai adatok hitelességét illetően. Senki nem tudatosan torzítja a számokat, valamilyen érdektől vezérelve, hanem olyan gazdasági-társadalmi változásokon esik át az ország, hogy az elmúlt rendszerben kialakított statisztikai módszerek részben szükségképpen elavultak. Azok közé tartozom, akik jóval magasabbra becsülik a GDP-t, mint a hivatalosan publikált adatok, de természetesen nem egyedül gondolom így.


Bank-kisszótár


Hitelminősítés

A pénzintézeteknek kintlevőségeiket, vagyis adósaikat és követeléseiket minősíteniük kell abból a szempontból, hogy milyen valószínűséggel látják viszont a pénzüket, mekkora a pénzkihelyezés kockázata. A követelés lehet:

1. „átlag alatti minősítésű” – válságos ágazatban működő, de teljesítőképes adóssal szemben fennálló követelés;

– egyéb, a pénzintézetek által átlag alattinak minősített követelés;

2.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon