Skip to main content

Beszélő

E. J. [Eörsi János]: Körkérdés a pénzügyminiszter beszámolójáról


Tardos Márton (SZDSZ)

– Szabó Iván nem nyugtatta meg a hallgatóit. Utoljára az MDF úgy foglalt állást a gazdasági kérdésekről, hogy az ország jól áll, ’93-ban megkezdődik a felemelkedés, és az ellenzék kritikája csak obstrukció, értelmetlen zavarkeltés, hiszen minden rendben van. Most, anélkül hogy megemlítette volna: az MDF, a kormány tévedett, egyszerre csak elkezdett keménykedni, hogy milyen megszorító intézkedéseket kell a társadalomnak elfogadnia. Hallgatói nem voltak erre fölkészülve, és nem is mondta meg nekik, mit tud nyújtani cserébe a kemény intézkedésekért.


Eörsi János: A víg esztendő emberei

Költségvetés ’93–94


Az IMF, tudhattuk meg, egyetért vele abban, hogy az egyensúly és az inflációellenes politika is fontos, de annál is parancsolóbb a gazdasági növekedés elősegítése. Az IMF-et – hallhattuk – nem a deficit mértéke, hanem belső összetétele izgatja.

Sárközy Tamás: A köz – PTK-ba gyűrve


A közjogi jogi személyiséget a német jogi dogmatika teremtette meg egy egészen sajátos történeti szituációban. Az erős porosz (német) állam a bismarcki ún. államszocializmus jegyében úgy akarta részesíteni az erősödő (de még gyenge) polgárságot a hatalomból, hogy a feudális céhrendszerre ráültetve (ön)kormányzó (bár szoros állami felügyelet alatt álló) köztestületekre kívánt bízni közigazgatási feladatokat. Ezért a Német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) első tervezete (42–57. §) egy egész sor közös rendelkezést tartalmazott a magánjogi és közjogi jogi személyekre.

Solt Ottilia: Fordulópont


Alighanem mindenkit meglepett (e sorok íróját is beleértve), hogy milyen sokan mentek el voksolni május 21-én, ezen a szokatlanul választási nappá avanzsált hétköznapon.

Greskovits Béla: Lesz-e jövőre kiút?

Beszélő Klub


Greskovits Béla: A gazdaságkutató intézetek helyzetjelentései alapján nagyjából tudni lehet, milyen a gazdaságpolitikai helyzet. A bruttó hazai termékre vonatkozóan az érzékelhetőség határán belül maradó növekedési ütemet jeleznek, mínusz 3-tól plusz 2-3 százalékig változnak az előrejelzések. Rendre azt halljuk a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumától, hogy az export növekedési üteme megállt, az export visszaesik. A nemzetközi tartalékok helyzete nem tragikus ugyan, de már nem is olyan rózsás, mint tavaly nyáron.

Kőszeg Ferenc: Lesz-e ügyvédje a népnek?

Ombudsman ’93


Végre… sóhajtott fel Isépy Tamás államtitkár, amikor 1992. szeptember 1-jén megkezdődött az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény általános vitája. Örömében azt jósolta, hogy a magyar ombudsman, „a nép ügyvédje”, ahogy Spanyolországban mondják, 1992 végére talán megkezdheti működését. Hack Péter, az SZDSZ vezérszónoka óvatosabb volt: ő 1994 elejére jövendölte az intézmény létrejöttét. Két alapvető kérdésre azonban most, 1993. május 10-én is csak szenvedélyes fogadók mernének válaszolni:



1.

F. Havas Gábor, Juhász Pál: Földhöz ragadt gondolatok

Új paragrafust szánt az eke
Jogalkotási káosz a mezőgazdaságban


A rendszerváltás után a mezőgazdasággal kapcsolatos törvényhozásra két kormánypárti korokból származó politikai elv nyomta rá a bélyegét. Egyrészt feltételezték, hogy a földhöz jutó tulajdonosi kör potenciális paraszt, másrészt úgy gondolták, hogy a szövetkezeti tagok szívük szerint menekülnének a szövetkezetből. Azóta a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy egyik állítás sem igaz.

Főfoglalkozású paraszttá válni különböző szociológiai becslések szerint 20 és 50 ezer közötti számú család akar. Még ez sem azt jelenti, hogy ennyien azzá is válnak, hanem csak azt, hogy kb.


Révész Sándor: Csurkaaprólék


A csurkista konjunktúra alapjait Kónya Imre rakta le 1991-ben. A frakcióvezető augusztus 24-én ismertette nevezetes tanulmányát a Gellért Szállóban, a tanulmány teljes szövege szeptember 9-én került nyilvánosságra: „Ez a szöveg – írja Bauer Tamás és Kis János – kimondja azt, amire eddig csak következtetni lehetett: az MDF vezetősége kezdettől fogva nem európai mintájú, alkotmányosan korlátozott többségi kormányzásra, hanem az MSZMP pártállamának az MDF pártállamával való felváltására törekszik.

Yehuda Lahav: Szupersztráda a mennyekbe


Szervezett, félig szervezett és szervezetlen alakulatok harcolnak és versengenek egymással azokon a területeken is, amelyeket már a szemben álló felek valamelyike birtokol. Valaha az ellenfél állásaira zúdítottak tüzet. Ez már a múlté. Orvlövészek szórakoznak azzal, hogy kenyérért sorban álló emberekre lőnek.

„Az erő határozza meg az erőszak mértékét” – mondja Joran Bjallerstedt norvég ENSZ-tiszt. „A szerbek az erősebbek, ezért ők az erőszakosabbak.


Zolnay János: Forgatókönyv

A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány – a tiszta kultúráért


Októberi terefere


A jelentésből megtudhatjuk, hogy 1992. október 21-én mintegy tizenöt amatőr művészeti szövetség képviselői hallgattak meg tájékoztatást a közművelődési pályázat 1992. évi tapasztalatairól, és megvitatták a szóban forgó alapítvány koncepcióját. A résztvevők el voltak ragadtatva a pályázati rendszertől, és egy emberként támogatták az alapítvány gondolatát. Balázs Árpád, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke szerint:

„A pályázati rendszer jó, neki a legjobbak a tapasztalatai.



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon