Skip to main content

Belföld

Kende Péter: A magyar–szlovák alapkérdés

Lassan a nemzettesttel!


Nem tartozom a magyar külpolitika titoktudói közé, ennélfogva nem tudom, hogy a magyar–szlovák alapszerződés milyen gyakorlati problémákat vet fel. Ismerem viszont azokat a véleményeket, amelyek szerint az ügy „föl van nagyítva”, hiszen a szlovákok határrevíziós félelmei alaptalanok, Duna-ügyben jó megoldás most már nincsen, ami pedig a magyar kisebbség helyzetét illeti, az alapvetően nem a két ország közti megállapodástól függ, hanem a szlovák belpolitika alakulásától.

Lassan a nemzettesttel!


„Az az igazság, Kijev már azt is elfelejtette, hogy valaha léteztek ígéretek az alapszerződésben” – legyint a kárpátaljai magyarok egyik vezető politikusa az ukrán–magyar alapszerződésre, mely ott máig tartó viharokat kavart, itt pedig az Antall-kormányt sodorta kis híján teljes válságba.

–lt [Solt Ottilia]: Pogrom-évforduló

Kétegyházi büntetőper, harmadik menet


Mivel az idő múlik, s az emlékezet halványul, idézzük fel röviden, mi is történt az ország délkeleti csücskében, e félig románok lakta nagyközségben 1992. szeptember 7-én és 8-án!

7-én, hétfőn este, valami dinnyeadomány kapcsán a nagy erejű cigány Csurár testvérek a rokonság bekapcsolódásával verekedésbe keveredtek a szomszédban lakó idős Gulyás Mihállyal és rokonaival. Az ellenségeskedés nem volt egészen új keletű.


Kőszeg Ferenc: Útiképek


Az embert romantikus álmai késztetik úti célja megválasztására. Az álmok megvalósításának anyagi, fizikai, időbeli akadályai vannak. Ami megvalósul belőlük, az mindig tele van a „nem így képzeltem” kielégületlenségével. De ha jól szimatolunk, ha hegyezzük a fülünket, így is rábukkanunk a beteljesülés egy-egy gyönyörteljes pillanatára.

Észak felé

A fejlett turisztikai ipar tökéletesen ismeri az ember titkos vágyait – szomorú dolog ez a titkos vágyakra nézve. Gyerekkoromban imádtam Knut Hamsun Csavargók című regényét.




Sajtóközlemény


Az alulírott társadalmi szervezetek képviselői a mai napon Győrben a REFLEX Környezetvédő Egyesület Irodájában találkoztak, hogy áttekintsék a közelmúlt Dunával kapcsolatos fejleményeit, a pozsonyi kormányfői találkozó után kialakult helyzetet és a környezetvédő mozgalmak együttműködésének a kérdéseit. A megbeszélésen általános egyetértés alakult ki a következőkben:

1. A jelenlévők tisztázatlannak tartják a pozsonyi kormányfői találkozón elhatározott, az ideiglenes vízpótlás kérdésében tartandó szakértői megbeszélések céljait, kereteit és nemzetközi jogi tartalmát.

2.




Solt Ottilia: Szakmai kérdések és politika

Dunakiliti, a restauráció trójai falova


Szokatlanul nyers volt a Horn Gyula pozsonyi vizitjének napján (augusztus 5.) megjelenő Népszabadság cikkének címe: Bős, a rendszerváltás trójai falova. Tanács István Nemcsók János szocialista képviselővel, a környezetvédelmi bizottság alelnökével készített interjújának fő sugallata ez: a szlovák–magyar dunai vízlépcső ellenzése, ami a magyarországi építkezés leállításához vezetett 1989-ben, az MSZMP-vel szembeni politikai trónkövetelők taktikai játszadozása volt csupán. Ennek a politikai játszmának köszönhetjük a Szigetköz mai kiszáradását.

R. S. [Révész Sándor]: Erdély és a Duna TV


A Magyar Gallup Intézet 1994 tavaszán reprezentatív mintán vizsgálta a tévénézési szokásokat Románia Kárpáton inneni területein. Az erdélyi magyarok 38%-a, a románok 15%-a tudja fogni a Duna Tv adásait. Az MTV programjai feleannyi magyar családhoz jutnak el, az egyes program a magyarok 18%-ához, a kettes 14%-ához. A Duna Tv elsősorban oda jut el, ahová az MTV nem, és fordítva. Székelyudvarhelyen és környékén a magyarok 75%-a, Marosvásárhelyen 66%-a, Csíkszeredán 55%-a, Kolozsvárott 35%-a nézheti a Duna Tv-t. Ezeken a területeken az MTV adásai gyakorlatilag nem foghatóak.

F. Havas Gábor: Zubog a moloch

Interjú Hanák Gáborral, a Duna Tv főigazgató-helyettesével


A médiatörvény előkészítését szolgáló tárgyalások alapján milyen jövő várhat a Duna Tv-re?

Az egyik variáció a Duna Tv autonómiájának megőrzésével egy olyan főosztályszerű önállóságot javasol az MTV struktúráján belül, ahol hétórányi adásidőt biztosítanának naponta azokra a különleges közszolgálati feladatokra, amit a Duna Tv ellát.


(révész): A kisebbségi káposzta


Tabajdi Csabáról, a kisebbségi ügyekkel megbízott államtitkárról, az MSZP összeroskadt „népi szárnyának” állva maradt oszlopáról vannak bizonyos rossz emlékeink. Ő sorolta 1990-ben a televízió nyilvánossága előtt a kisebbségi magyarok sérelmeiről legrégebben, legtöbbet és legnyíltabban beszélő demokratikus ellenzéket azok közé, akik – az MDF-fel és az MSZP „népi szárnyával” ellentétben – erkölcsi és történelmi fedezet nélkül, pusztán szavazatvadászat céljából emlegetik a határon túli magyarságot.

Révész Sándor: Önkormányzár

Mi lesz a kisebbségi önkormányzatokkal?


„A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénnyel mindenki roppant elégedett, csak a nemzeti és etnikai kisebbségek nem. A törvényhozók gondjai megoldódtak, csak a nemzeti és etnikai kisebbségek bajainak kezelését halasztották el.” Ezt írtuk egy esztendővel ezelőtt a kisebbségi törvény elfogadása után. (Révész Sándor: Nesze, törvény! Beszélő, 1993. július 17.) Közeledik az igazság pillanata, a törvény abszurditásaival való szembenézést tovább halogatni nem lehet.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon