Skip to main content

Erdély és a Duna TV

R. S. [Révész Sándor]

Vissza a főcikkhez →


A Magyar Gallup Intézet 1994 tavaszán reprezentatív mintán vizsgálta a tévénézési szokásokat Románia Kárpáton inneni területein. Az erdélyi magyarok 38%-a, a románok 15%-a tudja fogni a Duna Tv adásait. Az MTV programjai feleannyi magyar családhoz jutnak el, az egyes program a magyarok 18%-ához, a kettes 14%-ához. A Duna Tv elsősorban oda jut el, ahová az MTV nem, és fordítva. Székelyudvarhelyen és környékén a magyarok 75%-a, Marosvásárhelyen 66%-a, Csíkszeredán 55%-a, Kolozsvárott 35%-a nézheti a Duna Tv-t. Ezeken a területeken az MTV adásai gyakorlatilag nem foghatóak. A határ menti nagyvárosokban fordított a helyzet, a nagyváradi magyarok 15%-a veszi a Duna Tv és 98%-a az MTV adásait, Temesvárott 16% a Duna Tv-t és 49% az MTV-t. A Duna Tv-hez hozzájutó magyarok csaknem kétharmada, 64%-a (a románok 27%-a) naponta, további egyötöde, 19%-a (a románok 16%-a) hetente 3-5 alkalommal nézi az adást. A magyarok közel fele, 47%-a hetente legalább egyszer nézi a Duna Tv-t.


Megjelent: Beszélő hetilap, 32–33. szám, Évfolyam 6, Szám 34


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon