Skip to main content

Belföld

Gondolatrendőrség


Az írásnak sajátos visszhangja támadt. Markó István békéscsabai MDF-es országgyűlési képviselő a cikket 386 példányban lemásoltatta, a parlament következő ülésszakán kiosztotta képviselőtársainak, majd a frakciójával történt egyeztetés után úgy döntött, hogy feljelenti a legfőbb ügyésznél Andódyt közösség elleni izgatás címén. A közösség elleni izgatással a Btk. 269., mára már hírhedtté vált (lásd Szentkorona- vagy Anarchista Újság-ügy) paragrafusa foglalkozik.

Markó szerint a cikk „a nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít.


Gerenda a te szemedben

Földesi József


Mert a milyen ítélettel ítéltek,
olyannal ítéltettek,
és a milyen mértékkel mértek,
olyannal mérnek nektek.
Miért nézed pedig a szálkát,
a mely a te atyádfia szemében van,
a gerendát pedig,
a mely a te szemedben van,
nem veszed észre?
Máté 7, 1–2.

Az 1990-es kiadású Ki kicsodában Földesi József életrajzából kimaradt több mint 30 év.











Szabó Miklós megfontolásai


Szabó Miklós: Először is szeretném leszögezni, hogy a sztrájkolok álláspontjával és magával a sztrájkkal is teljes mértékben egyetértettem, ugyanakkor az volt a véleményem, hogy nem lenne helyes, ha a demokratikus elkötelezettségű tollforgatók ebben a helyzetben bojkottálnák a lapot, ha hagynák, hogy az MDF-es agit-prop. szellem, a rossz befolyás eluralkodjon a lapban.

Révész Sándor: Se él, se hal

– a Magyar Nemzetről


A történet:

1987–1988: A Magyar Nemzet a demokratikus átalakulás avantgárdjában halad, a napilapok közül ez ad teret leginkább a reformistáknak, a Pozsgay-vonalnak, a Demokratikus Fórumnak, a környezetvédőknek, az ellenzéknek.

1989: A Magyar Nemzet elsőként igyekszik kitörni az állami sajtókonszernből, májustól Andrew Sarlóssal, szeptembertől Sorossal tárgyalnak a lap privatizációjáról. Ezek a kísérletek meghiúsulnak, részben a kiadó miatt, amely veszteségesnek állította be a lapot – a Pénzügykutató Rt.




Lázár Guy: A szabad demokraták és a magyar demokrácia


Egyetértés és megosztottság

A politikai erőkkel szemben támasztott igények vizsgálata azt mutatta, hogy a magyar társadalmat egyszerre jellemzi a nagyfokú egyetértés és a megosztottság.

Az emberek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy Magyarországon olyan demokratikus társadalmi berendezkedés jöjjön létre, amely a nemzeti szempontok érvényesülésén alapul.




Uram, én is ki voltam szolgáltatva…!

Interjú a BM Rendészeti Főosztályának vezetőjével


– A belügyminiszter a minap azt mondta, hogy novemberben a Tisztelt Ház megtárgyalhatja az idegenrendészeti törvényt. A minisztérium munkatársaitól viszont úgy értesültünk, hogy ez még igen cseppfolyós állapotban van. Mi a helyzet?

– A helyzet az, hogy valóban rendkívül fontos lenne egy parlament által elfogadott idegenrendészeti törvény.

Az idegenrendészeti tevékenységet egy 1983. január 1-jén hatályba lépett törvényerejű rendelet szabályozza most is, amire jellemző a keretszabály jelleg.




Wachsler Tamás: Macskafogó


„A honvédelmi bizottság az ország házőrző kutyája kellene hogy legyen, de a magyar parlament honvédelmi bizottsága még csak nem is öleb. Az legfeljebb az ország házőrző macskája.”
Király Béla

Van-e ma Magyarországon civil kontroll a hadsereg felett?



Gerenda a te szemedben

Fekete Gyula


Mert a milyen ítélettel ítéltek,
olyannal ítéltettek,
és a milyen mértékkel mérlek,
olyannal mérnek nektek.
Miért nézed pedig a szálkát,
a mely a te atyádfia szemében van,
a gerendát pedig,
a mely a te szemedben van,
nem veszed észre?
Máté 7, 1–2.

Vélhetnénk, ő joggal pályázhat tagságra a Sajtószabadság Klubban. Hiszen mindig a magáét mondta: a sanyarú demográfiai állapotokról, a jövő kizsákmányolásáról, a Nékoszról, a nyugati kultúrmocsokról és más hasonlókról.











Kálmán C. György: Akadémikus kérdések


Az elnök úr valóban határozottan és késedelem nélkül reagált; a függetlenség és a politikamentesség többször is deklarált céljaival pedig nem is lehet nem egyetérteni.

Kérdések azonban bőven maradtak.

Az első például az volna, hogy mi vezetett ehhez a kínos visszautasításhoz? Egy kilátásba helyezett felkérés. Azt kell azonban mondanunk, hogy az Akadémia számára nem maga a felkérés műfaja az, ami elfogadhatatlan. És éppen itt van a bajok gyökere!




Építő Pál: Javaslat


A sajtószabadság a demokrácia talpköve. Ez biztosít szabad utat a nyilvánossághoz minden megszülető gondolat, minden érv és vélemény számára, ez biztosítja a nyilvánosság és ezáltal a köz lehető legnagyobb szellemi gazdagságát, ez garantálja, hogy semminemű információt az állampolgári közösség elől elzárni nem lehet.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon