Vissza a főcikkhez →

A főispáni intézmény kapcsán én nem akarok itt semmiféle elnevezési vitába bonyolódni. Azt jósolom, hogy a köznyelv majd komisszárra fogja magyarosítani. Ez jellemzi, de nem érinti a tartalmai lényeget. Az nyilvánvaló, és a törvényben sem titkolt, hogy a főispán a kormány bizalmi embere. Olyan személy, aki önmagában megtestesíti a megyei első titkár, a megyei tanácselnök és a megyei vb-titkár összes jól ismert „erényét”. (Taps.)


Azt nem tudjuk meg a javaslatból, hogy lesznek-e és milyenek lesznek az alkalmazási feltételek a főispánnal szemben, éppen ezért tisztelettel javaslom a miniszterelnök úrnak az úgynevezett hármas követelménynek továbbra is való alkalmazását. (Taps.)

Azt viszont tudjuk, hogy a főispán hierarchiába beépített, törvényességi ellenőrzése milyen veszélyeket rejthet magában. Bízva abban, hogy felvetésem csak elméleti, és ilyen a gyakorlatban soha nem fordulhat elő, kérdezem, hogy ugyanolyan lojalitás várható-e el a kormánypárti főispántól az ellenzéki polgármesterrel, mint a kormánypártival szemben.

Még mielőtt bárki szóvá tenné: végigolvastam a törvényt, tehát tudom, hogy a döntést a független bíróság fogja majd meghozni, ugyanakkor azt is tudom, hogy a mindennapi működésben milyen zavarokat lehet okozni az ellenőrzés módjával, idejével vagy éppen taktikájával. Különösen akkor, amikor a laikus polgármester, mint az államigazgatási ügyek címzettje ezen a téren így is, úgy is függésben van a főispántól! Nem biztos, hogy mindenhol sikerül majd olyan skizoid polgármestereket találni, akik mindig és minden körülmények között el tudják határolni magukban, hogy „amikor államigazgatok, akkor függök a főispántól, amikor önkormányzok, akkor viszont nem!”. Én úgy gondolom, hogy főispánra csak a kormánynak van szüksége, az önkormányzatnak nincs! (Taps.)

• Belföld