–rsi– [Eörsi János]

Vissza a főcikkhez →

Március 9-én folytatódtak az úgynevezett egészségügyi érdekegyeztető fórum (egyrészről a szak- és szakmai szervezetek, másrészről a népjólét, a tb és a pénzügy) tárgyalásai az azonnali 50 százalékos béremelési követelésről. Továbbra sincs eredmény. Pulay Gyula, a népjólét helyettes államtitkára a forráskereső szakszervezetek javallatairól úgy nyilatkozott, hogy nem lehet szó sem az egészségügyi ágazat tb-járulékának mérsékléséről, sem az szja alóli mentességről. Viszont – tudósít a Magyar Hírlap – a Liga programcsomagját „figyelemre méltónak és a kormányzati munkába beépíthetőnek” tartják.

Mit rejteget a Liga Egészségügyi Szövetségének csomagterve? A népjólét és az EDDSZ eddigi tárgyalásai – szögezi le a Liga memorandumában – „azért rekedtek meg…, mert a megbeszélések a felelősség alóli kibúvás, a kölcsönös egymásra mutogatás jegyében zajlottak le”. A népjólét azt mondta, nincs pénz a béremelésre, az EDDSZ pedig nem jutott tovább a bérkövetelés megfogalmazásánál. Azzal egyetért a Liga, hogy nem feladata egy szakszervezetnek a bérfejlesztési források megnevezése, de a megegyezés érdekében ki kell mondani a „könyörtelen igazságot”, azt, hogy a társadalomnak áldozatot kell hoznia az egészségügyért.

„Mi nem hiszünk a csodákban, ezért csomagtervünk alapgondolata az, hogy: »Ha kell, kalapozunk, ha szükséges, perselyezünk«” – írják a ligás egészségügyiek. Körbe kell hordani a perselyt az egészségügy megsegítésére, mégpedig nemcsak a közvetlenül érdekeltek körében, hiszen minél szélesebb társadalmi összefogásra van szükség. Két sűrűn gépelt oldalon sorolják fel ennek lehetőségeit. Miként növelhetők először is az egészségügy pénzforrásai? A ligás egészségügyiek szerint úgy, hogy az ilyen források kezelésében érdekelt bankok kamatnyereségük 2 százalékát juttassák el az egészségügynek; továbbá gyógyszeráremelést indítványoznak (ami nem érintene a krónikus vagy idős betegek által szedett gyógyszerek térítési díját). Szolgáltatási illetéket szednének a nem gyógyító jellegű, hanem hivatalnoki munkák (a kiadott igazolások, munkaalkalmassági vizsgálatok stb.) után. „Az egészségügy gyógyításáért” címmel alapítvány formájában kellene gyűjtögetni a vállalkozók, közületek és magánszemélyek felajánlásait, emellett több lehetőséget kell adni az egészségügyi intézményeknek bevételeik növelésére. Emelni kell az élvezeti cikkek árát, a befolyt haszon az egészségügyiek bérének növelésére fordítódjon.

A csomag másik része kiadáscsökkentő, életszínvonal-növelő ajánlásokból áll. A mezőgazdasági őstermelőkkel azonos elbánást, azaz 600 ezer forintig mentességet javallanak a személyi jövedelemadó alól. Továbbá: mivel nem fizetik meg az egészségügyiekeket, térítsék meg kártalanítással (részvénnyel, vagyonjeggyel) a kizsákmányolást. Az egészségügy haszonélvezői (a beszállító műszergyárak, szolgáltatók stb.) adjanak árengedményt az egészségügynek, engedjék el jövedelmük 1-2 százalékát; a helyhatóságok engedjék el a bérleti díjakat és a helyi adókat. Amíg kicsi a fizetés, ennek megfelelő munkaidőben is kelljen dolgozni, ezenkívül kívánatos a munkaszelekció, az, hogy segítsenek, segíthessenek a betegek rokonai, hozzátartozói a kórházi ápolásban.

Végül a programcsomag bojkottot hirdet a társadalombiztosításnak tartozó vállalatokkal szemben. Az ilyenektől ne vásároljanak, ne rendeljenek az egészségügy barátai, az egészségügy pedig ne elégítse ki e vállalatok nem gyógyító célú igényeit (munkaalkalmassági és szűrővizsgálatok, adatszolgáltatás stb.).

Körülbelül ezt a csomagot tartja figyelemre méltónak a népjólét. A Liga egyébként nemcsak programmal igyekszik támogatni az egészségügyi dolgozók követelését: amint bejelentette, részleges munkalassítást és munkaidő-csökkentést, az adminisztráció és adatszolgáltatás felfüggesztését kezdeményezi május 1-jétől, ha addig nem jutnak előbbre a béremeléssel.

• Belföld