A romániai küldöttség tagjai szeretnék felhívni a HCA (Helsinki Citizens’ Assembly – Helsinki Polgárok Gyülekezete) résztvevőinek figyelmét a rendkívül kényes romániai helyzetre. Kilenc hónap telt el az erőszak és politikai kalandorság jegyében a forradalom óta, mely idő alatt a régi kommunista apparátus visszaszerezte hatalmát. Az adminisztratív intézkedések (a Securitate helyreállítása, a totalitárius rendszer okozta katasztrófáért felelős emberek bevétele a kormány felső köreibe), valamint az összehangolt akciók (levélcenzúra, telefonlehallgatás, polgári és politikai aktivisták rágalmazása és fenyegetése) a demokratizálódás alapvető feltételeit veszélyeztetik. A kommunista éra ellenzékének képviselői most újra ellenzékben találják magukat. A politikai tüntetések részvevőivel szembeni rendőri magatartásért, a börtönökbeli siralmas állapotokért, a társadalom marginalizálódott tagjai iránti közömbösségért egyenesen a kormányt terheli a felelősség, ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy egy államhatalmat az emberek iránt tanúsított magatartása minősít. A romániai viszonyok jelen alakulása újra veszélyezteti a polgári jogokat, amelyek pedig előfeltételei az európai életben való részvételnek éppúgy, mint a kontinens biztonságának.
A romániai küldöttség tagjai úgy vélik, az európai közvélemény fontos szerepet játszik a romániai forradalom ügyében, ezért felkérik a Helsinki Polgárok Gyülekezetét, hogy mindnyájunk számára legfőbb értéket jelentő demokrácia és szabadság érdekében erősítse együttműködését a romániai demokratikus erőkkel. Az együttműködés formája lehet Románia polgári társadalmának tagjaival való közvetlen kapcsolat, kormány- és nem kormányszervezetek állandó romániai jelenléte, illetve az európai tömegkommunikációs eszközök folyamatos tudósításai. És végül, tekintettel arra, hogy az egyetlen – és ezért központi szerepet betöltő – romániai televíziót hamis információkkal manipulálják, kérjük a Helsinki Polgárok Gyülekezetét, támogassák a romániai ellenzék független nemzeti tv-állomás iránti követelését.
Gabriel Andreescu, Vasile Diaconescu, Constantine Dumitrescu,
Smaranda Enache, Stefan Csutak, Eugen Leanu, Laszlo Pilich
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét