Roland Hofwiler

Vissza a főcikkhez →

Todor Zsivkov személyesen adta ki a parancsot a rendszer bírálói és az emigránsok meggyilkolására – adják hírül a bolgár lapok, rádió- és tévéműsorok, s már-már egymást túllicitálva szolgálnak újabb és újabb részletekkel. Legutóbb épp Kalugin, a KGB-tábornok leleplező adatai ejtették ámulatba a bolgár tv-nézőket. Kalugin azt állítja, hogy Todor Zsivkov 1977-es belügyminiszterén, Dimitar Sztojanovon keresztül a KGB-hez fordult, hogy „segítsenek a rendszert kritizálóktól megszabadulni”. Legelőször is Zsivkov választottjai közül Georgi Markovot kell „likvidálni”. Ez így is történt! Markov, az akkoriban népszerű bolgár író londoni kiküldetése persze mind a mai napig szóbeszéd tárgya, egyesek szerint a belügyi költségvetés terhére élte az emigránsok életét. 1978. szeptember 7-én – Zsivkov születésnapján – hunyt el az addig ismeretlen Ryzin-méregtől, amelyet egy ismeretlen a Waterloo hídi megállóban esernyőjével a lábába szúrt.

A gyanút, miszerint a gyilkosság mögött a bolgár titkosszolgálat áll, Szófiában határozottan visszautasították. Mindazonáltal az „esernyős módszert” továbbra is használták. Nem sokkal később Vladimir Kosztov, a kommunista napilap, a „Rabotnicseszko Delo” sztárriportere épphogy megmenekült az ugyanilyen haláltól.

A Ryzin receptjét – így Kalugin – a Szovjetunió bocsátotta Bulgária rendelkezésére, az esernyős módszert Zsivkov utasítására a hazai laboratóriumokban dolgozták ki. Kalugin úgy véli, hogy a KGB akkori főnöke, a Szovjetunió későbbi vezetője, Jurij Andropov a kellemetlenkedő értelmiségiek meggyilkolásáról (semmit) nem akart tudni. Andropov állítólag szóról szóra ezt mondta Zsivkovnak: „A politikai gyilkosságok ideje lejárt.” Hogy ne rontsa meg a bolgár állam- és pártfőhöz való szoros és baráti kapcsolatot, a szovjet vezetés Zsivkovnak szabad kezet adott, de arra felkérték, hogy a merényletekhez ne legyen közvetlen köze – nyilatkozta Kalugin, a koronatanú. Jóllehet, a szovjetek azért Szófiába küldtek egy Golubjov nevű KGB-instruktort és méregszakértőt. Ez 1977-ben történt.

Úgy tűnik, most Zsivkov igyekszik semmire sem emlékezni: „Úgy hangzik, mint egy kalandregény” – mondta az exdiktátor a bíróság előtt –, „erkölcsöm és meggyőződésem soha nem engedte volna, hogy ilyet eltitkoljak, és azt sem tudom elképzelni, hogy Bulgáriában bárki egy ilyen tettet helyeselt volna.”

A bolgárok leginkább azt remélik, hogy a Zsivkov elleni vád, amely eddig csak „személyes meggazdagodás”-ról és a néptulajdon elsikkasztásáról szólt, most majd „gyilkosságra való felbujtás”-sal bővül. Egy probléma van csak, a Georgi Markov-akta a Ryzin előállításának aktájával együtt szőrén-szálán eltűnt. Még se London, se Moszkva nem tett ígéretet, hogy titkos bizonyítékait kiadja Szófiának.

• Külföld