lt [Solt Ottilia]

Vissza a főcikkhez →

A tb-nek juttatandó állami vagyonról naponta egymásnak ellentmondó hírek kerülnek forgalomba. Az új pénzügyminiszter kategorikusan ellenezte a vagyonátadást, az új privatizációs miniszter a hatályos országgyűlési határozatba foglalt 300 milliárd helyett 65 milliárdról beszélt, azután Bokros Lajos 20 milliárdot emlegetett, most utoljára pedig a pénzügyminiszter – úgy látszik – beadta a derekát, s belenyugodott a 65 milliárdos vagyoncsomagba. Elannyira, hogy az Érdekegyeztető Tanács múlt heti ülésén a kormányfő – Bokrossal az oldalán – már határozottan 65 milliárdról beszélt, s arról, hogy emiatt módosítani kell az említett országgyűlési határozatot.

Néhány hete a napilapok be is mutatták a 65 milliárdos portfóliót. Szerepel benne az OTP és a Postabank részvényeinek 20 százaléka is. A vagyoncsomag ott pihen elkülönítve az ÁV Rt.-ben, és várja, hogy megszülessen a tényleges döntés. Magának a 20, 65 vagy akár 300 milliárdos vagyonnak a várható hozama nem indokolja a tb ambícióit, hiszen éves költségvetésüknek ez a jövedelem elenyésző részét, csupán mintegy 3 százalékát biztosíthatja, még akkor is, ha megszerzik a legbiztonságosabbnak látszó OTP-tulajdonrészt. Némileg más megvilágításba kerül a most megszerezhető vagyon jelentősége, ha feltételezzük, hogy a tb kényszermonopóliuma előbb-utóbb megtörik, s a kötelező biztosítást több nagy intézet szervezi majd, amelyek közül a mai tb csak az egyik, mondjuk a köztisztviselők és közalkalmazottak biztosítója. Más – kisebb volumen – mellett az adott vagyon azért nagyobb súlyt képvisel. De alighanem számít az is, hogy egy-egy jelentős tulajdonhányad beleszólási lehetőséget ad a tb-önkormányzatokat uraló MSZOSZ-nek a gazdálkodó szervezetek döntéseibe, s így ha jövedelmet nem is, de gazdasági befolyást biztosít.

A Beszélő értesülése szerint például az OTP-nél azért akar tulajdonrészt a tb, mert így meg tudná oldani a Nyugdíjbiztosító likviditási problémáit. Ha a pénzügyminiszter keresztül tudja vinni kemény feltételét, miszerint a vagyonátadásnak az az ára, hogy a tb nem járhat be az ún. készenléti hitelszámlán keresztül a költségvetésbe, akkor a tb-nek pénzpiaci forrás után kell néznie. Az MSZOSZ készséget mutat arra, hogy a nyugdíjakat ezentúl nem a postán, hanem az OTP-n keresztül folyósítsák, méghozzá úgy, hogy a nyugdíjasok OTP-bankkártyát kapnának. Ez szerény, de biztos üzlet, és óriási pozícióelőny lenne az OTP-nek, hiszen a nyugdíjak teljes fedezete az ő forrásait növelné általános pénzszűke idején. Ahhoz azonban már esetleg kell egy kis tulajdonosi nyomás, hogy cserébe kedvező kondíció mellett nyújtson hitelt szükség esetén a nyugdíjak kifizetéséhez. Könnyen lehet, hogy az OTP vezetőinek nincs ellenére ez a konstrukció, és támogatja a tb tulajdoni igényeit, a pénzügyi kormányzat azonban nincs elragadtatva, mert egészségtelennek tartja, ha egy résztulajdonos ilyen méretű üzlettel vesz részt saját cégének forgalmában.

• Belföld