lt [Solt Ottilia]

Vissza a főcikkhez →

1974-ben kormányrendelet szabályozza a televíziót. Eszerint a rádió, a televízió és az MTI kormányfelügyelet alatt állnak: a kormányt illeti a kinevezések és a működési-szervezeti szabályzatok (SZMSZ) elfogadásának joga. A ’74-es kormányrendelet persze csak papír volt, fügefalevél, hiszen a felsorolt műintézeteket – mint mindent – az MSZMP politikai bizottsága, illetve a KB-apparátus ellenőrizte jó szorosan.

– A kormányfelügyelet csak 1989 végén került előtérbe, amikor is Pozsgay Imrét, mint államminisztert hatalmazta fel a Németh-kormány a felügyeleti jogkör gyakorlásával. (A csalafintaságról, hogy az államminiszter egyszersmind köztársaságielnök-jelölt, MSZP elnökségi tag és választási kampányfőnök is volt, most ne essék szó.)

– Pozsgay Imre 15 fős kuratóriumot bíz meg a tévé irányításával (megfelelő kormányrendelet-módosítás kíséretében). Hét tagot maga az államminiszter nevez ki. Mivel ez nem felel meg a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott, a tévé pártatlanságára vonatkozó megállapodásnak, a kuratóriumban az SZDSZ és a Fidesz nem vesz részt.

Ugyanezen kormányrendelet-módosítás alapján elnökséget nevez ki a kormány a tévé élére, melynek tagja Pálfy G. István, az MDF és Pozsgay közös bizalmi embere. Az elnök – Nemeskürty István – első intézkedéseképpen Pálfy G.-t bízza meg a Híradó és a Hét vezetésével. (Ezt nevezi a köznyelv tévépuccsnak.)

– Az új parlament összeülésének napján, 1990. május 2-án Németh Miklós (mint hajdanán II. József) eltörölte saját korábbi módosításait, Pozsgayt, kuratóriumot, elnökséget, és visszaállította az eredeti 1974-es kormányrendeletet.

– Az ún. „nemzeti média” szabályozására szolgáló három alkotmányos (2/3-os) törvény (frekvencia, média, kinevezés) közül egyet, a kinevezési törvényt július 30-án elfogadta a parlament. Eszerint a rádió, a televízió és az MTI vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki (és váltja le).

A frekvenciatörvény és a médiatörvény mindmáig nincs meg.

– Augusztus 13-án Antall József miniszterelnök rövid rendeletet bocsát ki, hatálytalanítja az 1974-es kormányrendelet kinevezési paragrafusát.

– Az Antall javaslatára Göncz által kinevezett új tévéelnök, Hankiss Elemér bejelenti, hogy a tévé két csatornáján két műsort szándékozik indítani, s két teljhatalmú intendánst nevez ki a két műsorhoz. Hozzálátnak a szervezet átalakításához, új működési rendszer kialakításához. A Pálfy G.-monopóliumokhoz nem nyúlnak, bár a Híradó szakmai és közvéleménybotrányt kavar a taxisblokád idején produkált elfogult és egyoldalú tájékoztatással. Kónya Imre MDF-es frakcióvezető a keverőasztalnál ellenőrzi a műsort.

– A tévé elnöke a képernyőről szól az országhoz: pénz híján nem lesz műsor. A költségvetésben a tevére szánt pénzt mégis drasztikusan csökkenti a kormányjavaslat, a parlamenti többség ezt megszavazza.

– A parlament kulturális bizottsága (MDF-többség: Csurka, szegény Csengey) kötelezi Hankiss Elemért, hogy ne érvényesítsen semmiféle koncepciót a tévében addig, amíg nincs médiatörvény. Ettől függetlenül az új szervezet felállítása – állandó belső viharok közepette – folyik, Vitray Tamás bejelenti, hogy május 6-tól indul az egész napos 2. csatorna. Ennek jegyében emelik a tévé-előfizetés díját is. Hankiss folyamatosan tárgyal a kormánnyal pótpénzért.

– Április végén Antall József levelet intéz Hankisshoz és Gombár Csabához, amelyben figyelmezteti őket az 1974-es kormányrendeletre: a rádió és a tévé kormányfelügyelet alatt állnak, a kormány igényt tart arra, hogy a szervezeti és működési változtatásokat előzetesen jóváhagyja. (Az MTI csak később kapja meg ugyanezt a levelet.)

– Jólértesült körök szerint a levél időzítése összefügg Gombár Csaba korábbi ígéretével: április 30-án intendánsokat nevez ki a rádióban.

– Haraszti Miklós interpellál a miniszterelnökhöz: a levél sérti a média függetlenségének alkotmányos elvét.

– Antall József válaszában a ’74-es rendelet alkalmazását a törvényesség egyetlen lehetőségének minősíti, s többek között ezt mondja: „igen sajátos helyzetet eredményezne például az, ha a szabályzatnak azt a részét sem alkalmaznánk, hogy a rádió és a tévé működéséhez szükséges adóhálózatról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.” Ez a megjegyzés mintegy igazolja az érdekeltek gyanakvását: az említett minisztériumhoz tartozó Műsorszóró Vállalat az önállóskodó tévé megzabolázására emelte a szolgáltatás díját hatszorosára. Hankiss tárgyalásai eredménytelenek, az árat a tévé nem tudja kifizetni.

– Május 6-án indul a Tv2, de a Műsorszóró nem sugározza, a képernyő sötét.

– Május 7-én a Tv2 intendánsa, Vitray Tamás lemond, Hankiss a lemondást nem fogadja el.

• Belföld