A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).
Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.
Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.
A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).
Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.
Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.
A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).
Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.
Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.
A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Az alakuló ülés időpontjában
1990. május 2.
(386 fő 100%)
1992. március 17-én
(384 fő 100%)
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
%
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
MDF
115
40
10
165
42,7
110
39
10
159
41,4
SZDSZ
37
34
23
94
24,4
32
31
23
86
22,4
FKGP
11
16
17
44
11,4
9
(35)-ök*
14
12
35
9,1
2
(10)-ek**
2
6
10
2,6
MSZP
1
14
18
33
8,5
2
13
18
33
8,6
FIDESZ
2
8
12
22
5,7
2
9
12
23
6,0
KDNP
3
8
10
21
5,5
11
5
1
17
4,4
Függetlenek
7
–
–
7
1,8
11
5
1
17
4,4
összesen
176
120
90
386
100
173
121
90
384
100
Betöltetlen: Komárom-Esztergom m. 3.vk., Békés m. 1. vk. *35 fős Történelmi tagozat ** 10 fős képviselőcsoport
Az egyes pártok képviselőcsoportjainak részesedése a képviselői mandátumokból, valamint az állandó és különbizottsági tagsági helyekből
A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).
Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.
Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.
A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).
Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.
Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.
A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Az alakuló ülés időpontjában
1990. május 2.
(386 fő 100%)
1992. március 17-én
(384 fő 100%)
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
%
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
MDF
115
40
10
165
42,7
110
39
10
159
41,4
SZDSZ
37
34
23
94
24,4
32
31
23
86
22,4
FKGP
11
16
17
44
11,4
9
(35)-ök*
14
12
35
9,1
2
(10)-ek**
2
6
10
2,6
MSZP
1
14
18
33
8,5
2
13
18
33
8,6
FIDESZ
2
8
12
22
5,7
2
9
12
23
6,0
KDNP
3
8
10
21
5,5
11
5
1
17
4,4
Függetlenek
7
–
–
7
1,8
11
5
1
17
4,4
összesen
176
120
90
386
100
173
121
90
384
100
Betöltetlen: Komárom-Esztergom m. 3.vk., Békés m. 1. vk. *35 fős Történelmi tagozat ** 10 fős képviselőcsoport
Az egyes pártok képviselőcsoportjainak részesedése a képviselői mandátumokból, valamint az állandó és különbizottsági tagsági helyekből
A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).
Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.
Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.
A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Az alakuló ülés időpontjában
1990. május 2.
(386 fő 100%)
1992. március 17-én
(384 fő 100%)
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
%
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
MDF
115
40
10
165
42,7
110
39
10
159
41,4
SZDSZ
37
34
23
94
24,4
32
31
23
86
22,4
FKGP
11
16
17
44
11,4
9
(35)-ök*
14
12
35
9,1
2
(10)-ek**
2
6
10
2,6
MSZP
1
14
18
33
8,5
2
13
18
33
8,6
FIDESZ
2
8
12
22
5,7
2
9
12
23
6,0
KDNP
3
8
10
21
5,5
11
5
1
17
4,4
Függetlenek
7
–
–
7
1,8
11
5
1
17
4,4
összesen
176
120
90
386
100
173
121
90
384
100
Betöltetlen: Komárom-Esztergom m. 3.vk., Békés m. 1. vk. *35 fős Történelmi tagozat ** 10 fős képviselőcsoport
Az egyes pártok képviselőcsoportjainak részesedése a képviselői mandátumokból, valamint az állandó és különbizottsági tagsági helyekből
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 3 hét
Secondary Menu
You are here:
15. szám, Évfolyam 4, Szám 15 » BelföldTöbbség törvényt bont
A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).
Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.
Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.
A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Az alakuló ülés időpontjában
1990. május 2.
(386 fő 100%)
1992. március 17-én
(384 fő 100%)
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
%
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
MDF
115
40
10
165
42,7
110
39
10
159
41,4
SZDSZ
37
34
23
94
24,4
32
31
23
86
22,4
FKGP
11
16
17
44
11,4
9
(35)-ök*
14
12
35
9,1
2
(10)-ek**
2
6
10
2,6
MSZP
1
14
18
33
8,5
2
13
18
33
8,6
FIDESZ
2
8
12
22
5,7
2
9
12
23
6,0
KDNP
3
8
10
21
5,5
11
5
1
17
4,4
Függetlenek
7
–
–
7
1,8
11
5
1
17
4,4
összesen
176
120
Secondary Menu
You are here:
15. szám, Évfolyam 4, Szám 15 » BelföldTöbbség törvényt bont
A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).
Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.
Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.
A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Az alakuló ülés időpontjában
1990. május 2.
(386 fő 100%)
1992. március 17-én
(384 fő 100%)
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
%
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
MDF
115
40
10
165
42,7
110
39
10
159
41,4
SZDSZ
37
34
23
94
24,4
32
31
23
86
22,4
FKGP
11
16
17
44
11,4
9
(35)-ök*
14
12
35
9,1
2
(10)-ek**
2
6
10
2,6
MSZP
1
14
18
33
8,5
2
13
18
33
8,6
FIDESZ
2
8
12
22
5,7
2
9
12
23
6,0
KDNP
3
8
10
21
5,5
11
5
1
17
4,4
Függetlenek
7
–
–
7
1,8
11
5
1
17
4,4
összesen
176
120
90
386
100
173
121
90
384
100
Betöltetlen: Komárom-Esztergom m. 3.vk., Békés m. 1. vk.
*35 fős Történelmi tagozat
** 10 fős képviselőcsoport
Az egyes pártok képviselőcsoportjainak részesedése a képviselői mandátumokból, valamint az állandó és különbizottsági tagsági helyekből
1990. május 2.
1992. március 17.
1992. április 8.
OGY-ben
Állandó bizottság
Különbizottság
OGY-ben
Állandó bizottság
Különbizottság
Állandó bizottság
%
%
%
%
%
%
%
MDF
42,7
40,3
27,4
41,4
40,7
29,2
41,5
SZDSZ
24,4
24,2
17,6
22,4
23,7
18,5
23,3
FKGP
11,4
12,2
15,6
(35-ök)9,1
8,8
13,9
8,7
(10-ek)2,6
3,2
1,5
3,2
MSZP
8,5
8,1
11,8
8,6
8
10,8
7,9
FIDESZ
5,7
6,8
13,7
6,0
7,2
12,3
7,1
KDNP
5,5
6,8
11,8
5,5
6,5
10,8
6,3
Független
1,8
1,6
2
4,4
1,6
3
1,6
Összesen
100
100
100
100
100
100
100
Megjelent: Beszélő hetilap, 15. szám, Évfolyam 4, Szám 15
Hasonló cikkek
Folyamok
Címlap témák
Korábbi témák
Folyóirat rovatok
Beszélő hírlevél
Belépés
Friss hozzászólások
8 év 3 hét
Secondary Menu
You are here:
15. szám, Évfolyam 4, Szám 15 » BelföldTöbbség törvényt bont
A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).
Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.
Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.
A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Az alakuló ülés időpontjában
1990. május 2.
(386 fő 100%)
1992. március 17-én
(384 fő 100%)
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
%
egyéni
területi lista
országos
lista
összesen
MDF
115
40
10
165
42,7
110
39
10
159
41,4
SZDSZ
37
34
23
94
24,4
32
31
23
86
22,4
FKGP
11
16
17
44
11,4
9
(35)-ök*
14
12
35
9,1
2
(10)-ek**
2
6
10
2,6
MSZP
1
14
18
33
8,5
2
13
18
33
8,6
FIDESZ
2
8
12
22
5,7
2
9
12
23
6,0
KDNP
3
8
10
21
5,5
11
5
1
17
4,4
Függetlenek
7
–
–
7
1,8
11
5
1
17
4,4
összesen
176
120
90
386
100
173
121
90
384
100
Betöltetlen: Komárom-Esztergom m. 3.vk., Békés m. 1. vk.
*35 fős Történelmi tagozat
** 10 fős képviselőcsoport
Az egyes pártok képviselőcsoportjainak részesedése a képviselői mandátumokból, valamint az állandó és különbizottsági tagsági helyekből
1990. május 2.
1992. március 17.
1992. április 8.
OGY-ben
Állandó bizottság
Különbizottság
OGY-ben
Állandó bizottság
Különbizottság
Állandó bizottság
%
%
%
%
%
%
%
MDF
42,7
40,3
27,4
41,4
40,7
29,2
41,5
SZDSZ
24,4
24,2
17,6
22,4
23,7
18,5
23,3
FKGP
11,4
12,2
15,6
(35-ök)9,1
8,8
13,9
8,7
(10-ek)2,6
3,2
1,5
3,2
MSZP
8,5
8,1
11,8
8,6
8
10,8
7,9
FIDESZ
5,7
6,8
13,7
6,0
7,2
12,3
7,1
KDNP
5,5
6,8
11,8
5,5
6,5
10,8
6,3
Független
1,8
1,6
2
4,4
1,6
3
1,6
Összesen
100
100
100
100
100
100
100
Megjelent: Beszélő hetilap, 15. szám, Évfolyam 4, Szám 15
Hasonló cikkek
Folyamok
Címlap témák
Korábbi témák
Folyóirat rovatok
Beszélő hírlevél
Belépés
Friss hozzászólások
8 év 3 hét
10 év 28 hét
10 év 32 hét
10 év 32 hét
10 év 34 hét
10 év 34 hét
10 év 34 hét
10 év 36 hét
10 év 37 hét
10 év 37 hét
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
Tovább
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Tovább
Beszélő a Facebookon
Beszélő újság
Hírmondó
E-kikötő
Infosziget
Hangos kikötő
© Copyright 2016, Beszélő. Minden jog fenntartva – Címlap - Lap teteje