Nyomtatóbarát változat

Szabad György mb. parlamenti elnök váratlanul felszólította hétfőn a parlamentet: emlékezzen néma felállással Trianon 70. évfordulójára.

– Na, menjünk! – csattant fel a következő pillanatban Orbán Viktor Fidesz-frakcióvezető, amire a fiatal demokraták ki is vonultak. Orbán ismét hihetetlen gyorsaságáról tett tanúbizonyságot: mielőtt működésbe hozta volna reflexeit, amelyek a gondosan belénk oltott minta szerint talpra ugrásra késztetnek, ha álljunk fel! vezényszót hallunk, előbb szépen végiggondolta: minek. A szabad demokraták esetében sajnos a reflexek voltak a gyorsabbak.

Később Fodor Gábor már diplomatikusabbnak mutatkozott: felszólalásakor azzal magyarázta a tiltakozást, hogy a házelnök nem egyeztetett a pártokkal a néma felállásról. Holott ennél nyilvánvalóan többről van szó: gesztusról, amelyet – ha akarjuk, ha nem – szomszédaink is értékelni fognak. A néma felállás gyászt fejez ki: azt, hogy amiről emlékezünk, sehogy se akarjuk megszokni. Folytassuk? Szabad György elnök igazán megszokhatná már, hogy a fenséges nép legfőbb testületének elnöki pulpitusán ül, és nem a hazafias nevelési tervet hajtja végre egy osztályfőnöki órán.

Soltvadkerten vagy alsóEörsön vagy Kőszegen.
Apropó. Ha nem lett volna Trianon, akkor most beleírhattuk volna:
a gyalui Havasokban!

• Harmadik oldal