(Gadó György)

Nyomtatóbarát változat

A szóban forgó hetilap a Szent Korona címet viseli, minden bizonnyal célszerűségi okok miatt. Ezt a két szót sokkal könnyebb kimondani, mint azt az egyet lenne, hogy – mondjuk – obskurantizmus. Ami pedig inkább illenék e lapocska némely közleménye fölé.

A május 16-i számban például „Pozsgay, az antiszemita” cím alatt azt állítja egy ismeretlen szerző (nemcsak a nevét tartja titokban, de még szignót sem biggyesztett írása alá), hogy a lap tudósítója Izraelben járt, és ott „megtudta”: Pozsgay Imre ottani látogatásakor „megállapodott az izraeli kormánnyal abban, hogy az orosz–ukrán nemzeti öntudat rohamos növekedése és erősödése következtében veszélyeztetett oroszországi zsidók Magyarországon tudjanak végleges hazát találni”. Az egyezség értelmében – teszi hozzá Romhányi László lapja – kb. egymillió zsidót fognak idetelepíteni. „A cigányeső után most éppen ez hiányzik otthon.”

Miközben a magyar sajtó komoly orgánumai a szovjetunióbeli Pamjaty mozgalom működését vizsgálva aggódva latolgatják az új orosz sovinizmus veszélyeit, a Szent Korona csak a „nemzeti öntudat erősödését” fedezi föl. Míg becsületes és a helyszíneket (akár szovjet földön, akár Izraelben, akár csak itt helyben, Ferihegyen) valóban megjáró tudósítók pogromhangulatról, menekülők nyomorúságáról és az izraeli hatóságoknak az ezrével érkezők befogadásával kapcsolatos gondjairól közölnek riportokat, a Szent Korona ún. tudósítójának zsidóellenes hangulatkeltésre szolgálnak ürügyül a tragikus fejlemények.

A lap komoly képpel feltálalt abszurd „értesülése” olvastán nehéz eldönteni, mi nagyobb: a közlemény szerzőjének ostobasága-e, mellyel feltételezi, hogy képtelen híre hitelre talál, vagy inkább az arcátlansága, mellyel ezrek és tízezrek félelmét, nyomorúságát gyűlölet szítására használja fel?

• Visszabeszélő