efhá, F. Havas Gábor, lt– [Kőszeg Ferenc, Nagy W. András, nwa, Solt Ottilia], –szeg

Nyomtatóbarát változat

Miközben a Belügyminisztérium a rendőrség segítségével újabb meg újabb nagy és közepes akciókat szervez az utcák és terek jogtalanul itt tartózkodó külföldiektől és engedély nélkül árusítóktól, valamint bűnöző elemektől való megtisztítása érdekében, a MÁV is meg-megújuló erőfeszítéseket tesz a pályaudvarok rendeltetésszerű használatának helyreállításáért. Az első összehangolt hadműveletre október 15-én került sor (a stratégiai előkészítést nem számítva), ez kéthetes fegyverszünettel végződött. Ennyi időt kapott a nép jólétén őrködő népjóléti tárca, a fővárosi önkormányzat és a pályaudvarokon meghúzódók vegyes serege. (Beszélő, 40., 41. szám.)

November 1-jére a helyzet a pályaudvarokon nem változott számottevően, bár közben a Máltai Szeretetszolgálat a Népjóléti Minisztérium támogatásával megnyitotta az óbudai munkásőrbázis épületében 60 (48?) fős menhelyét, s a rendőrök is elrendeztek legalább kétszáz külföldit (a szerk. saját becslése sajtóinformációk és a Menekültügyi Hivatal vezetőjével folytatott beszélgetés alapján). Említésre méltó fejlemény, hogy a Keleti Thököly úti szárnyának középső csarnokában tábort ütött az immár hagyományosnak nevezhető demonstratív csoport. (Lásd T. Zselensky Péter írását.) Ők – bár maguk is legfeljebb egyik-másik menhelyen találnak fedelet a fejük fölé – nem magukért fekszenek a pályaudvaron, ahogyan egy szűk esztendővel ezelőtt sem magukért feküdtek az akkoriak a Blaha Lujza téri aluljáróban, hanem minden hajléktalan képviseletében (Beszélő, karácsonyi próbaszám). A MÁV-hadművelet keretében idecsődített újságírók egy része tévesen és felületesen figyelmen kívül hagyta tudósításaiban ezt a dimenziót, s statisztikai értelemben vélte reprezentatívnak e politikailag reprezentatív csoportot.

A Beszélő tudósítói gárdája szerdán, csütörtökön és pénteken éjjel is a hadszíntéren tartózkodott a Szeta és a Menhely Alapítvány, az új fővárosi önkormányzat munkatársaival együtt. Szimbolikus eseményeknek voltak tanúi, valamint tettek néhány közvetlen megfigyelést. A tarthatatlan munkakörülmények és biztonságuk veszélyeztetése miatt szimbolikusan sztrájkoló, majd a Thököly úti szárnyból kivonuló MÁV-dolgozókon kívül beszélgettek más dolgozókkal, akik elmesélték, hogy a sajtónak elrettentésül bemutatott, tönkrement, bepiszkolt vasúti kocsi hosszú idő óta áll vakvágányon, s maga a karbantartó személyzet is innen szerzi a hirtelen javítandó kocsikhoz az ajtókat-ablakokat stb.

Beszéltünk az események fősodrától távoli vágányon veszteglő vonatot csöndben takarítókkal arról, hogy a kocsikban évek óta laknak hajléktalanok, bár kétségtelenül most sokkal többen vannak. Különösen nagy volt a zsúfoltság akkor, amikor a Malév leállította tel-avivi járatát, és a menekülő orosz zsidók itt rekedtek. Ők jól megvannak a vagonlakókkal: takarításkor megkérik, hogy emeljék fel a lábukat. Néha kellemetlen, ha takarítás után az ott alvók koszt csinálnak, mert a munkaátvevők a rendetlenséget levonják a bérükből. Arra vigyázni szoktak, hogy a már alvókra ne törjenek rá durván a seprűvel és felmosóronggyal, mert az álmából fölvert ember persze agresszív.

A pályaudvaron éjszakázók között találkoztunk egy számunkra új társadalmi típussal: egy idősebb néni piacra jött néhány tyúkkal, de mivel egy nap alatt nem tudta eladni, valahol meg kellett aludnia.

A szimbolikus események sorában említést érdemelnek a hol terepszínű, hol kék munkaruhában kutyával biztosító vasúti rendészek s az őket felülbiztosító krampácsosok. A vonatkerekek ellenőrző ütögetésére szolgáló nehéz, éles végű vasszerszámmal voltak fölszerelve. (Bevetésükre jelenlétünkben nem került sor.) A kivezényelt rendőrök diszkréten álldogálltak a háttérben. Csak elvétve és a nyilvánosságtól távol rugdosódtak néha.

Legfőképpen azonban egy nagy teljesítményű porszívóról kell megemlékezni. Persze nem amolyan kézi szerkezetről van szó, hanem egy traktorszerű járműről. Mikor a döntő ütközetre sor került, s a MÁV, takarítani kezdett, bevetésre került a harci porszívó. Erődemonstrációját a harmadik nap kénytelen volt abbahagyni, akkor kiderült, hogy a MÁV az imponáló szerkezetet, mellyel fenyegetően lehet kerülgetni a késlekedő hajléktalant, csak bérelte.

• A létminimum alatt