Napjaink magyar könyvkiadásában a korábbiaknál sokkal nagyobb teret kap a tudományos-ismeretterjesztő irodalom. A könyvesboltok kínálatában, sőt túlkínálatában alig találunk magyar szerző által jegyzett kiadványt. Ha mégis, akkor az az igénytelen kivitel és az időnként kifejezetten csúnya ábrák, rajzok miatt – tartalmi kvalitásai ellenére – elsikkad a külföldi műhelyekben készült, színes, díszes könyvek mellett.
A jelenség hátterében rejlő okok többrétűek. Egyrészt hiányzik egy olyan rendszerezett és katalogizált nemzeti diatár, amely – Csorba Gábor zoológus, több könyv fordítója és lektora szerint – a magyar kiadású, illusztrációkban gazdag ismeretterjesztő művek alapjául szolgálhatna. Másrészt nálunk nincs hagyománya az ún. angol ismeretterjesztő stílusnak, így nagyon szűk azon grafikusok köre, akik megfelelnek e stílus követelményeinek. Harmadrészt a hazai szerzők műveinek megjelentetése ellen szól, hogy a kiadás lassú és igen drága mulatság. A könyvkiadók a hazai előállítási költség töredékéért megszerezhetik a külföldi műhelyek kész kiadványait.
Jelenleg a világ könyvpiacát az ismeretterjesztő könyvek kategóriájában – mint azt Rochlitz Andrástól, a Park Kiadó ügyvezető igazgatójától megtudtuk – elsősorban a nagy nyugat-európai könyvkiadók uralják. Az elsősorban angol tudományos-ismeretterjesztő könyvek hazai megjelentetése a kiadókat és az olvasóközönséget is megelégedéssel tölti el. Vagy mégsem? Vannak hiányok, fájó pontok, mint például az, hogy e szép kötetek jó része nem foglalkozik a közép-európai állatvilággal, így a gyerekek – akik „falják” ezeket a kiadványokat – többet tudnak az afrikai faunáról vagy a dinoszauruszokról, mint mondjuk a hazai védett állatokról. Ugyanakkor biztató, hogy a nyugati kiadók valamelyest csökkenteni próbálják a helyi (brit, német stb.) specifikumokat, és lehetőséget adnak arra, hogy a magyar kiadások akár 30-50 százalékban is hazai vonatkozású témákkal bővüljenek. Más jellegű gondot okoz a magyarra fordítás. Ennek során elengedhetetlen, hogy a lefordított anyagot szigorúan lektorálják. Ellenkező esetben a kiadványban hemzsegni fognak a fordítás pontatlanságából eredő szakmai hibák. Néhány gyöngyszem álljon itt mutatóul:
„A búcsújáró lepkék hernyói éjszakánként tömött sorokban a fákra szállnak…” „Szöcske: elterjedt elnevezése sáska…” „Lajhár; dél-amerikai mozgásszegény növényevő…” „Kányafélék: az ókori griff madarakhoz tartozó nemzetség…”
A téli könyvvásárra megjelent művek közül kettőt ajánlunk:
A Szemtanú sorozatból a Dinoszaurusz című könyvet; Park Kiadó, fordította: Korsós Zoltán. És David Attenborough harmadik kiadásban megjelent könyvét, Az élet erőpróbáit; Park Kiadó.





Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét