Skip to main content

Misi Márta

Misi Márta: A búcsújáró lepkék viszontagságai

(A népszerű természettudományos könyvkiadásról)
Könyv


Napjaink magyar könyvkiadásában a korábbiaknál sokkal nagyobb teret kap a tudományos-ismeretterjesztő irodalom. A könyvesboltok kínálatában, sőt túlkínálatában alig találunk magyar szerző által jegyzett kiadványt. Ha mégis, akkor az az igénytelen kivitel és az időnként kifejezetten csúnya ábrák, rajzok miatt – tartalmi kvalitásai ellenére – elsikkad a külföldi műhelyekben készült, színes, díszes könyvek mellett.

A jelenség hátterében rejlő okok többrétűek.


Misi Márta: Kiscsoportos tb-terápia

Biztosítópénztárak


Beszélő: Mi a különbség az önkéntes pénztárak és a magánbiztosítók között?

– A magánbiztosító-társaságokat a profit reményében hozzák létre; előre lefektetik a későbbi szolgáltatások pénzügyi alapjait, kidolgozzák a biztosítási konstrukciókat, majd ezután egyenként gyűjtik be a biztosítottakat. Ezzel szemben a szóban forgó biztosítási pénztár tagjai maguk a tulajdonosok, és egyben a szolgáltatás élvezői. A pénztárak nonprofit elv alapján működnek, a hasznot nem osztják fel részesedés vagy osztalék formájában.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon