II. ÁTMENETI HELYZET: MOZGÓKÉP ÉS MÉDIOKTATÁS A HELYI TANTERVEKBEN

Kutatási jelentés a mozgókép- és médiaoktatásról a helyi tantervek alapján
Előző fejezet: I. Bevezetés	Tartalom	Következő fejezet: III. A MOZGÓKÉP-ÉS MÉDIAOKTATÁS TANTERVI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPKÉRDÉSEI

II. ÁTMENETI HELYZET: MOZGÓKÉP ÉS MÉDIOKTATÁS A HELYI TANTERVEKBEN

Mivel az elfogadott Alaptantervi szövegből a nyomdai előkészítő munkák során kimaradt (!) a mozgóképkultúra-és médiaismeretre vonatkozó közös követelmény, tudtuk, hogy sok intézményben szinte automatikusan a vizuális kultúra részeként kezelik a tárgykört -, míg másutt a múlt ködébe vesző filmesztétikai oktatás leszármazottjaként, automatikusan a magyar órákhoz sorolják a "filmet".

Mindenek előtt arra voltunk kiváncsiak, hogyan illesztették az iskolák a mozgókép-és média oktatást a helyi tantervekbe, milyen tanügyi keretben, milyen "eljárásrend" szerint, s milyen vitákban fogalmazták meg? Nézzük először a pedagógusok személyes tapasztalatait:

- Mi, akik a művészeteket tanítjuk, tehát ezt a műveltségi blokkot, nagyon szerettük volna, ha legalább az óraszámunk megmarad, és ezért többen vállatuk - én is az elsők között -, hogy a rajz mellett a mozgókép továbbképzést is elvégzem. Reméltük, hogy ezeknek az átlagképességű gyerekeknek legalább az általános képzést biztosító, személyiséget fejlesztő, kézügyességet erősítő területeket nem fogják lecsökkenteni -, és hát pontosan ellentétesen működött a dolog. Mivel mi egyedül voltunk - végső soron sok lúd disznót győz -, a magyar szakosok, a matematikások, akik többen vannak egy területen, azoknak a szavazatai alapján a magasabb óraszámok az alapozó tantárgyakhoz kerültek, ill. a társadalom elvárása szerint - már legalábbis, ahogy mondják -, a nyelvekre, a számítástechnikára jutott, és a készségtantárgyak megint a háttérbe szorultak. A nyíregyházi tantervcsomagot vettük át úgy egészben, nagyon hasonlított nekünk a régihez, hiszen valamennyien, vagy legalábbis nagyon sokan Nyíregyházán végeztünk, és ugye nem kellett olyan óriási lépéseket tenni, hogy változzunk, és azért választottuk a nyíregyházit...
(Lovas Miklósné, Ságvári Endre Általános Iskola, Debrecen)

- Én Tengelicen tanítok. Ez egy Tolna-megyei kis falu, kb. 2600 lakosa van, és a külterületi gyerekekkel együtt 182 tanuló tanul nálunk. Két párhuzamos osztály van jelenleg, egyébként pedig mindenhol csak egy osztály működik. Az iskola tantestülete olyan 20 körül van. Mindenki szakos, tehát nincsenek már képesítés nélküliek. Végülis én tanító vagyok, alsóban tanítunk hatan, de én felsőben is tanítok. Még a mostani igazgató-helyettes osztott be teamekbe minket, és nekünk kellett kiválasztani, illetve összehozni egy-egy helyi, hangsúlyozottan helyi tantervet. De általában mégis az volt a jellemző, hogy inkább átvettünk tanmeneteket.
- És honnan vették át?
- Én ahogy visszaemlékszem, szinte minden tárgyat máshonnan vettek át. Azt, ami itt hangsúlyos, a mozgóképet én a Koronánál megjelent tanári kézikönyv tantervéből vettem át, de eléggé átíródott. Maga a tárgy a hetedik osztályban jelenik meg, a második félévben nincsen rajz, hanem megkaptam a félévre eső 18 órát. Végül is nem önálló tárgyként, de fél évig csak média van, illetve mozgókép. És az osztályozás beleolvad a rajzba.
(Farkas Zsuzsanna, Általános Iskola, Tengelic)

- Pakson dolgozom az Energetikai Szakképzési Intézetben. Én magyartanár vagyok, magyar-népművelés szakos tanár. Rengeteg műszaki tárgy, szakmai tárgy van nálunk -, ugye a humán vonal az természetesen teljesen háttérben van. A mozgóképkultúra és médiaismeretet bele van porlasztva a magyar nyelv és irodalomba. Magyarán szólva ez a " nincs seholsem" állapot. De ha ez azt jelenti, hogy ettől kezdve engem hagyni fognak ebben tevékenykedni, ez ennek a legitimizálását jelenti.
- Annak ellenére, hogy a NAT-ban ez minimumkövetelményként jelenik meg?
- Nem tudom, hogy ebből a beszélgetésből mi lesz, de ha ez elkerül a minisztériumba, akkor erre a kérdésre azt mondom, hogy ha-ha-ha. Ezt a NAT-ot ami van, ezt így az iskolák bojkottálják. Egyszerűen bele sem kezdtek, többé-kevésbé politikai okokból. Mindenki tudta, hogy itt választások lesznek, mindenki kivárt. Mondjuk a hetedikben kötelező tánccá lépett elő, akkor ezt többnyire a rajzba beletették, aztán majd meglátjuk, és a tavaszi félévben majd elkezdődik ez a kurzus. Na most tavasszal sem fog semmi elkezdődni, mert ez így egy ilyen kipipálós dolog. És ez különösen igaz a középiskolákra, hogy ahova a NAT majd 2000-re fog odaérni: ej, ráérünk arra még.
(Patai Péter, Energetikai Szakközépiskola, Paks)

Az interjúk alapján kirajzolódó személyes-impresszív képet konkretizálja a kérdőives vizsgálat. A kutatás alapján értékelhető adatokat kaptunk arról, hogy milyen formában határozta meg az iskola a NAT követelményrendszeréhez igazodva - további külső instrukció, rendeleti szabályzás nélkül - a mozgókép-és médiaoktatás tantárgyi kereteit, hogyan határolta be a terület oktatására fordítandó időkeretet?

Kérdés

Az ön iskolájában a helyi tantervben milyen formában jelenik meg a mozgóképkultúra-és médiaismeret?
önálló tantárgyként a .... évfolyamokon .... óraszámban
valamely más .... tantárgy keretében a .... évfolyamokon .... óraszámban

A mozgókép/médiaoktatás tantárgyi kereteire vonatkozó elképzelések adatait feldolgozva pontosan látható, hogy:

	az ált. iskolákban a "vizuális kultúra/mozgóképkultúra - integráció" a domináns (ám a 7/8. évfolyamokon a legtöbb helyi tantervben kialakított heti egyetlen órát figyelmbe véve, ez a modell csak "papíron" működik!)
	a középiskola a magyar órákat inkább sejti befogadó tárgynak
	az óraszámok körül zajló harcokat ismerve, figyelemreméltóan magas az önálló tárgyként meghatározott mozgókép/média -, főként a középiskolákban
	egyéb befogadó tárgyakra (pl. történelem, informatika) kevéssé gondoltak az iskolák

a mozgókép-és médiaoktatásra tervezett óraszámok a helyi tantervekben

Mielőtt a vizsgálat adataira térnénk, három lényeges szempontot kell kiemelnünk:

	a mozgóképkultúra-és médiaismeret minimális követelményeinek teljesítésére felkészítő rendszeres stúdiumok ÖSSZ-ÓRASZÁMÁNAK a szakmailag még elfogadható MINIMUMA 80 TANÓRA (ez a mérték nem éri el az iskolapadban eltöltendő idő 1 százalékát sem)
	még a műveltségi területek iskolai prezentációjára fordítandó időmennyiség NAT által javasolt %-os megoszlása is lehetővé teszi a szóban forgó 7-10. évfolyamokon ennek a 80 órának a mozgókép/médiaoktatásra fordítását
	a hagyományos tantárgyak órakeretének további fenntartása és az óraszámok csökkentésére vonatkozó, a diákok terhelését mérséklő elképzelések együttes megvalósulása elméletileg is kizárná, hogy a magyar iskola bármit és bármikor módosíthasson az oktatandó tartalmak és a fejlesztendő képességek évtizedekkel ezelőtt kialakult szerkezetén! Másképpen fogalmazva: az új műveltségi tartalmak kizárólag az oktatásirányítás egyértelmű szándékával, a kerettantervekben definált helyen és mértékben jelenhetnek meg.

A kutatás eredménye mindezzel szemben azt mutatja, hogy az általános iskolákban a 7. évfolyamon, a helyi tantervek szerint az iskolák mozgókép-és médiaoktatásra tervezett órakerete az intézmények

~70%-ában	az évi 10 tanórát sem éri el
~15%-ában	évi 11-17 órát szánnak a terület oktatására, és csupán
~15%-ában tervezik	az évi 18 órát meghaladó képzést (amelyet a tantervek minimumként javasolnak)

Hasonló órakeretekkel találkozunk a 8. évfolyamon is, míg a középiskoláknál a minta statisztikailag értelmezhetetlen, olyan kevés iskolában van az 1998/99-es tanév közepén értékelhető tantervi elképzelés.
A vizsgálatból az is egyértelműen kitűnik, hogy éppen azok az iskolák terveztek évi 10 tanórát sem elérő mozgókép-és médiaoktatást, ahol a többnyire heti egy órával rendelkező vizuális kultúra órakeretébe "gyömöszölték" a területet. Márpedig ez a modell működésképtelen, mind a két terület oktatását hiteltelenítő változat!

A számok azt mutatják, hogy az általános iskolák egyharmada, míg a középiskolák háromnegyede(!) a mozgóképkultúra-és médiaismeret tanítását a helyi tantervben ma még nem határozta meg értékelhető módon!

Kérdés

Az Ön iskolájában a mozgókép-és médiaoktatást mikor kezdték meg (ill. mikor kívánják megkezdeni? (1994-ben vagy előtte; 1995/97-ben; 1998-ban, 1999-ben, 2000-ben)

Figyelembe véve, hogy az 1998-as dátum az 1998/99-es tanévet jelenti, és a legtöbb iskolában a mozgókép/médiaórákat a tavaszi félévre állították tanrendbe, a vizsgálat időpontjáig még igen kevés osztályban kezdődött meg a képzés.

Következtetés

Ezeknek az adatoknak a tükrében egyértelmű, hogy a rendeleti kényszerben lévő általános iskolák - a NAT előírásait formálisan teljesítve - beillesztették ugyan a helyi tantervbe a mozgóképkultúra-médiaismeretet, de az íly módon kialakított tantárgyi és órakeretekben a tárgy oktatása nem lehet működőképes.

Összességében megállapítható, hogy az Alaptanterv adta "lehetőség és kényszer" a helyi tantervek kialakítása során nem segítette kellőképpen az olyan új műveltségi területek, mint pl a mozgókép-és médiaoktatás tantervi beilleszkedését. Nem segítette, mivel az iskolákat nem motiválta kellőképpen az új tárgyak bevezetésére, nem segítette, mivel a hagyományos tantárgyak szükségképpen újra definiálhatták, s így újra is definiálták (gyakran bővülő formában) önmagukat -, a szűkülő órakeretekkel rendelkező helyi tantervekben.

Előző fejezet:
I. Bevezetés

Tartalom

Következő fejezet:

III. A MOZGÓKÉP-ÉS MÉDIAOKTATÁS TANTERVI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPKÉRDÉSEI

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás