Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc: A kormány jön, a szerkesztő megy


A Beszélő szerkesztőségét Göncz Árpád „az 1956-os forradalom szellemiségének ápolásában” kifejtett munkássága elismeréseként Nagy Imre Emlékplakettel tüntette ki. A kitüntetés persze a régi, az engedély nélkül, szamizdatként megjelent Beszélő szerkesztőségének szólt, Kis Jánosnak és szerkesztőtársainak: Haraszti Miklósnak, Nagy Bálintnak, Petri Györgynek, Solt Ottiliának, Szilágyi Sándornak és végezetül e sorok írójának. Dicsősége és melege azonban átsugárzik a Beszélő mai szerkesztőire is.

Kőszeg Ferenc: Kormányzásra ítélve


Tizennégy hónappal a választások előtt az SZDSZ vezetése közreadta a majdani választási kampány kereteit meghatározó kettős jelszót: Legyőzni az MDF-et, megelőzni az MSZP-t! Május 8-a bebizonyította, az SZDSZ ügyvivői jól mérték fel, hogy a társadalom alapvető igénye az MDF-kormány leváltása. A leváltást az SZDSZ, az MSZP, az ellenzéki sajtó, de a közvélemény túlnyomó többsége is úgy értette, hogy az MDF-nek nem lehet helye a választások után létrejövő koalícióban.

Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Miért bukik meg a kormány?


Homage

1989–90 fordulóján a közvélemény úgy vélte, az első szabadon választott kormány osztályrésze csak a bukás lehet. Soares portugál államelnök budapesti látogatása során megbocsátóan legyintett, amikor egy szabad demokrata képviselőjelölt fejtegetni kezdte, hogy a négy évtizedes diktatúra után Magyarország olyan helyzetben van, mint Portugália volt a Salazar-rendszer után.


Kőszeg Ferenc: Újra Lovas Istvánról

Talált tárgy


Lovas István a Beszélő legutóbbi (április 14-i) számában tisztességesnek minősíti a lap eggyel előbbi (április 7-i) számában megjelent, róla szóló írásomat. Cikkemben – 3,2 nevem volt – a következőket állítottam: 1. Lovas a Szabad Európa Rádió munkatársaként a még pártállami Magyar Televízióban leplezte le a „cenzúrázó” SZER-t, majd miután a német munkaügyi jogszabályok a nyilvánvaló illojalitás ellenére sem tették lehetővé a menesztését, 20 ezer dollár végkielégítés fejében önként távozott a kommunistákkal paktáló rádiótól. 2.

Kőszeg Ferenc, Neményi László: Nem az számít, amit az újságok írnak

Beszélgetés Charles Gatival


Beszélő: Kormánykörökben gyakran elhangzik a vád, hogy az ellenzéki sajtó – mint legutóbb a rádiós elbocsátások kapcsán – hisztériakeltésével árt az ország érdekeinek. Ön az amerikai külügyminisztérium politikai tervezőosztályán tapasztalatokat szerezhetett arról, hogy miként születnek értékelések az egyes országok politikai helyzetéről. Mennyit árt az ellenzéki média?

Charles Gati: Nem az számít, amit az újságok írnak, hanem az, ami történt.


Kőszeg Ferenc: 3,2 nevem volt

Egy magyar konzervatív


Romantikus világutazó

1992. február 29-i számunkban bemutattuk egy belügyi irat facsimiléjét. Kiderült belőle, hogy az 1945-ben született Lovas Istvánt 1965-ben összeesküvésben való részvétel és hazatérés megtagadása (az NDK-ba szökött, ott fogták el) 3 év és 2 hónap börtönre, továbbá 300 Ft vagyonelkobzásra ítélték. 1976-ban kivándorolt Kanadába. Az irat befejező mondata: „Nem utazhat be az MNK területére.”

1975-ben feleségül vett egy kanadai nőt. Hiába hivatkozott azonban a frissen aláírt Helsinki Záróokmányra, kiutazását nem engedélyezték.




Kőszeg Ferenc: Újságot olvasni szabad?

Depolitizált rendőrség


Akarta valaki ezt a törvényt?

Az elmúlt évben márciustól a nyár derekáig folytak a hatpárti tárgyalások a honvédelmi törvényről. A viták egyik kulcsfontosságú kérdése az alkotmány két szakaszának a törvényhez kapcsolódó módosítása volt: 1. milyen felhatalmazást kapnak a fegyveres erők azonnali cselekvésre az országot ért váratlan támadás esetén; 2. hogyan határozható meg a határőrség jogállása, amely fegyveres erő ugyan, de belső rendészeti feladatokat is ellát.


(Haas György), Kőszeg Ferenc: [Olvasói hozzászólás, szerkesztői válasz]

Zádori Zsolt: Nagy Új Szövetség előtt? Beszélő, 1994. február 24.


Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Azt hiszem, a nevem nem teljesen ismeretlen Ön előtt, már azért sem, mert a nyolcvanas években azok közé tartoztam, aki az akkor születő Beszélő terjesztéséért és annak munkatársaiért harcoltam írásban és szóban, lapokban, rádióban, emberjogi mozgalmakban.

Tettem ezt azért is, mert bíztam abban, hogy egyszer a Beszélő, ha erre lehetőség nyílik, folytatja azt, amit akkor elkezdett, és a magyar demokrácia egyik olyan lapja lesz, amely tárgyilagosan, a sajtóra kötelező etikai szempontokat figyelembe véve fog megjelenni.

A fent eml






Kőszeg Ferenc: A nyomda és a kormány ördöge

A rádióról


Legutóbbi számunk vezércikkéről lemaradt a csattanó. A négy liberális párt megállapodásáról írtunk, és megpróbáltuk fideszes szemmel értékelni az SZDSZ 25 pontos koalíciós irányelveit, elmélkedve a szokásos talányon: vajon lehet-e a liberális blokk majdani kisebbik partnere a mai koalíció. A végeérhetetlen okoskodást egy szabad demokrata vezető szavait idézve zártuk rövidre: „Koalíciót a liberális pártokkal akarunk – meg még azzal, akivel rákényszerülünk.

Kőszeg Ferenc: „Adják ők még alább is…”

Beszélő-beszélgetés Orbán Viktorral


A Fidesz is, az SZDSZ is úgy ítéli meg, hogy liberális koalícióra van szükség. Ugyanakkor érzékelhető a széttartás a további koalíciós partner kérdésében. Majdhogynem úgy vetődik fel a kérdés: Boross vagy Nagy Sándor? Valóban közülük kell választanunk?

Adam Michnik egyszer úgy válaszolt egy hasonló kérdésre, hogy a maga részéről Marlene Dietrichet választja. De persze a kérdés komoly. Mi tartjuk magunkat ahhoz – amit egyébként Pető Ivánnal egybehangzóan szoktunk mondani –, hogy a liberális blokknak mindkét irányban nyitottnak kell lennie.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon