Skip to main content

F. Havas Gábor

F. Havas Gábor: Ereszd be a tótot, majd kiver a házból


Ezt az elmés népi bölcsességet a parlament önkormányzati bizottságában dr. Józsa Fábián MDF-es alelnök vágta a fővárosi törvény vitájára meghívott budapesti főjegyző, Szegvári Péter fejéhez, miután a főjegyző azt merészelte fejtegetni, hogy a különböző helyi adónemek kivetési jogát meg kellene osztani a kerületek és a főváros között. Ám a bölcs mondás éppúgy elhangozhatott volna a kerületi polgármesterek képviseletében jelen lévő Lévay Levente vagy Koppány Zoltán szájából.

F. Havas Gábor: Okos enged

Polgármesterkedések


Akkor az első fordulóban az egyéni jelöltek között az alábbi sorrend alakult ki:

1. Mészáros István SZDSZ 10 451
2. Fekete Gyula MDF           9 063
3. Szécsényi Mihály Fidesz   4 490.

A két forduló között tárgyalások kezdődtek az SZDSZ és a Fidesz között.






efhá, F. Havas Gábor, lt– [Kőszeg Ferenc, Nagy W. András, nwa, Solt Ottilia], –szeg: Mesterporszívózók és szellemvasút


Miközben a Belügyminisztérium a rendőrség segítségével újabb meg újabb nagy és közepes akciókat szervez az utcák és terek jogtalanul itt tartózkodó külföldiektől és engedély nélkül árusítóktól, valamint bűnöző elemektől való megtisztítása érdekében, a MÁV is meg-megújuló erőfeszítéseket tesz a pályaudvarok rendeltetésszerű használatának helyreállításáért. Az első összehangolt hadműveletre október 15-én került sor (a stratégiai előkészítést nem számítva), ez kéthetes fegyverszünettel végződött.

F. Havas Gábor: Pisti a vérzivatarban

avagy hogyan látta a Televíziós Kamara szerint a televíziós kamera a benzinháborút


Persze Pálfy G. István, a Tv-híradó főszerkesztője valószínűleg így is gyalázkodásnak minősítette volna a vitát, hiszen néhány nappal korábban a Nap Tv-ben a következőket nyilatkozta Forró Tamásnak: „Úgy érzem, hogy itt sokan üvöltenek együtt a farkasokkal, és sokan közülük azt se tudják, hogy miről van szó.

F. Havas Gábor: Socialy


– Miért mentetek Kubába?

– Azért, mert én szeretek játszani. Nagyon a szívemhez nőtt a Capitaly nevű játék. És rájöttem, hogy Kubában az egész ország egy másik játékot játszik, amit én magamban Socialynak neveztem el. A Socialy nevű játék szabályai azonban sokkal bonyolultabbak, mint azé a gyenge, kommersz változaté, amit Capitaly néven ismer a világ. Elég, ha annyit mondok, hogy adva van egy ország, amely úgy tesz, mintha komolyan venné a saját gazdaságát, és közben négyféle pénz van hivatalosan forgalomban.


F. Havas Gábor: Négy-öt IFA összehajol

Elcsábítva és elhagyatva


A modern pluralista demokráciákban az érdekek megformálására, ütköztetésére, a társadalmi konfliktusok kezelésére alkalmas intézmények egymást kiegészítő, ellensúlyozó bonyolult rendszere épült ki. Ezek közül csak az egyik és talán nem is mindig a legfontosabb a parlament, amely a megfelelő támogatottságot élvező politikai pártok legfontosabb ütközési terepe.

A Magyarországon lezajlott rendszerváltás egyik legfőbb sajátossága, hogy a demokratikus intézményrendszernek mind ez ideig csak a parlamenthez kapcsolódó szervezeti keretei épültek ki igazán.


F. Havas Gábor: A hatalom láthatatlan korlátai

Interjú Kis Jánossal


Beszélő: A választási győzelem ellenére bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy sem a párt, sem a parlamenti frakció nem igazán elégedett az elmúlt hónapokkal. Ha ez igaz, akkor mivel nem elégedett, és a meghirdetett változásoknak, gondolok itt a stílusváltásra, mennyiben van ehhez közük?

Kis János: Én azt gondolom, hogy katartikus fordulatra az SZDSZ-nek nincs szüksége. Ha egy párt egy hozzá nagyon közel álló riválissal szemben olyan jól tud szerepelni, mint a szabad demokraták ezen a választáson, akkor nem kell mindent a nullpontról kezdeni.


F. Havas Gábor: Véletlenek furcsa egybeesése


Az SZDSZ 1989 tavaszán készítette el „A rendszerváltás programjá”-t. A leszakadt társadalmi csoportok fokozott szociális támogatását indokló fejezetben szerepel az alábbi passzus: „A gyökértelen, perspektíva nélküli társadalmi csoportok, különösen a lumpenizálódó városi szegények körében terjedő fasisztoid ideológiák az etnikai különbségekre épülve szembefordíthatják egymással a kirekesztett társadalmi csoportokat, és pogromhangulatot idézhetnek elő.” Tavaly márciusban mindez még távoli, kivédhető fenyegetésnek tűnt.

F. Havas Gábor: Népjóléti terepszemle

Surján Miskolcon


A Pesti Hírlap augusztus 4-ei számából megtudhattuk, hogy dr. Surján László népjóléti miniszternek döbbenetes élményben volt része. A hónap elején ugyanis Miskolcra látogatott, ahol – többek között – megtekintette a város hírhedt nyomornegyedét, a Szondi-telepet.

F. Havas Gábor: A szakszerű nyugodt erő


Az MDF-en átok ül, őket mindig félremagyarázzák. Már nem is mernek egyenes válaszokat adni a görbe kérdésekre, mert abból csak baj lehet. Inkább maszatolnak.

A minap Kónya úrnak, mint frakcióvezérnek nyilatkoznia kellett volna arról, hogy mi a véleménye a frakciónak Kéri úr mondókájának tartalmáról. Kónya úr azt mondta, hogy nekik erről nem kell mondani semmit, mert úgyis mindenki tudja. Ez igaz. De mit? Ebben a kérdésben később Antall úr is szót kért.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon