Skip to main content

Eörsi János

Eörsi János: Homályos jövendölések

Jóslás a második fordulóra
Ki kit támogat?


Jósolunk, de nem állítjuk, hogy pontosan ismerjük a jövőt. Ez persze nem adhat fölmentést az esetleges fiaskóra. De akárhogy is, a jós csak gomolygó ködöt lát; csak a gomolygás iránya (a tendenciák!) meg sűrűsége (differenciák, szórások, konfidenciák!) bontakozik ki látnoki szeme előtt.

Mégis, valamit a körülményekről, előföltevésekről. A második forduló két táborra osztja a választókat: azokéra, akiknek első fordulóbeli választottja talpon maradt, és azokéra, akiknek jelöltje kiszorult a küzdelemből.


Eörsi János: Dzsentrik öröksége

Beszélő-beszélgetés Antal Lászlóval


A magyar gazdaság 1992 ősze óta többet importál, mint exportál, emiatt romlik a fizetési mérleg. Hogyan értékeled ezt a folyamatot?

1993-ban három és fél milliárd dollárral romlott a fizetési mérleg. A romlás mértéke megközelíti a GDP 10 százalékát. Ez önmagában még nem volna tragikus. Csakhogy több év gazdaságpolitikai erőfeszítése, amely elsősorban a fizetési mérleg javítására irányult (és csak másodsorban az infláció letörésére), most szappanbuborékká vált.


Eörsi János: A taktikus miniszter bőkezű hivatala

Az Idegenforgalmi Alapról


Az úgynevezett elkülönített állami pénzalapok műfajában rövid időn belül ez a második törvénysértő eset. De azért van különbség is: szemben Kádár Béla külgazdasági miniszterrel, aki a parlament számvevőszéki bizottságának korábbi ülésén dühödt kirohanásokkal védekezett a Kereskedelemfejlesztési Alapot tépázó bírálatokkal szemben (Beszélő, március 31.), Latorcai János ipari miniszter taktikusan bejelentkezett és mégse ment el a múlt heti – utolsó – bizottsági ülésre.

Eörsi János: A deficit sodrásában


Hogy pontosan hol mozog, arról Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke nem adhatott tájékoztatást, mivel a pénzforgalmi (szakszóval cash flow) mérleg „nem publikus”. De ne is azonosítsuk a fizetési mérleggel, mivel az év eleji pénzforgalom egyaránt fedhet tavalyi és idei ügyleteket, nem tudni például, hogy egy-egy idén kifizetett importtétel netán nem tavaly jött-e be. Az időbeli elhatárolás a külgazdasági minisztérium tiszte; amíg tőle nem kapja meg az MNB a külkereskedelmi mérleget, addig a fizetési mérleget sem ismerhetjük.

Eörsi János: Végjáték

A ciklus utolsó napja


Döglött aknák

Az ünnepi hangulatot eleve aláaknázta, hogy nem fejeződött be az igazságtevő nyomulás. Lezsák MDF-ügyvezető elnök is megmondta volt: „A legnagyobb ellenfelünk: az idő!” Csak hát a koalíciós többség csak nemrég, március 8-án szavazta meg az ügynöktörvényt (1994. évi XXIII. tv.), amely persze ekképp mellőzi a mostani parlament tagjainak átvilágítását. Amidőn rákerült a törvényre az elnöki aláírás, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elhatározta, hogy összetákolja az átvilágító bizottságokat.


Eörsi János: Kádár B. totalitárius bölcsessége

A Kereskedelemfejlesztési Alapról


A bizottság ülésén természetesen ott volt egykori közgazdász kutatótársa, az ÁSZ elnöke is. Kádár úgy vélte, a számvevőszék „mint a totalitárius bölcsesség kizárólagos letéteményese” az alkotmányos intézményrendszer fölé kívánja helyezni magát; szónoklatának más pontján a szép emlékű KNEB (Központi Népi Ellenőrzési Bizottság) munkamódszereihez hasonlította a számvevőkét. Ennyire a szívére vette az ÁSZ csakugyan nem hízelgő jelentését arról, hogyan kezelte minisztériuma, az NGKM a Kereskedelemfejlesztési Alapot 1991 és 1993 I. féléve között.

Eörsi János: Zsákba(vas)macska

A DIMAG privatizációja


1991–92 fordulóján ugyanis az ÁVÜ úgy kötött szerződést a vevő Szojuzruda–Nuevometal konzorciummal, hogy hiányoztak a garanciák a Dimag-részvények ellenértékének behajtására. Később sem igen erőltette az ÁVÜ a vételár megfizetését. Csepi Lajos, az ÁVÜ volt ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elismerte az utóbbi vádat, mondván: a pénzbeszedéssel szemben a foglalkoztatás szempontjait részesítették előnyben. A rossz szerződés miatt viselt felelősséggel viszont az a baj, hogy az a két kollega, aki megkötötte, már kikerült az ÁVÜ kötelékéből.

Eörsi János: Jöjjön a földindulás!

Beszélő-beszélgetés Juhász Pállal a mezőgazdaságról


Magyarországon igen fontos szerepe van az agrárgazdaságnak: ha ’92 második felétől fogva nem esne vissza az agrárexport (mint ahogy visszaesik), akkor már a gazdaság egészében sem volna visszaesés. A kormány a piaci válsággal magyarázza a recessziót. Miért nem értenek egyet a szabad demokraták ezzel az értékeléssel?

A válságot valóban a piaci nehézségek robbantották ki. De a válság elhúzódásában nagy a koalíciós többségű törvényhozás felelőssége (és a kormányzaté is annyiban, hogy odadobta a törvényhozásnak a gyeplőt).


Eörsi János: Fölhívás keringőre

SZDSZ-küldöttgyűlés


Elvek és gyakorlatiasság

Vádak némely finom lelkületűek aggodalmai miatt várhatók: ó, jaj, ezek itt kampányolni fognak, mi több, hatalomra, következésképp személycserékre törnek. A kampány „eldurvulásától” óvó „szakértői”, korporativista kiokítások hovatovább éppúgy leplezik a szocialista előretörést, akár a „pártatlanság” műszava a rádió meg a tévé dühödt kormánypártiságát. A vádaknak Pető a választási stratégia négy alapelvének lefektetésével ment elébe.


Eörsi János: Arccal a kapitalizmus felé!

Fordulat és felemelkedés


Öt év persze mostanság nagy idő. Lassan lezajlik egy MDF-es ciklus, amely némelyeket fölemelt vagy legalábbis jótéteményben részesített, másoknak pedig sérelmeket okozott. Így a pártprogramok kínálta világképek villódzását most elhomályosítják a meztelen érdekek. A programok alkotói most inkább csavarhúzót vesznek elő világkép helyett, hogy egyes helyeken húzzanak, másutt meg eresszenek a rendszer srófjain.

„Csehországgal, Szlovéniával szemben elvesztettük az 1989-es induláskor fennállt előnyünket” – így a szabaddemokrata-diagnózis.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon