Skip to main content

Kultúra

Rendszerváltó akadályverseny


I. AKADÁLY: BEMUTATKOZÁS, A PÁRTOK 12 PONTOS PROGRAMJA

HVG – Baljobb Párt (BJP)

Horváth Zoltán szóvivő: „Pártunkat, mely természetesen élcsapat tömegpárt,  prominens képviselői képviselik: Weyer Béla első első elnök, Németh András második első elnök, Murányi Gábor harmadik első elnök, s jómagam, Horváth Zoltán, természetesen, negyedik első elnök.”

A Baljobb Párt (BJP) 12 pontja:

1. A BJP 5 millió magyar férfi és 5 millió magyar nő pártja.

a/ kivéve a 10 milliós kereten kívül esőket.










„Jani lábhoz megy”

Betlen János beszélget Tarnói Gizellával – dokumentum


MTV 1, Aktuális 1999. október 11.


Betlen János: Jó estét kívánok! Nem akármivel gyanúsította meg az Élet és Irodalom a miniszterelnököt augusztusban. A Fiúk a bányában című cikk állítása szerint Orbán Viktor a Fidesz pénzéből segítette volna hozzá apját, hogy fellendítse családi vállalkozását. A cikk két megfogalmazása miatt a Fidesz első fokon helyreigazítási pert nyert az ÉS ellen, de a vádak lényegét az újság fenntartja. Az Aktuális vendége Tarnói Gizella, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese. Jó estét kívánok!

Kóthy Judit: Emlékeztető


1997. december: elnöki kinevezésének tizennegyedik, a kereskedelmi televíziók elindulásának harmadik hónapjában Peták István kísérletet tesz arra, hogy a műholdra került MTV 2 nézettségének drámai zuhanását megállítsa. Megbízza Sipos Pált, Murányi Mihályt és Péterbencze Anikót egy válságkezelő műsorstruktúra kidolgozásával és 1998. január 5-i beindításával. Feladat: az MTV 1998-ra tervezett műsorkészítési költségeinek egyharmadából kihozható, de a nézőket megtartani képes program kidolgozása.

Mihancsik Zsófia: Mélyvíz, mélypont, záróra?

Kóthy Judittal beszélget Mihancsik Zsófia


Bár 1970 óta dolgozol a Magyar Televízióban, most csak az 1989 utáni időszakról szeretnélek kérdezni. Egyik készítője voltál ugyanis a televízió meghatározó közéleti vitaműsorainak, a Napzártának, a Krétakörnek, majd hosszabb kihagyás után a Mélyvíznek. Minthogy immár Mélyvíz sincsen, sőt a közszolgálati televízió jelenlegi vezetése kilátásba helyezte az elbocsátásodat, szeretném, ha elmondanád, van-e valami közös ezeknek az egymás után kimúló műsoroknak a sorsában.

Engedj meg egy rövid kitérőt az 1989 előtti időszakra.


Galántai Zoltán: Ha léteznének, akkor már itt volnának

Tehát ha nincsenek itt, akkor nem is léteznek?


„…kérem, jól jegyezze meg, hogy természetünktől fogva mindannyian arra a bizonyos athéni bolondra hasonlítunk… aki azt vette a fejébe, hogy az összes Pireuszban horgonyzó hajó az övé. A mi rögeszménk pedig nem egyéb, mint hogy az egész természet kivétel nélkül a mi céljainkat szolgálja.

Kisbali László, Mink András: „Mennyei pofátlanság”

Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Weöres Sándor Le journal című verséről


Már József Attilánál is eljátszottál a gondolattal, hogy ha élne, nem is volna még olyan öreg. Weöres Sándor viszont jószerivel kortárs. Ismerted személyesen?

Csak egyszer találkoztam vele személyesen, meghökkentő jelenség volt. Fura, kissé nyávogó hangjával olyan volt, mint egy gonosz kis manó. Határozottan volt benne valami gonoszkodó hajlam.


Seres László: Underpress


A dicstelen körülmények között elhunyt, khm, vállalkozó, Seres Zoltán merénylőjéről nyilván sok rosszat el lehet mondani, de ez azért durva. Blikk, nagy betűkkel, pirossal aláhúzva: „Seres merénylője géppisztolyával elkergette a gólyákat Tahitótfaluból”

A csávó tehát, aki két géppisztolysorozatot is beleeresztett sajátos foglalkozású névrokonomba, ökológiai kárt is okozott, talán még a tahitótfalui népességfogyás is a számlájára írható. Maffiózó urak, ami sok, az sok.


Galántai Zoltán: Matematika, földönkívüliek


„Thomas Hobbes »(n)egyvenéves volt, amikor először találkozott a geometriával, mégpedig véletlenül. A könyvtárban volt, Eukleidész Elemei nyitva feküdtek az I. Könyv 47. tételénél. Elolvasta a tételt. Istenemre – mondta (a nyomaték kedvéért itt és most meg is esküdött volna rá) – ez lehetetlen! Ezután elolvasta a bizonyítást, amely visszautalt egy másik tételre, amelyet szintén elolvasott. Et sic deinceps (és így tovább), úgy, hogy is a bizonyítás meggyőzte őt a tétel igazságáról.

Viktor Jerofejev: Az orosz népi szex morfológiája

Az orosz dugimesék természetrajzához


Bolonduska Ivanuska legalább annyit elárul az orosz lélekről, mint Miskin herceg, Alekszandr Afanaszjev híres, múlt századi dugimese-gyűjteménye meg maga az orosz mentalitás. Ezek a mesék arról szólnak, amiről az egész orosz kultúra mind a mai napig hallgat: a nyelv kulturálisan érintetlen, tagolatlan zónájába hatolnak be. A dugimese az orosz népi tudat és tudatalatti legeldugottabb, nemi szférájába világít bele, miközben mindvégig megőriz benne egyfajta eredendő, sűrű homályt. A modern anekdota, a vicc elődje: a nemi világot éltető törvényekre kíváncsi.

Képes Júlia: „Ha minket nem szeret, egy nőt szeretni vétek”

Női szereplők, női szerzők a középkori költészetben


A középkori udvari költészet egyik nagy újítása, hogy a nők, bocsánat, a hölgyek a perifériáról a fókuszba kerülnek, és olyan, nem kevéssé fontos eseményeket is képesek a háttérbe szorítani, mint mondjuk a trójai háború, amelyről mindössze annyi szó esik például Benoît de Saint-Maure Trója-regényében vagy Geoffrey Chaucer Troilus és Cressidájában, amennyi a szerelmi szál kibontásához feltétlenül szükséges.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon