Skip to main content

Belföld

Szabó Lívia: „Büdös cigik!”

A GYIVI garzonháza Egerben


Sokan leírták már, hogy az állami gondozottak útja az intézetből a semmibe vezet. Az egri garzonházat azért találták ki, hogy ne oda vezessen. Szerzőnk folyamatosan nyomon követi a garzonház lakóinak sorsát (lásd Beszélő, 1991/18., 32., 49. sz.).

Most úgy tűnik, hogy az önálló életkezdés embertelen nehézségeivel küszködő garzonlakók elől eltűnnek a perspektívák, és útjuk a garzonházon keresztül is a semmibe vezet.

Kollektív elborulás

A címbéli, fekete festékszóróval fölvitt felirat a ház oldalánál „földbe ágyazott”, jókora szemétkonténer oldalán virít.






Kőszeg Ferenc: „Az erő hiánya – kihívás”

Pick Róberttel beszélget Kőszeg Ferenc


Beszélő: Pick Róbert fentebb idézett helyzetértékelése két évvel ezelőtt túlságosan borúlátónak tűnt, a valóság azonban sajnos lényegében igazolta. Közép-Európa átalakulása és ezzel a tömbpolitika vége már akkor, 1990 nyarán is tény volt, a Szovjetunió közeli felbomlását azonban még nem lehetett előre látni, mint ahogy azt sem, hogy a biztonságpolitika szürke zónája nem a NATO határaitól a Szovjetunió határáig, hanem a NATO határaitól a Csendes-óceánig húzódik majd.

t. [Solt Ottilia]: A 269. paragrafus két bekezdése…


Az emberi jogok iránti fogékonyságáról kiváltképp híres Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság majd másfél évig ült a miskolci Új Hírnök c. hetilapot vádoló, a nép, nemzetiség stb. elleni uszítás tárgykörébe vágó feljelentésen, míg az Alkotmánybíróság fenti határozatára hivatkozva az ügyet 1992. június 19-én ejtette.

A hetilapban 1991. február 11-én és 18-án M. Kiss Csaba tollából kétrészes riport látott napvilágot egy bizonyos Justitia Vagyonvédő Gmk.-ról. Az írásban M. Kiss Csaba nagyra értékeli a rendőrséggel egyébként bensőséges kapcsolatokat ápoló gmk.


Egy kis skinheadológia


A skinheadmozgalom meg nem erősített hírek szerint Jamaicából indult a hatvanas évek elején. Akkor ez feketemozgalom volt, és a fehérek ellen irányult. Ezután terjedt át Amerikára, ahol „színt váltott”, majd onnan a nyugat- és kelet-európai országokba.

A magyarországi skinheadek között is különféle „irányzatok” vannak. Annyit sikerült megtudni, hogy a cipőbe fűzött fekete madzag azt jelenti, hogy tulajdonosa fekete embert akar rúgni vele; a barna színű a cigányokra, a sárga a zsidókra/kínaiakra, a vörös a kommunistákra utal.


Iványi Gábor: Noé bárkái

Menekülttábor Szabadkán és Nagyatádon


A jugoszláviai belháború képtelensége ugyebár, hogy Szerbia segélyt kap az ENSZ-től azon a címen, hogy menekülteket fogad be. Sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon nem egy rafinált taktikai lakosságcserét finanszíroz-e az UNO?

Szabadkán valamilyen magyar feliratot kerestünk a tájékozódást megkönnyítendő. Szerettük volna látni azt a rendőrhivatalt, ahol a hírek szerint tömegek várakoznak az egy útra szóló útlevélbetétre. Egy patikában kaptunk útbaigazítást. A bájos patikusnő és a készséges takarítónő egymás szavába vágva igazított el minket.


Angster László: Magyar anyák láncos gyermekei

A nagy skinheadper


A sértett búvik s nem figyel

1992. május 4-én kezdődött és előreláthatóan szeptemberben ér véget a Fővárosi Bíróságon az eddigi legnagyobb skinheadper. Nem ez az első eset, hogy skinheadeket állítanak bíróság elé Magyarországon, de első alkalommal vádolják őket a Btk. 156. paragrafusa alapján „nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekménnyel”.


R. Á. [Radványi Ákos]: A rádiónak és a tévének nincs alapítója…

és nem lehet kormánybiztosa


Az alapítói jogok

Költségvetési szervet az Országgyűlés, a kormány, a miniszter és a helyi önkormányzat alapíthat. A költségvetési szerv alapításáról és megszüntetéséről jogszabályban vagy határozatban (alapító okiratban) intézkednek.

Ha a Magyar Rádió és a Magyar Televízió megfelelne ezeknek a feltételeknek, akkor ezeket az intézményeket az alapító okirat módosításával egyidejűleg átszervezhetné, megszüntethetné vagy tevékenységi körüket módosíthatná.




„Kéri: Népleányok”

Egyházi ingatlanigények


Oktatás

I., Szabó Ilonka u. 2–4. 14206 hrsz. műemlék
Vági István Építőipari, Épületgépészeti és Építőanyag-ipari Szakközépiskola és Kollégium, két tannyelvű, 36 tanterem, 14 tanműhely, 1159 tanuló, 81 pedagógus, kollégiumi férőhely 84, országos beiskolázású.
Kéri: Esztergomi főegyházmegye

I., Donáti u. 46. 14095 hrsz.
Mező Imre Középiskolai Kollégium
60 férőhelyes kollégium, főzőkonyhájában 250 fő részére főznek, a 40. sz. Mező I.








Nanzen Danilo: Megint végvár vagyunk

Jugoszláv menekültek Magyarországon


A két nemzetközi rendezvény alkalmat adott annak hangsúlyozására, hogy milyen nehéz a ránk háruló végvári szerep. Közben a menekülők száma a tárgyalások idején is ugrásszerűen emelkedett. „Magyarországon történelmi hagyomány a menekültek befogadása, de hazánk egyedül képtelen megbirkózni a menekültáradattal. A probléma közös európai megoldást sürget” – mondta a miniszterelnök az EBEÉ megnyitó ülésén.

Sokasodó kérdőjelek

A menekülők befogadására, ittlétükre való felkészülés egyik fontos része a menekültügyi adatok nyilvánossága.




Révész Sándor: Egy kényszerházasság árvái


Hol volt, hol nem volt…

volt a szerb ortodox egyháznak néhány nemzetiségi iskolája a Pest környéki szerblakta településeken. Ezeket a kisiskolákat 1946 tavaszán „bekörzetesítették” Pomázra. Az immár országos beiskolázású, délszláv iskolát 1950-ben felköltöztették a fővárosba, és 1952-ben elhelyezték a Rózsák terén abban a nevezetes épületben, ahol 1876-tól az első magyar óvónőképző működött.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon